Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-02-20 / 8. szám

68 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP, 1897. fe biuár 20. Oos handicap. Dij 10000 mka. A második lónak 2000 mkig, a harmadiknak 1000 mkig biztosítva a tétek és bánatokból. Minden országbeli 8é és id. lovaknak. Tét 400 inka. 200 mka bánat, de csak 100 mka beiratási illeték, ha a bánat aug. 3-ig be nem fizettetik. A terhek julius 22-ig a «Wochen Renn Calender für Deutschland»-ban közölvék. A terhek közzététele utáni 4000—5000 mka értékű handicap nyertesére 2 k, több. Több ily vagy egy 5000 mkán felüli verseny nyertesére 5 k. tübb. Táv 1800 méter. Nevezés junius 1. IV. Iffezheimi dij. Tiszteletdíj és biztosított érték 58000 mka, melyből 40000 mka az etsö, 5000 mka a második, 3000 mka a harmadik és 2000 mka a negyedik lovat illeti. A tiszteletdijat a győztes tulaj­donosa kapja, de csak abban az esetben, ha magán­tenyésztö. s ö tenyésztette a győztest. Azonkívül 3000 mka a győztes tenyésztőiének (ha belföldi), 2000 mka a második tenyésztőjének (ha belföldi), és 1000 mka a harmadik tenyésztőjének (ha beif.), s végül 2000 mka a győztes ló idomárjának. Sweep­stakes. 'láv 2400 méter. (253 aláirás. melyből 1895. november 30-án 104, és 1896. május 31-én 65-ért fizették be a téteket). Utolsó befizetés — 500 mka — 1897. május 31-én eszközlendö. V. Sandweier-verseny. Biztosított érték 6000 mka, melyből 4000 mka a győztesnek, 1000 mka a máso­diknak, 600 inka a harmadiknak, 400 mka a negye­diknek. Sweepstakes. Minden országbeli 3é és idősebb lovaknak, melyek még legalább 8000 mka értékű versenyt nem nyertek. Tét 200 mka. fele bánat. Teher 3é 55} k., 4é 60 k.. id. 62} k. Kanczák és heréltekre 1} k. eng. Egy legalább 3000 mka 11896/97.) értékű verseny nyertesére 2 k., legalább 6000 mka értékűére 4 k. több, de nem halmozva. Oly lovak­nak, melyek 1897. január elseje óta legalább 2000 mka értékű versenyt nem nyertek 2 k., s melyek ily versenyt 1896. január l-e óta nem nyertek 4 k. eug. Tár 1400 méter (körpálya). Nevezés augusztus 3. VI. Mercur akadályverseny. Dij 3000 márka. A második lónak 500 mkig, a harmadiknak 300 mkig, a negyediknek 150 mkig biztosítva a tétek és bánatokból. Eladóverseny Urlovasok. Handicap Négyéves és idősebb lovaknak, melyek 1897-ben még. összesen 3000 mkát nem nyertek. Tét 100 mka, fele bánat. A győztes 3000 mkért eladó. A terhek aug. 23-án délelőtt lOórakor a baden-badeni titkárságnál közöltetnek. Táv 3500 méter. Nevezés : aug. 3, vagy kettős tét, illetve bánattal az iffezheimi versenytéren augusztus 22 este 6óráig. (Folyt, következik.) Athcliath. Anglia legjobb gátversenylova, mr. Barclay tulajdona, szombaton résztveit, mint nagy favorite a Sandown Grand Prize gátversenyben Wil­liamsonnal a nyergében, de már a fele uton fel kel­lett lovasának tartani, mert a ló letört. Ez az akci­dens sok pénzébe került a fogadó közönségnek s e mellett istállója is erősen fájlalhatja Bendigo eme féltestvérének balesetét, mert mr. Barclaynak remé­nye volt, hogy megnyeri vele a párisi nagy gátver­senyt. A Sandown Grand Prize lefolyása különben a következő volt •• Sandownpark. február 13. The Sandown Grand Prize 500 font sterling. Gál­verseny. 3200 m. Mr. Atkinson id p m Knight of Rhodes Bon Frére— Herbertine 80 k. Escott 1 Lord Rossmore öé stp m John O Seaham 64} kilo Sydney 2 Möns. R. Lebaudy id vör k Quilon 77 k. A. Nightingall 3 Futott még 8 ló. Fog. 9:2 Knight of Rhodes ellen. Két hoszszal könnyen nyerve, } hoszszal hátrább a harmadik. A Grande Course de Haies eme 10000 frankkal dotált gátverseny képezte csütörtökön a paui pro­gramm góczpontját. Tizennégy ló állt a sikras győz­tes lett a nyolczszoros pénzzel indult La belle Fer­ronniére, comte d'Espous de Paul tulojdona, mig másodiknak a inons. Menier Chandosa érkezett be. A nyertes a Graditzon felállítva levő Le Destriertöl származik. 51 vagy 61V Érdekes döntést hozott a napokban a németországi Grosses Schiedsgericht, mely ver­senyügyekben a legfelsőbb forum. Az eset a követ­kező: A Doberanban 1896 julius 29-én futott Union­Club-Preis (Kétévesek handicapja, 4000 márka, 950 méter) előzetes teherközlésében Loreley nevü kancza 61 kilóval volt handicappelve, a teherelfogadások jegyzékében pedig 51 kiloval, a nélkül, hogy a hiva­talos versenynaptár csak egy szóval is megemléke­zett volna arról, sajtóhiba vagy tévedés forog-e fenn, szóval hogy melyik suly a helyes. A verseny­ben azután Loreley 51 kiloval futott és első lett, mire a másodiknak beérkezett ló (Factura) tulajdo­nosa óvást emelt Loreley ellen «a megállapítottnál» kevesebbet vitt suly miatt. A megindított vizsgálat ide­ritette, hogy a handicapper kéziratában Loreley tényleg 61 kiloval volt súlyozva és ennek alapján a doberani versenyintézőség a nyertes lovat disqualifikálta. Ez ellen appellált Loreley tulajdonosa, a legfelsőbb forum azonban nem adott neki igazat, mert — úgymond — «az illető versenybe nevezve volt többi lovak tulaj­donosai bizonyára főkép azért fogadták el a lovaikrc kirótt terheket, mert Lorcleyt 61 kiloval látták a versenyben». Az ügy tehát végleg be vanfejezve.de hogy tulajdonképen ki az igazi hibás, az még sincs kiderítve. Az angol akadályverseny-jockeyk január 1-töl február 14-ig a következőkép állanak : G. Williamson 41 9 T. Fitton 23 8 J. Jones 19 5 Dollery 27 5 Hickey 8 4 J. Knox t3 3 A. Nightingall 14 3 G. Morris 16 3 R. Nightingall 25 3 A többi eddig háromnál kevesebb nyerőt lovagolt. Kétéves versenyek Francziaországban tudvalevő­leg augusztus elseje előtt eddig nem futtatattak, most azonban a Jockey-Club uj elnöksége e tekin­tetben ujitást akar behozni. Tervbe van ugyanis véve, hogy kétévesek már a Grand Prix de Paris napja után — tehát juniusban. — pályára léphessenek, mindazonáltal csak eladóverseny jellegű futamok Írassanak ki számukra. A Lincolnshire és a «Liverpooli» fogadásaiban az utóbbi napokban kevés fontosabb változás eselt. A sikversenyre a négyéves Diakka (47} k.) lépett elő favourite gyanánt, mig az eddigi kedvenez, Yor­ker iránt nagyon nyomott a hangulat. Mindkét ló ellen tizenkétszeres pénz a kínálat, mig Marco, Gulis­tan 14:1, Bridegroom (a titkos tip), Sardis, The Tup, Court Ball 18:1 ellen kaphatók. Az akadályverseny­ben az ötéves Stratocracy (66} k.) birja leginkább a közönség bizalmát s oddsa 10:1. mig az ausztráliai Norton 12:1, The Soarer, Cathal 14:1. Nepcote, Bar­calwbey, Ford of Fyne 16:1 ellen vannak jegyezve. ' Nagy dolgokat akar J. Cannon az öreg Victor | Wild-del. nem másról van ugyanis szó, minthogy e kiváló loval a Lincolnshireban indíthassa ; ez merész vállalkozás, mert a ló súlya 61} k.. s ily suly alatt még nem volt eset. hogy ló nyerje meg e versenyt. Képviselők — steeplechase-je. Ez az érdekes piece persze nem nálunk fog szőnyegre kerülni, hanem a sport anyaországában. Az utóbbi években nem volt e verseny megtartva, azelőtt azonban évenkint hagyo­mányos volt. Az idén ismét felelevenítik, s márczius 20-án tartják meg két részben, egyik versenyt a nehezebb — a másik versenyt a könnyebb terhű lovasoknak. A német Derby, melynek dija az idén először lesz 100.000 márka, junius 27-én, vasárnap, lartatik meg; a nagy Hansa-dij junius 20-án. a kétévesek Criteriuma pedig junius 25-én küzdetik ki. A Britannia steeplechase és a Britannia gátver­seny, ezek az 5000 font sterlinggel dolált zászlók közti versenyek, melyek 1900-ban Warwickban len­nének kiküzdendök. nem zárultak a megkívánt neve­zésekkel, s az intézöség elhatározta, hogy uj propo­zitiókat csinálván, ujabb nevezési zárnapot tűz ki. Auteuilben hétfőn kezdődött meg szerencsés aus­piciumok mellett a verseny campagne. Az idő pom­pás volt, s rengeteg párisi közönség tódult ki a pá­lyára. A föpiéce a Prix Mondeville volt, melyet a mons. G. Gout Moustierse nyert meg Marquis de Carabas és Martingale ellen. Szerfölött érdekes lefo­lyású volt a Prix Amadou, mert Talcave és Sheridan Francziaország két legjelesebb négyéves gátlova ta- I lálkoztak. A győzelem, habár erös küzdelem után Talcaveé lett. mely nyakhoszszal nyert Sheridan ellen. Földmivelé8iigyi magyar királyi miniszter. 5,367'IL—1. 1897. Komárom vármegyében Ghyczy József ló tenyészbizoltmányi elnök ezen állásáról le- 1 mondott és helyébe Zámory Béla banai föld- [ birtokos választatott ineg. Kelt Budapesten, 1897. évi február hó 11-én. Darányi. ' Viszonválasz Gr. Dessewfly Alajos «Válaszára». Gróí Dessewffy Alajos szives volt a Vadász­és Versenylap karácsonyi számában «Az amerikai ló szerepe félvér-tenyésztésünkben» czim alatt a szerző megnevezése nélkül meg­jelent igénytelen czikkemre ezen lap január 30-iki számában válaszolni. Hogy ezen válaszra most megint rellektálok, annak nem az az oka, mintha Dessewffy gróffal, ki az ügetö­tenyésztés terén hazánkban elismert első­rendű szaktekintély, e téren talán polemizálni akarnék; ellenkezőleg: minden tenyésztő csak köszönettel fogadhatja azon tanulságokat, melyeket hazánk első ügelö-tenyésztöje ezen czikkben elöltünk feltár. — Hogy még egyszer felszólalok, annak egyrészt az a czélja, hogy ezen jelenleg napirenden levő, de még nem egészen tisztázott kérdésben, mely azonban ló­tenyésztésünkre oly nagy fontosságú, eszme­csere folytán világosabban lássunk, másrészt hogy megmagyarázzam, miszerint a tisztelt czikkiró ur nem értelmezte egészen ugy az én felszólalásomat, amint az szándékolva volt, mert bizonyosan nem fejeztem ki maga­mat elég világosan, — és ennek folytán arra válaszolt, a mit czikkemben kétségbe nem is vontam, sőt abban magam is állítottam. Minthogy már több ideje mult, mióta az emiitett czikkem megjelent, legyen szabad egész rövidséggel annak tartalmát ismételni, és a mennyiben nem volt elég világos, megmagya­rázni. — Gróf Gynlay Adolf az amerikai ügető­röl kiadott füzetében azt mondja, hogy «az egyedüli eszköz a magyar félvér (jukker) te­nyésztésünk emelésére az amerikai ügetőnek a félvértenyésztésbe keresztezés utján való bevitele.» Erre vonatkozólag irtam, hogy az eddigi tapasztalatokból — és itt első sorban Dessewffy gróf és Bernrieder József ur ménesére gon­doltam — már tudjuk, miszerint a magyar jukker anyagnak amerikai iigetövel való keresz­tezése által sokkal sebesebb, rsontosabb, kitűnő kocsilovakat lehet nevelni, melyek jobban értékesíthetők is, mint átlag félvér kocsilovaink, és nagyon helyesen cselekszenek azon félvér­ménesek tulajdonosai, kik csak sebes és érté­kes kocsilovakat tenyészteni akarnak, ha e czélra amerikai méneket használnak. Azonban félvér méneseink legnagyobb része kocsilovakon kivül oly lovakat akar produkálni, melyeket mint katonai remondákat óhajt értéke­síteni. — Ha már most ezen ménesek azon czélból. hogy az általuk tenyésztendő kocsi­lovak sebességét és értékét emeljék, anyagu­kat amerikai ménnel például csak egyszer kereszleznék : nagyon kérdéses, vájjon lovaik­nak azon részét, melyeket eddig mint remon­dákat adlak el, ezulán is a katonaságnak el fogják-e tudni adni. — Azt mondtam, hogy az a kérdés: vájjon ezen félvérménes-tulajonosok, ha kocsilovaiknak javítása kedvéért amerikai ménnel egyszer kereszteznek, azonban továbbra az eddigi, tenyésziránynál meg akarnak maradni, ezt ezen irány veszélyeztetése nélkül meg­tehetik-e ? Mert az világos, hogy a ki csak hátaslova­kat akar nevelni, nem fog ménesében amerikai mént használni; de azon ménesek tulajdonosai, kik eddig többségben voltak és mindkét czélra nevellek lovat, könnyen szinte az amerikaival való kísérletezés gondolatára jöhetnek; arra pedig még nincs adatunk: az amerikai keresztezésből eredő kancza, ha arra ismét telivér vagy félvérmént alkalmazunk, minő produktumot hoz? .. és erre sem Dessewffy Alajos grót sem Bernrieder József ur, kik először vitték be amerikai ügetö-vért tenyész­tésükbe ezen országban, nem adhatnak ugy hiszem felvilágosítást, mert ök amerikaival keresztezett kanczáikra következetesen megint csak tiszta amerikai vagy ilyen keresztezés­ből származó méneket használtak, pedig ezen kérdés eldöntése lényeges azon ménesekre nézve, melyek mind eddig különféle haszná­latra való lovat tenyésztettek. Azt is mondtam előbbi czikkemben, hogy rendkívül előnyös volna, ha amerikai ügetö­mént lehetne a lovak ügető képességének emelésére a tenyésztésben bizonyos időközök­ben használni a tenyészirány lényeges vál­toztatása nélkül, ugy mint eddig a félvér­inénesekben az elérendő eredményhez képest hol telivér, hol félvérmént használtunk, a nélkül, hogy ezáltal a tenyésztés irányán lényegesen változtattunk volna; de azt nem tudjuk és ez csak e téren tett bővebb tapaszta­latok alapján dönthető el: vájjon az amerikai

Next

/
Thumbnails
Contents