Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-11-27 / 94. szám

636 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1897. deczember 13. ORSZÁGOS LOTENYESZTES, A vármegyei lótenyésztési bizottságok működéséről. (Eredeti kézirat.) Evekkel ezelőtt, midőn mint a lótenyésztés ügyének egyik szerény úttörő munkása a lótenyésztés kérdésével többet foglalkozni idom és alkalmam volt, tapasztaltam azon hiányt, hogy a vármegyei lótenyésztési bizottságok szervezetlenül működnek és igy ezen kiváló fontos hivatással biró szerveknek legjobb akaratú tevékenységét nem koronázhatja ennek folytán a megfelelő siker. Még annak idején kifejeztem boldogult Kozma Ferencz előtt azon nézetemet, miként kívánatosnak tartanám, hogy a vármegyei lótenyésztési bizottságok részére egy működé fi ügyrend állapíttatnék meg s reméltem, bogy a legutóbb megtartott országos lótenyésztési anquette tanácskozásai ezen administrativ részét illetőleg a lótenyésztés ügynek bizonyos megállapodásokat fognak eredményezni, azonban —• sajnos — elmaradtak. No de elmaradt sok más fontosabb dolog is s azt hiszem, az ország sok lótenyésztője osztozik azon nézetemben, hogy kár volt, miszerint ezen nagyjelentőségű országos lótenyésztési anquette alkalmával létrejött megállapodások az ezeket magában foglaló jegyzökönyvek tanácskozásainkról, üléséinkröl soha napvilágot nem láttak.*) Pedig részemről nagybeesünek tarlom azon programmot, mely a lótenyésztés érdekében azon nagytapasztalatu elme irányitása mellett állapíttatott meg, kinek éleslátása és tudása a lótenyésztés ügy oly rohamos fejlődését és nagy sikereit biztosította. Dehát a lótenyffeztési bizottságokról kívánok jelen rövid soraim keretében megemlékezni és minden hosszas bevezetés, indokolás nélkül jelzem, hogy az igen tisztelt szerkesztő ur szívességéből alább közlöm azon működési ügyrendet, melyet a kormányzatomra bizott Jász-NagyKun-Szolnok vármegye lótenyészbizottsága részére készítettem. Persze, hogy egyéb dolgom is van főispáni hivatásomban, mint eféle ügyrendeket összeállítani, s azért e szerény munka ha hézagos is, de mégis keretét nyújtja a lótenyésztési bizottságok életképes működésének, megjelölve a bizottság feladatát, megállapitva a lótenyész bizottsági tagok jogait és kötelességeit, ezzel biztosítani szándékozván a szakszerűség érvényesülését, a bizottság autonomikus jogait, ellensúlyozni óhajtván ily módon jelen ügyrend által az esetleg . előforduló omnipotentiáját a lótenyész-bizottság elnökének, mely ha valahol jelentkezik, a legjobb akarat mellett is mindenesetre ártalmára van a lótenyésztés ügyének. Ha ez igénytelen kis munka jelenleg a nyilvánosság elé kerül, nem a feltűnési viszketpg, hanem azon önzetlen jóindulatban leli indokát, hogy a mennyiben a lótenyésztés igaz bárátai helyeslik az abban foglaltakat és esetleg felhasználják vármegyéikben, módomban álljon öszinle örömömre igy közvetve a lótenyésztés érdekeinek némi támogatására lehetni. Szolnok, 1897 november 20. Almásy Géza, cs. és kir. kamarás, főispán. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vmegye lótenyésztési bizottságának működési ügyrendje. *) Lehetőleg pótolta azt lapunkban (1897 32-dik szamban május 14.) X. J. ur, ki az orsz. lótenyésztési értekezleten előfordult kérdésekben nyilatkozó általános véleményt — elfogulatlanul vázolta. A föszerk. 1 I. Fejezet. A bizottság alakulása. i. §• A vármegyei lótenyésztési bizottság a gazdasági egyesületnek egyik önállóan működő szakosztálya, ennek számú tagjait a vármegyei gazdasági egyesület közgyűlése hat évi időtartamra választja, oly módon, hogy abban a vármegye minden vidéke és a megye területén lótenyésztéssel foglalkozók szakértelmisége lehetőleg képviselve legyen. A lótenyésztési bizottság élén egy elnök és két alelnök áll, a bizottság előadói tisztjét a gazdasági egyesület mindenkori titkára látja el. A lótenyésztési bizottság elnökét a gazdasági egyesület ajánlatára a vármegyei törvényhatósági közgyűlés, a két alelnököt a lólenyészbizottság saját kebeléből önmaga választja. Az elnök és alelnökök megbízatása 6 évig tart, de az elnökség lelépő tagjai újra megválaszthatok. Ugy az elnökök, mint a bizottság tagjai jelen ügyrend közlése mellett megválasztásukról 14 nap alatt érlesitendök s feihivandók, hogy a választás elfogadása iránt az értesítés vétele után 8 nap alatt nyilatkozzanak, melynek be nem érkezte esetében az illetőre nézve a választás semmisnek tekintendő s az igy megürült állásnak uj választás által leendő betöltése iránt azonnal intézkedés teendő. II. Fejezet. A bizottság feladata. 2. §• A lótenyészbizottság feladatát képezi, hogy a vármegye területén a lótenyésztés érdekét minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa. Ennek folytán : 1. Nyilvántartja a vármegye területén létező lóállományt szám, nem és faj szerint. 2. A vármegyei lóállománynak fejlődését, különösen tekintettel a lótenyésztési irányzat helyes megállapitbatása szempontjából fiyelemmel kiséri s ez okból minden község lóálfományát évenkint a bizottság tagjai által megvizsgáltatja. 3. Tenyészló díjazásokat rendez a vármegye különböző vidékein s ezt oly módon eszközli, hogy főleg azon czélt, bogy a jó kanczaanyag a tenyésztés részére megtartassák, lehetőleg biztositsa. 4. A közvetlen katonai lóvásárokon egy megbízottja által képviselteti magát, figyelemmel lévén arra, hogy a tenyésztők érdekei ott megóvassanak, ellenőrzést gyakorolva az iránt, hogy a vásárló bizottság működése a közvetlen lóvásárlás intézménye czéljaival összeegyeztethetö-e. A bigottság a vásárokon képviselő megbízott tagjától a: vásár lefolyásáról részletesjelentést kiván s taszerzett tapasztalatokról, egpti leg az előfordult sérelmek orvoslása végett is a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez felterjesztést tesz. 5. Felügyel a fedeztelésí állomásokra, a fedeztetés menetére s az esetleg ólt tapasztalt szabálytalanságokat illetékes helyen bejelenti, azok orvoslását eszközölteti. 6. Megállapítja a vármegye területén a lótenyésztés jellegét, iiányát, a rendszeresítendő fedeztetési állomások helyét, a mének minőségét és számát a méntelepparancsnoksággal, lehetőleg egyetértőleg. 7. Intézkedik a tenyészmének megvizsgálása és igazolványnyal leendő ellátása iránt a törvényhatóság által hozott határozat és a mezőgazdasági szabályrendelet rendelkezései alapján. 8. Közreműködik a méntelepeknél megtartandó évi rendszeres ménlóbeosztás és selejtezésnél. 9. Gondoskodik a vármegye területén lévő állami ménanyag szaporításáról s e minőségének javításáról, és e czélból a ménesintézetekben megtartandó éves remonda-beosztásoknál képviselteti magát. 10. A mennyiben szüksége mutatkozik, közös .csikólegelök és csikókertek felállítását támogatja, elősegíti. 11. Intézkedik az iránt, hogy az évenkint a méntelepeken megtartani szokott ménlovak kiselejtitése előtt a vármegye területén beosztva volt állami ménlovak fedeztetési képességének adatait a bizottság tagjai által községenkint kipuhatolhassa. 3. Fejezet. A lóteuyészhizottsdg ülései. 3.

1§. A lótenyészbizottság évenkint legalább kétszer és pedig augusztus és deczember hóban ülést tart, melyen az elő §-ban emiitett, felsorolt feladatok iránt intézkedik. Ezen ülésekre a méntelepparancsnokság képviselője mindenkor meghívandó. Siükség esetén az elnök ülést bármikor hívhat össze, a meghívás a tárgysorozat közlése mellett legalább 8 nappal az ülés előtt szétküldendö. Az ülés határozatképességéhez az elnök és előadón kivül legalább tag jelenléte szükséges. 4. §. A lótenyész-bizotlság üléseit gz elnök ljivja össze, a tanácskozásokat v.ezetj," határozatokat kimondja. Határozatok szavazattöbbséggel hozatnak, szavazategyenlőség es tén az elnök szava dönt. A tanácskozásról jegyzőkönyv veendő fel, melyet ,az elnök és előadó hitelesít. Elnököt, akadályoztatása esetén az alelnökök egyike helyettesíti. IV. Fejezet. A bizottsági határozatok és a bizottsági togok eljárása. 5. §• A lótenyészbizottságnak határozatait az elnökségi a bizottsági tagok és az előadó hajtják végre. A bizottsági tagok kiküldetéseikről a bizottság elnökéhez Írásbeli jelentést tesznek, ki ezek alapján a legközelebbi bizottsági ülésen teszi meg előterjesztéseit. Azon bizottsági tag, ki nyert kiküldetésében el nem jár, annak eredményéről jelentést nem tesz s az elnök figyelmeztetésére ezen mulasztását nem igazolja és e mulasztását egymásután kétszer követi el, bizottsági tagsága megszűntnek tekintendő s a bizottság elnöke köteles az állás betöltése iránt a legközelebbi ülésen a bizottság intézkedését kieszközölni. 6. §. 1 A lótenyész-bizottság működése alkalmából kizárólag a szorosabb értelemben°vett administrativ ügyek, sürgősebb természetű kiküldetések, az elnököt helyettesítő tag kijelölésére vonatkozó intézkedések nyerhetnek elnökileg elintézést, minden egyéb ügy átalában a bizottsági ülés elé terjesztendő. • V. Fejezet. Vegyes határozatok. 7- §• A lótenyész-bizottság mint önállóan müködö szaktestület a m. kir. földmivelésügyi minisztériummal, az összes hatóságokkal közvetlenül érintkezik, a vármegyei hatóságokhoz intézett megkeresései hivatalos jellegűek, melyeknek a hatóságok eleget tenni kötelesek. A bizottság hivatalos megkereséseit, felterjesztéseit. összes kiadmányait az elnöYség" irja alá. A lótenyészbizottságnak külön hivatalos pecsét használata rendeltetik el. 8. §. A bizottság működésének nagyobb sikerei biztosítására feladatául tekinti egy kizárólag a vármegyei lótenyésztés előmozdítására felhasználható s egyedül a bizottsáí rendelkezése alá tartozható lótenyésztési alap létesítését s ennek gyarapítására a földmivelési ügyi minisztérium, a vármegye, a gazdasági.egyesület és egyesek anyagi támogatását, segélyét kieszközli. 9. §• A lótenyész-bizottság jelen működési ügyrendje hozzájárulás és jóváhagyás végett a gazdasági egyesület, a törvényhatósági közgyűléshez, a m. kir. földmivelésügyi. belügy- és kereskedelemügyi minisztériumhoz felterjesztendő, a vármegye alispánja és a gazdasági egyesület elnökének aláírásával ellátandó. Ezen intézkdedések foganatosítása, illetve a megfelelő jóváhagyások és hozzájárulások kieszközlése után a lótenyész-bizottság ezen működési ügyrendje hatályba lép s az egész lótenyész-btzottság ezen ügyrend intézkedései alapján azonnal újra alakitandó. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. 68634 sz. II./1897. Hirdetmény. A földmivelésügyi magyar királyi miniszter ezennel közhirré teszi, hogy a kisbéri, mezöhegyesi, bábolnai és fogarasi m. kir. állami ménesekben felállított törzsmének után fizetendő fedezési dij az 1898. évi fedeztetési idényre következőleg állapíttatott meg: I. A kisbéri ménesben : 1. Bona Vista, Angliában nevelt, angol telivér mén, ap.Bend'Or. a. Vista, fedezési dija: magyar és osztrák tulajd. kanczájánál 500 frt külföldi « _« 800 « 2. Dunure. Angliában nevelt angol telivér mén, ap. St. Simon, a. Sunrise, iedezési dija: magyar és osztrák tulajd. kanczájánál 300 frt külföldi « « 400 frt 3. Gunnersbury. Angliában nevelt angol telivérmén, ap. Hermit, a. Hippia, fedezési dija: magyar és osztrák tulajd. kanczájánál 300 frt külföldi « « 400 frt 4. Primás II., belföldön nevelt angol telivér mén, apja Doncaster, anyja Buda gyöngye, fedezési díja: magyar és osztrák tulajd. kanczájánál 200 frt külföldi « . « 300 frt 6'. Fenék, 'belföldön nevelt angol telivér-mén, ap- Buccaneer, a. Helene Triomphante, fedezési dija: magyar és osztrák tulajd. kanczájánál 200 frt külföldi « « 300 frt 6. Kisbér öcscse, belföldön nevelt angol telivér mén, ap. Buccaneer, a. Mineral, fedezési dija : magyar és osztrák tulajd. kanczájánál 200 frt külföldi « v 300 frt 7. Galaor, Francziaországban nevelt angol telivér mén, apja Isonomy, anyja Fideline, fedezési dija : magyar és okztrák tulajd. kdhczájánál 300 frt külföldi « « 400 frt