Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-11-20 / 93. szám

Megjeleni!] a budapesti és bécsi lóversenyei] ideje alatt minden versenypap előestéjén, a többi időbért betenirint egyszer (szombaton). Budapest, 1897. szombat, november 20. XLI. évfolyam EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, A vidéki verseny-egyletek, Az Urlovas szövetség, A Magyar Tattersall-egylet 8 az összes lótenyószbizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 12 frt előre fizetve, £ évre ápril—októ­bervégéig(a vers. időszak) 10 frt, * évre január—junius 7 frt, és julius—deczember szintén 7 frt. Negyedévenként 4 frt. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-Lap» kiadóhivatalához fFerencziek-bazárja III. lépcső I. emelet) czimezendök. HIVATALOS. Meghivó a Magyar Lovaregyletnek 1897. deczember hó 11-én esti 10 órakor tartandó választmányi ülésére. Tárgy: 1. Az 1897. év pénzügyi eredményéről egybeállított megközelítő pénztári kimutatás előterjesztése. 2. Az 1898. évi költségelőirányzat be­mutatása. 3. Esetleges indítványok. Budapest 1897. november 19. Elnöki megbízásból: Dr. Magyar László vezértitkár. Meghivó a Magyar Lovaregyletnek 1897. deczember 11-én esti 11 órakor tartandó közgyűlésére. Napirend : 1. Az 1897. évi pénzügyi eredményrö egybeállított megközelitö pénztári kimutatás előterjesztése. 2. Az 1897. évi zárszámadások felülvizs­gálatára az alapszabályok 6. §. értelmében számvizsgáló bizottság kiküldése. 3. Az 1898. évi költségirányzat előterjesz­tése és megszavazása. 4. Az alapszabályok 10. §-a értelmében a választmány egyharmadának kilépése és gróf Esterházy Miklós elhalálozása folytán megüresedett választmánynak választás utján való kiegészítése. Budapest 1897. november 19. Elnöki megbízásból: Dr. Magyar László vezértitkár. TELIYÉREK ES VERSENYEK. Szemlélődések a lefolyt sportidény felett. III. A sportidény második fele körülbelöl Kotting­brunn-nal kezdődött. Ami azonban Kotting­brunnban a hároméves és idősb lovak szerep­lését illeti, arra el lehet mondani, hogy da­czára néhány értékes dij nak, mely ott eldön­tésre került, a Kottingbrunni sikversenyek e része sport szempontból mélyebb nyomokat nem hagyott maga után, s még a Kotting­brunni dij is, mely 60.000 koronával volt dotálva, sportérték tekintetében annyira el­mosódott, hogy annak ma már csak aláren­delt fontosságot lehet tulajdonítani. Falalist akkori győzelme egyike volt az idei saison legnagyobb meglepetéseinek, s minlhogy sok ok szól a mellett, hogy a Kotlingbrunni-dij eredménye hamis voll, e verseny sportértéke majdnem a nullára száll alá; s alig lehet állítani, hogy akár Fatalistnak, akár pedig a sportvilágnak szüksége lett volna arra, hogy ez a 60.000 koronás dij épen Fatalistnak jusson. Sokkal lényegesebb szerep jutott Kotting­brunn-nak az által, hogy ott nagy kétéves konkurrenoziák kerültek eldöntésre, de ezekre nézve az a megjegyzésünk, hogy julius vége, illetőleg augusztus eleje még is korai s nem a legalkalmasabb idö a nagy kétéves konkur­rencziák megtartására. Annak, hogy azok egyikében a német Wasa lett a győztes, hasonlíthatatlanul nagyobb súlyt tudnánk tulajdonítani, ha a Schlossi dij nem juliusban. hanem szeptemberben vagy októberben került volna eldöntésre. Egyébiránt Wasa akkori győzelme ma egészen más szinben tűnik fel, mint akkor talán feltűnt, inert hiszen Virgoncz és Etruria, melyek mögötte a második és harmadik helyet foglalták el, jobb osztályú kétéveseink közé nem is számíthatók". A német Vollmondnak győzelme Pesten az öszi kísérleti versenyben egészen más megítélés alá esik, s jobban megmozgatta a kedélyeket, mint Wasának győzelme a gigászi nagy dijban, melyben a (inancziális szempontok sokkal tul­nyomóabbak, mint a sportszempontok, mig ellenben Vollmond győzelménél megfordítva lehet a dolgot tekinteni. Ezúttal azonban nem akarunk a kétéve­sekkel bővebben foglalkozni, sem azok szerep­lésének bírálatába bocsátkozni, hanem ezt fenntartjuk magunknak akkora, midőn a jövő Derby-évjáratról kell véleményünket elmondani és a Derby- és Oaks-klasszist az évfolyamból kiválasztani. Hogy a Kottingbrunni zászlók közötti ver­senyek legértékesebbje, a Schönaui-dij is a né­met tulajdonban levő Peterzellnek jutott, az is főlegfinancziális szempontból bir érdekkel, s meg kell adni, hogy a kottingbrunni propo­zicziók kiválóan alkalmasaknak bizonyultak arra, hogy igen közepes lovak óriási dijakhoz jussanak. Hogy ez összhang-zavaró s nem egészen egészséges állapot, az kétségtelen, s eszünkbe sincs a Kottingbrunni propoziciók idei alakját-dicsérni, vagy azoknak e saját­ságát fényoldalának tekinteni. A Kottingbrunni nagy dijak nyertesei közül egyedül Maikönig volt egy oly nagy dijra érdemes, a többi gigászi dijak nyertesei dicső­ségüket csak papirkoronával koszorúzták, — épen ugy, mint a Kottingbrunni mintára al­kolott Kahlenbergi dijban Bécsben, melyben Coulisse érdemelt ki magának hervadó babé­rokat, de a hervadó babérokhoz sok csengő érczet. A kottingbrunni programmon öt gigászi (60000 koronás) dij s zerepelt , s a hasonló mintájú Kahlenbergi díjjal együtt hat ily nagy­verseny tarkitotta a saison második felét. E dijakban nem mindennapi szerencséje volt a fiatalabb Reevesnek. a németeknek, és a napagedli ménesnek. A fiatal Reeves gondo­zottjainak négy ily nagy dij jutott, — a napagedli ménes neveltjei három nagy dijat nyertek, a hat közül, ez utóbbiak (PeterzelL Falalist és Coulisse) a nélkül, hogy csak egyike e lovaknak megközelitőleg is az elsö klasszisba tartoznék. Kétséget nem szenved, hogy Kottingbrunn nagy aránytalanságokat, hogy ugy mondjuk igazságtalanságot eredményezett, s nagy rész­ben ennek is lehet tulajdonítani, hogy idei alakjában körülbelöl megbukott, s megvagyunk győződve róla, hogy a propozicziók jövő évi alakja lényegesen fog külömbözni az ideitől.* Az idei Kottingbrunni propozicziók a leg­messzibb menő aránytalanságokat mutathat­ták fel: olyan földszintes épület volt az, meg­rakva néhány Eiffel-toronvnyal, melyek meré­szen emelkedtek a felbök felé, de ma már körülbelül be vannak dőlve. Koránt sem akarjuk Kottingbrunn jövőjét kétségbe vonni, söt meg vagyunk győződve róla, hogy ha ott minden a helyes alapra íektettetik. az a versenybely prosperálni is fog, s a kérdés csak az marad, hogy mennyi kísérlet után fogják a helyes alapot megtalálni. Egészen más izük volt a budapesti augusz­tusi versenyeknek, melyek közül a íjzent-István­dij, a Budapesti-dij és a Királyné-dij ered­ményei magaslottak ki. A Szent István-dijban oly kiváló jó, és a képesség tekintetében minden évjáratot felülmúló Tokio aratott győzelmet, — a Budapesti dijban egy jeles Gaga-ivadék, a hároméves Kópé mutatkozott be oly oldalról, hogy sejteni lehetett, misze­rint a kiváló vér képviselője St. Legerünk­ben szerepet fog játszani, s hogy kétség kivül jobb hároméveseink közé tartozik, — a Királyné dijban végül az addig le nem győ­zött Debutante mutatkozott be teljes sikerrel az idén, megmutatván, hogy mint hároméves is megtudta kiváló képességét őrizni. Nagyon kár, hogy Debutantenak nem adtak alkalmat arra, miszerint legjelesebb hároméves méne­inkkel is próbálkozhassék, s igy az a kér­dés, vájjon Debutante volt e az idén leg­jobb báromévesünk, eldöntetlen maradt. A budapesti nyári meeting egyébiránt arra nézve is felvilágosítással szolgált, hogy Sebaj és Tip-Top, a Derbvben helyezett két három­éves. évjáratának legjobb lovai közé nem tarto­zott; Sebaj soha sem. volt elsö klasszisu ló, Tip-Top pedig — mely kétéves korában kivá­ló képviselője volt évjáratának — épen ugy járt, mint féltestvére Trick-Track, hároméves korában nem birt versenyt nyerni, és öszszel még kevésbé volt jó, mint májusban, midőn harmadiknak futott a Derbyben. * L. «Körültekintés» rovatunkat. A legközelebbi szám jövő hét szombaton jelenik meg. — Nyolczoldalos szám ára 20 kr.

Next

/
Thumbnails
Contents