Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-11-06 / 91. szám

• 1897 november 6 A franczia hadsereg lóanyaga franczia megvilágításban. A hadsereg lószükséglete minden ország lótenyésztésében nagy szerepet játszik, s ennél fogva mindenütt a tenyésztőknek egy tekintélyes része első sorban a hadsereg részére tenyészt alkalmas állatokat, s minden ország igyekszik a tenyésztőket ezen czél elérésére támogatni. Tgy van ez minálunk s igy van ez egyebütt is. Németországgal szoros érintkezésben vagyunk, s az ottani tenyésztés minden phasisát ösmerjük, s igy nem uj dolog volna erről beszélni,de egész másként áll a dolog a Iranczia tenyésztéssel, a mely valóságos terra incognita számba megy, pedig épen a mostani év, ugy látszik, igen fontos mozzanatokat mutathat fel e téren, a melyről megemlékezni érdemes lesz. A Longchampson évente megtartóit katonai parádék után egészen szokásos dolog, hogy a franczia lapok azt kürtölik ki, hogy a franczia lovasság a világ legelső lovassága, különösen a mi a lóanvagot illeti. A jó párizsiak, a kik a szépen kipuczolt, jó húsban levő lovakat látják, el vannak ragadtatva, s ezek révén egész Francziaországban ugyanazt hiszik, s még a szakemberek közül is sokan osztják e nézetet. A «Le Sport Universel Illustré» a minap egy cziksorozatban ösmertette a franczia, a német és az angol hadsereg lóanyagát, s ezen minden szakértelem daczára sovinista ösmertetésböl közöljük a következőket : «A franczia és német hadseregsk 2£ millió létszámának megfelelően, a szükségeltető lovak száma ennek egy ötöde, azaz itt is, ott is fél millió. Persze ezek csak háború esetére valók, s összeirás által lesznek évente nyilvántartva. Ezekből tisztán lovassági czélra és békében itt is, ott is circa 100.000 ló szükségeltetik. A németek activ lovassága számosabb, evvel szemben a franczia tartalék nagyobb, de végeredményben körülbelül egyenlő lovassággal birnak. Az angol hadsereg szükséglete békében 32000 ló, háborúban ennek a duplája. Mig a németek és francziák mozgositáskor az összeirt lovakra szorulnak, az angoloknak állandó lótartalékjuk van a hadlestek depótjaiban. A francziák és németek a lovakat öéves korukban kezdik alkalmazni, s minden ló 2é vig erre a czélra idomitva lesz. Tapaszlalatok mutatják, hogy fiatalabb lovak nem birják ki a nehézségeket s két év szükséges, mig a ló teljesen hadképes lesz. Angolországban a lovakai már 5 éves korukban alkalmazzák, s az idomitásra sokkal kevesebb gondot és időt forditanak, de itt a lovasok nem három, hanem nvolcz évig szolgálnak, s igy lónak és embernek több ideje lévén összeszokni, nem kell az olyan gondos idomitás. A lónál, az embernél is egyik fő elv az legyen, hogy soha az eröt teljesen ne használjuk ki, hanem igyekezzünk arra, hogy mindig bizonyos tartaiék erővel rendelkezzék. Ezen szempontból fontos meghatározni azt, mennyi munkát bir a ló, s mennyit kívánnak tőle a hadseregben. Francziaországban a könnyű lovasságnál átlagban 114 kilót, a nehéz lovasságnál 136 kilót kell vinni a lónak. Németországban a teberviszonyok 118 és 140 kilo, Angliában 127 és 138 kilo. Ezen teherviszonyok más államokban kedvezőbbek, igy pld Belgiumban, a mely ugyancsak kevés lovassággal bir és az Egyesült Államokban 95 kilo; ebből a szempontból különösen az amerikaiak figyelemre méltók, mert a seccessionista háborúk tapasztalatai alapján csökkentették ennyire az átlagos terhet. s folyton gyekeznek csökkenteni. A megbeszélés tárgyát képező három európai államban csak a theoriánál maradtak, mert ha a legénység testsúlyát 67 kilóra, a ló teljes felszerelését, 22 a fegyverzetet 17 és a tábo18c/7. deczember 23 VADÁsz- ÉS VERSENY-LAP. 613 rozás és élelmezésre szükséges anyagokat 20 kilóra tesszük, ez a 126 kilo képezi a valószínű átlagos súlyt, a mit a lónak hordani kell. Ezen ténnyel szemben zoologusok és állat gyógyászok azon megfigyelései állnak, hogy az a ló, a melynek bizonyos terhet órákon és napokon át több héten keresztül kell bordani, normális viszonyok között nem bir el többet mint saját súlyának egy ötödet! A katonaló átlagos súlya 4-60—480 kilo, s igy a reá helyezendő tehernek nem szabadna 95 legfeljebb 100 kilónál többnek lenni. Látható, mennyire meg lesznek terhelve a katonaságnál a lovak. A legénység és felszerelésének súlyát bajos csökkenteni. Mit lehet tehát tenni? S most ez az a momentum, a mikor az eredet és felnevelés kérdése előtérbe lép. Az 1870-iki háborúban a német lovasság túlszárnyalta a francziát. Azóta a franczia lóanyag érdekében annyit tettek, hogy a francziák megvannak győződve, hogy legroszszabb esetben is egyenértékű anyaggal birnak, s a mostani német lovasságtól csak azt irigylik, hogy ezeknél alig fordul elő nveregtörés, azaz a ló hátának felsebzése. Ha a franczia lovasság jobb nyergeket, a lovak kiadóbb tápanyagot és jobb istállózást fognak kapni, a franczia lovasság fogja a németet túlszárnyalni. A nehéz és termetes lovak nem birnak ellentállási képességgel, ha nincs bennök egy bizonyos adag vér, s ez az, a mire Francziaország 26 éven át törekedett, ugy bogy most már bátran kiállja a versenyt. A franczia, német és angol lovak fő sajátságát néhány rövid szóval lehet összefoglalni. Az angol ló rendesen jobb-, legroszabb esetben is hasonló jó eredetű, mint a német ló, de több vérrel bir, természete élénkebb, szívósabb és substancziája is több. Ennél fogva meneteléskor és gyakorlatokon ugyanazon szolgálatokat fogja tenni, de táborozáskor és ütközetben az akcziója kiadóbb lesz. A franczia lovak közül a nehéz lovasság anyaga nem bir annyi vérrel mint a német ló, de a dragonyosok, huszárok és vadászok lovai, legrosszabb esetben is egyenértékűek a németekkel, de lábaik jobbak. Javitani való csak a kondiczió, és a nyereg, a mi a vért illeti, ez jelenleg kieiégitö. A franczia lovasság lovai tehát kiállják a versenyt ugy az angolok, mint a németekkel, s a mire törekedni kell a L'Administration des Harasnak (állami ménes igazgatóság), az az egyöntetűbbé alakitás, s ezért jó volna, ha kevésbé a lóversenyekre (?) forditanák a figyelmüket, mint inkább a szolgálati lovak egyöntetűségének emelésére. Ennyit a franczia szempontú czikkböl. Hogy menyire ért egyet az általános nézettel a hivatalos nézet, arról legközelebb MÉNES ÉS GYEP-ÚJDONSÁGOK. A némái ménesben, mint értesülünk: Utolsó szerelem (ap. Verneuil a. Mineral) a jövö fedezési idénybe telivér és félvér kanczák számára felállíttatott. Utolsó szerelem, egy erös, SZÍVÓS mén. a sikpályán nem birta magát kitüntetni, de a gát- és akadályversenyekben számos sikert aratott és nem egyszer nagy tehervivö képességének is bizonyítékát adta. Eddigi utódai szép alkatúak és nagyok. Ugyanott Brigitta és Maggie ang. telivér anyakanczák (nyerők anyjai) vemhessen Kegyúrtól és Mágustól (helyszűkére való tekintettel) eladók. Lovaink Indiában. Bombay-i főkonzulátusunk jelentése szerint az indiai kormány az idén valószínűleg a rendesnél nagyobb számú ujonclovakat fog vásárolni. Miután magyarországi lovakat Bombayba az utóbb, két évben nagyobb számban vittek be és ott előnyös árakon adták el őket, ezt a körülményt konzulátusunk lókiviteli cégeink figyelmébe ajánlja. ÜGETÖVERSENY, TENYÉSZTÉS. Helyreigazítás. Utolsó számunkban az é rovat alatt található «Még egyszer a magyar lovak Bécsben» feliratú czikkbe egy kis hiba csúszott be, mely, bár jelentéktelen, de esetleg mégis értelemzavaró lehet. A harmadik bekezdés közepe táján ugyanis : «Később azonban, midőn ő 2000 koronát ajánlott 500 ellenében gr T. Br. S. hajlandó volt»— ehelyett olvasandó: Később azonban, midőn gr. T. 2000 koronát ajánlott 500 ellenében, Br. S. hajlandó volt stb. vadaszal lövészét. József Ágost fhg a mult héten a kis-jenöi uradalomban vadászott erdei szalonkákra s pár napi ottléte alatt, a kíséretében voit Libits Adolf kir. tanácsos és a fhgi javak kormányzójával, valamint néhány vendégével együtt 33 drb erdei szalonkát ejtettek el. Ezenkivül teritékre került 3 vadmacska is, melyek közül egy igen szép példányt a föherczeg ejtelt el ; továbbá 4- róka és 1 nemes nyest. Azonkivül a föherczeg a vadaskertben még 5 gyenge szarvast és utolsó napon remek golyólövéssel egy túzokot is lött. Mint értesülünk, e hó 2-án Máramarosba utazott József Ágost föhg. Auguszta föherczegnövel és Libits Adolf jószágkormányzóval medve-vadászatokra ; nov. 3-ára várták oda Ottó föherczeget is. A medve-vadászatok körülbelöl 3—4 napig fognak tartani és a kilátások — a .mint halljuk — elég kedvezők, mert a föherczeg mármarosi bérletén ez idö szerint medve elég van. de az erös levélhullás miatt nehéz őket csapásolni. (Vadászlap.) Ottó iöherezeget — illetékes helyről vett értesítés szerint — a napokban várják Andrássy Géza gróf betléri kastélyába. A föherczeg — a ki most két éve volt a gróf vendége Zemplénben és Gömörben — e nyáron megígérte a grófnak, hogy november 8 — 10-dikén újra részt vesz a medve- és vaddisznó-vadászatokon. A vadászatokat a szádvári és betléri uradalom erdőségeiben rendezik, a hol állandóan több medve és vaddisznó tartózkodik. Kívánatos, hogy az idö is kedvezzen a vadászatnak, nem ugy mint két év előtt, a midőn a hirtelen beállott szakadó eső és hózivatar csaknem eredménytelenné tette azt. (Vadászlap) Főúri vadászat. Festetich Tassziló gróf föpohárnokmester mult héten vörsi uradalmában vadászatot rendezett, a melyben résztvettek: Frias herczeg, Esterházy Mihály gróf, Kinszky Károly gróf. Berchtold Zsigmond gróf, mr. Smart és mr. Milbarike. A vadászatnak fényes eredménye volt, mert teritékre került 16 őz, 132 nyul, 401 fáczán, 11 fogoly, 2 szalonka és 2 róka, összesen 536 darai). Másnap a meleggáti dűlőben folyt tovább a vadászat, a melyen az előbbi főurakon kivül jelen voltak még: Berchtesheim báró, Festetich Taszilóné, Kinszky Károlyné és Esterházy Mihályné grófnék. Ez alkalommal 48 nyulat, 136 fáczánkakast, 153 fáczántyukot. 139 foglyot. összesen 476 darab vadat ejtettek el. AGARASZAT ÉS KOPASZAT. Országos agarász szövetség Congresszusa november 10. Szolnokon; Ugyanott nov. 11,12 és esetleg 13-án nagy dij agárverseny. Nevezési zárnap nov. 10 délután a helyszínén. A budapesti róka-falka társaság. Nov. 3-án Hubertus napján szokásosan a Rákoson, a Pas&á/-malomnál jött össze a társaság (az ut melletti 3 nagy topolya-fenyőnél, melyből azonban csak egy áll még). A találkozó d. e. 11 órakor volt. Nagv és fényes társaság gyűlt össze, 12 lovas!... A falka-nagy gr. Nádasdy Ferencz ö excja maga vezényelte a vadászatot. Az első róka mindjárt a nádasból szökött ki és jó sebes iramban ment Palota felé, a palolai kis erdőn és homokos akáczoson at, hol a betek óta tartó szárazság miatti szimat-hiánv folytán a kopók elvesztették. Innen a társaság a palotai második számú rejthez lovagolt, hol csakhamar ismét kiszorított a falka egy derék rókát, mely két izben nagy körben vitte a társaságot Sz.-Mihály felé s azt megkerülve ismét vissza; egy óra 43 perczig tartó jó lovaglást nyújtva. Jelen voltak a vadászaton: Gr. Cselconics Endre Ö