Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-12-13 / 96. szám

652 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1697 deczember 13. Telivértenyésztés és a Bruce Lowe rendszer. A «modern» telivértenyésztésnek hat kardinális hibáját állapítja meg a berlini «

Deutscher Sport» stb ezt az értesítést olvastam a V. és V. L. f. é. 94-ik számában. S azután jön a fanjosus hat pont. Tisztelem én a Deutscher Sportot, hiszen egyike a legélénkebben szerkesztett verseny lapoknak, a mely néha olyan czimen, hogy «tenyésztési dolgok» : a ménesekből regisztrál olyan híreket, hogy például melyik mén hol és mennyiért fedez, melyik kancza hova megy, mikor, hol és mit ellett stb. De hát uraim, tenyésztési szakközlemény ez? Ha valamelyik napi lapunk egyebet se tenne, mint hirül adná, hogy melyik politikusunk hol ebédelt, mit olvasott, mikor jött haza az Orfeumból stb politikai napilap volna ez azért ? Nem, ez lehetetlen s ép igy lehetetlen volna a Deutscher Sportra ráfogni hogy lótenyésztési lap. S eme versenylapnak egyik reportere ugylátszik megfordult egy lótenyésztőkből álló társaságban, ott hallott valamit, azután néhány nap múlva ebből egyet és mást a saját észjárása szerint leirt (ép úgymint a mostani napilapok sportreferensei) s hogy nagyobb fontosságot vindikáljon ennek hozzátette hogy «kardinális hibák», s lett mindebből az a kriminalis czikk, a mit. a V. és V. L. is figyelembe vett. Eme kardinális pontokra is el lehet mondani, hogy a mi közülük találó, az nem uj, mi pedig uj, az nem jó. És mégis, ugylátszik, több port ver fel, mint megérdemelte/ A f. évi 95-ik számban legalább Alapi Gyula ur kezdi ki a közleményt, s mivel az ö sorai végén a szerkesztőség nagyban biztat mindenkit a tánczra, *) megpróbálkozom én is. Allah segits! Az elsö és harmadik pontra vonatkozólag feltétlenül aláirona, mindazt, a mit t. Alapi ur irt, különben sé tartalmaznak semmi ujat, hanem régi dolgok frissen feltálalva/ A második pontot illetőleg mondhatom, hogy kissé nehéz felfogásom van — gondolkodnom kellett az egyoldalú kihasználás felett. Dunkel ist der Rede Sinn! Nálunk a legtöbb mén telivért és félvért fedez, tehát kétoldalulag lesz kihasználva, ezt tehát aligha érthette a D. Sp. hanem valószinüleg ugy akarta érteni a dolgot, hogy egy-egy ménesben éveken át egy és ugyanazon mén lenne a kanczákra bocsájtva. De ez nem egyoldalú kihasználás, ez csak változatlan állandó kihasználás. A negyedik pontra szintén elfogadom Alapi ur kijelentéseit. Az ötödik pont egy olyan abszurdum, a minőt még leirni is nevetséges. Utóvégre minden mén mikor fedez, és minden kancza, mikor fedezve lesz, próbálatlan. Hogyha tehát a Deutscher Sport csakis kipróbált szülőktől akar tenyészteni, akkor néhány év múlva elmehetne Kukutyinba. Bona Vista is próbálatlan volt, mikor Cyllenet nemzette, és St. Simon is már 3 fedezési idényen esett tul s még is próbálatlan volt, mielölt elsö kétévesei megkezdték a diadalutat. Hogyan próbáljuk ki a méneket és kanczákat, mielőtt telivér tenyésztésre használjuk ? Evvel adós marad a D. Sp. Talán igás kanczákkal próbáljanak Derby-nyeröt létre hozni ? s csak azután sorozzuk be a telivér-tenyésztés javára? A Deutscher Sport ezen receptje szerint tenyészteni csak kipróbált anyaggal szabad ! De mikor kipróbálni csak tenyésztés által lehet, s ha próbálatlan anyagot tenyésztésre felhasználni nem szabad, akkor néhány év múlva, mikor a kipróbált anyag elpusztul, csupa próbálatlan anyagunk lesz, ezt nem tenyészthetjük s lassan elpusztul a ló! *) íme ez a végeredménye az 5-ik kardinalis pontnak! A késői besorozásra nem is akarok kitérni, de rájönni a hatodik pontra, hogy védelmembe vegyem szegény Bruce Lowe-t. Sehol olyan hódítást nem tett a számrendszer, mint Németországban, a typikus professzorok hazájában. íme lássuk: itt van a lótenyésztés, egy nagyobbára évek hosszú során át szerzett tapasztalati tudomány... s most jön egy ánglius, aki theoretikussá változtatja! Minő egyszerű theoria : versenyző vér, örökitő vér és külső vér, kikeressük a számokat 3—4 ivadékon keresztül, többet nem is kell tudni, a Bruce Lowe könyvét meg se kell venni s elolvasása teljesen felesleges időpazarlás. A ki pedig gondolkozni merészel Bruce Lowe theoriájának mélyebb értelme és fino- 1 mabb árnyalatain vagy a pedigreeket bővebben akarná kidolgozni, az kötni való bolond! Minek mindez ? Becipe: végy egy kis versenyző vért, adj hozzá fűszerként külső vért, s öntsd le minél több örökitö vérrel és kész a.. . nem a pecsenye, hanem a versenyparipa. No hát, a ki igy tenyészt, az megérdemli, hogy boszorkány tánczot járjon rajta minden éjjel Bruce Lowe lelke. Pedig sokan vannak Németországban, a kik ezt nevezik számrendszer szerint való tenyésztésnek s ezek közé tartoznak a Deutscher Sport lenyésztési szak férfiai is. Hiába igyekeznek mélyebb belátásu férfiak gátat vetni ezen áramlatnak, hiába írogatja a Sport Welt hasábjafn a nagy tudományu Dr. de Chapeaurouge az ö jeles czikkeit, a számrendszer-láz uralkodik Német| országban. De az, a mit ezen úgynevezett szak férfiak elkövetnek, az nem számrendszer, «Zahlenklimpern»nek nevezi Dr. de Chapeaurouge, és joggal. A ki a zongorán ! veregeti a billentyűket, az még nem zongora művész, a ki pedig a számokkal hajigálódzik, az még nem érti a szám rendszert. A pedigreeknek százait kell összeállitni és tanulmányozni, még pedig 8—10 generácziot állítva össze, a mig végre tudja az ember, mit is akart mondani Bruce Love. A ki ezt nem teszi, a ki fáradságot sajnál, az csak egy olyan athleta marad, a ki kasírozott sulyokkal dolgozik. S sajnos, ezt teszi igen sok ember, különösen Németországban. A végeredmény persze nem lesz más, mint az esetek legnagyobb részében felsülés, s a sok felsülésnek az oka nem a Zahlenklimpern lesz, hanem a «rosz» theoria. Nálunk, eddig legalább, nem fogadták oly lelkesedéssel a számrendszert, söt ellenkezőleg lassan és fokról fokra hódit tért, mért tért kell hódítania az igazságnak. Utóvégre nem minden eset fog beválni, hiszen ha minden eset ugy válna be, mint azt a tenyésztő óhajtaná, akkor minden évben 200—300 háromévesnek kellene holtversenyben megnyerni a Derbyt. Az ősz folyamán több izben részesültem abban a szerencsében, hogy a jövö párositási idényre mén-ajánlásokat tehettem kanczákhoz, de egy esetben se mulasztottam el megjegyezni, hogy ez az ajánlás még nem rejti magában a sikert. A számok csak azt határozzák meg, hogy a két állat vére hogyan illik egymáshoz, a külső alkatra és temperamentumra való összeillést a számok alapján nem lehet meghatározni. Csak ott a hol a vér, a testalkat és a rendesen, sajnos, figyelembe se vett temperamentum illenek egymáshoz, csakis ott lehet kilátás eredményre. A vér áramok egymáshoz illésére nincs jobb kritérium, mint a számok. Eddig erre igen kevés gondot fordítottak ; Mr. Bruce Lowe felösmerve e rendkivül fontos tényezőt, éveken e téren igen drága tandijat követel, és soha sem fog ártani oly nagy esélyt biztosítani a coup-ló számára, a mennyit a körülmények, vagy az illető eladó versenynek propoziczió csak megengednek. Sokkal nehezebb a coup-k keresztülvitele a handicapokban, mert ehhez nem csupán az a bizonyos meglehetős vagy jó ló szükséges, hanem ennek egyéb feltételei is vannak, mert hiába birunk egy megfelelő jó lóval, ha az a handicapban erősen van megfogva, vagy legfeljebb képességéhez illetőleg formájához luven van handicappolva. Az sem elég, ha néhány fontot tudunk javára kiszámítani, s tapasztalat szerint ahhoz

7 hogy az illető lóra egy coup sikerét bazirozhassuk, a legtöbb esetben több mint 12 fontnyi előny szükséges. Ha valamely ló egy handicapban nyilvános formájához hiven van handicappolva, vagyis kevés esélye van. de azt hisszük, hogy időközben javult: akkor a lovat abban a reményben, hogy a versenyben az eddiginél jobb formát fog mutatni — lehet indítani. Néhány fonttal kezében valószinü, hogy helyezve lesz, gyakran másodiknak érkezik, de régi formjával csak ritkán lesz nyertes, mert egy nagyobb mezőnyben rendesen akad más olyan ló.mely csakugyan javulást hoz magával, s akkor azt a lovat, melynek 5—7 fontot adunk a kezébe, még mindég a második helyre tudja utasítani. Ha 10—12 fontot tudunk egy ló kezébe adni, akkor az már lényeges nyerési esély.melyet egy bizonyos fokig ki kell a fogadásban használni, coup-k sikeréhez azonban rendesen 12 fontnál többet kívánunk, s ha ez csakugyan meg van: akkor csak ritka esetben fog az csütörtököt mondani, s nagyon valószinü, hogy a kirohanás sikerülni fog. Korteher versenyekben csak jó osztályú lovat lehet coup-ra felhasználni, mig a klaszikus tenyész-versenyek legkevésbbé alkalmasak coup-k keresztül vitelére, ámbár elsö klasszisu lovakkal ez is számtalanszor sikerült már, sjár bizonyos előnyökkel is, melyekről később lesz szó. Minthogy azonban nagy ágyukkal csak kevés istálló rendelkezik, s a tenyészversenyekben leggyakrabban a nyilvános forma szerint igazodik a fogadási piacz, s leggyakrabban a nyilvános forma is érvényesül, a dolog természetében rejlik, hogy ez lesz a legkevésbé keresett terrenum igazi coup-k tervezésére; viszont azonban ezek a legalkalmasaab fogadási versenyek az activ sporttól távolabb álló fogadókra nézve. (Folytatása következik.) Fedeztetési lirbtniij. A pettendi ménesben a jövö fedeztetési idényben a következő mének lesznek felállítva : Beauminet (ivadékai ez idén 180000 koronán felül nyertek) apja Flageolet, anyja Beauty. Fedezési dija: 200 frt. Morgan (ivadékai ez idén 170000 koronán felül nyertek) apja Sprin

field, anyja Morgiana. Fedezési dija 200 frt. Gourmand (osztrák Derby-nyerö) apja Gunnersbury, anyja Primadonna. Fedezési dija: 100 frt. Bejelentések Luczaubaeher Miklós úrhoz Pettendre Fejérmegye intézendök. Posta és távirda-állomás. Megvételre kerestetik: Hibátlan, tenyészképes Nónius vagy erö sebb Furioso-mén, továbbá 6 darab fiatal hibátlan lippizai anyakancza. Ajánlatok küldendők a Szentegáti uradalom számtartói hivatalához — Szentegátra u. p. Dencsháza, Baranya megye. 1—3. *) Természetesen — hogy a felvetett kérdés tisztázódjék. A föszerk. *) Lehet, hogy a D. Sp. a kipróbálatlan szót rosszul használta és ez alatt a versenytéren ki nem próbált anyagot értette ! A föszerk