Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-10-22 / 87. szám

589 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1897. november 3. ber 3. TARCZA. A falka-vadászat állása Angliában. Angliában — köszönet szerencsés climá­jának — mely már Augustusban megengedte, hogy a kölyök-kopókat begyakorolhassák — megkezdődhetnek a rendes vadászatok. iMint a «Field» legutóbbi számából (okt. 17) látjuk, az idén 421 pack kopóval fognak vadászni oda át! Ebből 26 szarvas, 193 róka, 152 harrier és 26 beagle. Mint látszik a róka­kopó falkák, vagy igazabban a rókák : kezde­nek nagyban fogyni Angliában; az örökös panasz ellenük ama merényletekért, miket a farmerek ludjai, réczéi, lyukjai és más szár­nyas állatai ellen — javithatlanul elkövet­nek lett oka, hogy tenyésztésükkel felhagy­nak : — más részről az is: hogy az apró­vad tenyésztésében (mely az utóbbi évtizedben mind nagyobb mérvben elterjedt a Grass­Countrykben is) még nagyobb károkat okoznak — és a falka-tulajdonosok (akár saját tisztes­ségükből tartják a falkát. akár részvényesek utján) — nem birják a nagy kártérítési kö­veteléseket fizetni. Ezért már több év óta nagy a lamentatio. Hozzájárul ehhez, hogy a nagy birtokosok nagyon, de nagyon érzik a mezőgazdasági válságot, s közülök nem csekély azok száma, kik a master diszes, de költséges állásáról (anyagiak miatt!) megválni kénytelenek, vagy reducálják a vadászatot. Igy, hogy csak a legfőbbeket említsük: a hires Craven-hunt falkanagyja (Mr. Dunn) kijelenti, hogy az idén csak két­szer hetenként fog vadászni; a Pitchley kopók részére sem tenyésztik többé a rókát; s az épp oly hires Quorn és Belvoir kopóknak is meggyűlt a bajuk mióta lord Scarborough a szomszédságban (Stapleford) nagyon elszapori­totta az apró vadat, s nem akarja tűrni, hogy a belvoiri kopók az ö földjein hajtsanak ; persze ezt a lord Forester által vezényelt falka respectálta is; de mégis megtörtént egy párszor tavai, hogy a hajtás hevélyében be­törtek kopói a vadas-kertbe; a miért lord Scarborough éktelen haragra gerjedt — s olyan leveleket irt Foresternek, amiket az a pisztoly csőből küldött volna vissza neki — ha ügyvédjeik nem okosabbak, s a pénzügyi térre nem terelik a dolgot. 'Lord Foresternek roppant összegeket kellett fizetni. — ilyen körülmények okozták azt is, hogy az egye­sült három királyság legrégibb, legnemesebb vérű falkáját a beauforti berezegnek be kel­lelt szüntetni; miután ö is — miként elődei majd kétszáz éven át — herczegi módon gon­doskodott választói és politikai hivei mulattatá­sán, s a «blue and buff» kabát viselői rend­szerint többre becsülték e jogukat némely magas rendjelnél. — Most e nevezetes falka subscriptio által tartatik fenn és «Badminton hounds» néven szerepel; a herczeg legidő­sebb fia (lord Worcester) által vezényeltetik, ki a világnak elismerten legelső gentleman hunstsmanje; — nevezetes azonban, hogy a nemes lord, bizonyára roppant súlya miatt (18 stonet nyom) soha, de soha sem ugrat. — Ennél a ténynél csak az a nevezetesb, hogy akadálylyal nagyon sürün bővelkedő terrenumán — ritka hogy nem tudná a dol­got ugy intézni, miszerint a kellő pillanat­ban a kutyák társaságában ne legyen. * * * A mostoha gazdasági viszonyok természe­tesen legközvetlenebbül a farmert érintik, saj­nos, hogy jóképű alakja ritkább, mosolya nincs többé a vadászat számára a sport érdekessége csökken szemeiben ; az okozott és reá háramló kárt nem tűri már oly szívesen, jókedvűen, mint néha napján. Ennek az a következménye hogy a sövényben és kerítésben ütött rést előszeretettel toldja ki a legolcsóbban megsze­rezhető anyaggal: a dróttal. Hogy mit tesz ez az iszonyú szó drót! illetve minő követ­kezményekkel jár lóra éc lovasra egyaránt, leírnom fölösleges, de nem is szívesen tenném. Elég az hozzá, a «Ware wire» vészkiállása (eredetének aránylag rövid ideje óta) mind rettegeltebbé leszen a terrenumban. Per curio­sum felemlitem, hogy Ausztralia java részén elkerítésül a 3—4 szeres tiszta drót használ­tatik és ismételtelten hallottam, hogy a lovak azt tökéletes perfectséggel ugorják. A farmer mostoha körülményeinek legelső áldozata a «pilgrim» lön. A «zarándok» ki ma itt, holnap ott, néha rövidebb, de igen gyakran hoszabb időn át élt e nemzeti intéz­mény szabadságával, kárt tett sövényben és vetésben egyaránt, anélkül hogy bármi ellen­szolgálatra gondolt volna : ma bizony ha két­szer-háromszori megjelenésével ösmerössé leszen: a titkár subs ripliót követelő levele feltétlen eléri.- Ami elvégre észszerűbb módja is a dolgoknak. Viszont a vadász áldozatja lön a bicziklizönek. Ha a meet valamely helység közelében találna lenni, ugyancsak ravasz legyen a róka, mely a covert stratégiai körben körüljáró bicziklisták hadseregén át, egér-utat tudjon lelni. A katonai fegyelmezettség nélkül szűköl­ködő gyalog ácsorgók valahogy tűrhetők; velők elvégre parancsolni és — gorombás­kodni lehet. De a kerékpárosoktól oda künn : Isten Irgalmazz! Ez ha észreveszi is a róka elillanását — hát nem jelezi. Nem, elindulni engedi. Ezt csak azért teszi, hogy a mezőnyt, huntsmant. kutyákat... mit... még a rókát magát is behúzhassa! Hogy mire képes egy a vadászat hevétől neki tüzesedett biciklista: azt alig három hete Villshireben láttam, midőn egyikök, gépén neki ment és «vette» («Aber fragt mich nur J nicht wie !») a kiáradt «Dancy» nevü patakot | Látnivaló, a kerékpár tért hódit. Hogy azonban a sokat hajtogatott monda: miszerint a kerékpár kiszorítaná odaát a lovat, meg a mely az éhenhaló lókereskedöröl szól: hát ezek mesék. Lovasnök és lovasok, igaz, bicikliznek — de nyáron. Ősszel és télen a jó sportman megmarad vadászlova mellett. Akármennyit jajgassanak is léhát az angolok, — addig mig egy nép annyira rajong mindenéit ami nemzeti sportjával összefügg, hogy közülök ezren zarándokolnak évenle a kies Tetbury templom temetőjéhez, miszerint a falka­vadászaton szörnyet halt szegény Whyte Melville (a róka-vadászat költője) sirját virág­gal ékesitsék: — addig le nem lohad e királyi sport iránti lelkesedés. Hogy mily formákban nyilvánul e lelkese­dés, annak leírásául szolgáljon egy mult hetek­beni találkozásom. A «Vale of White Horse» falka egy sportdus napja után, egy barátom vendégszerető házánál pihentem ki a nap fára­dalmait. Ebéd után egy igen fürge, beretvált képű emberkét, valami Mr. Jonest ajánlottak nekem idegennek különös figyelmembe, mint jubiláló specialitást. Idei novemberben ugyanis 25 éve, hogy rügös pályáját futja. Még pedig a szó szoros értelmében. Rohan a kutyák után. Az istenadta a terepnek s a róka utjai és szokásainak oly absolut ösmeretével bir, hogy van eset (s nem egy) miszerint előbb ér ä killhez, mint a legjobb telivér hátán ülö lovas. Elbeszélte, hogy igen jó! emlékezik felséges királyasszonyunk «Cheshirei» szereplésére, s mondhatom, a lelkesedés és magasztalás hang­ján szólott lovaglásáról. Jól emlékezett a fel­séges asszony pilotjára Capt. Middletonra is «Nyakát zegte a szegény utóbb» mondá. Emberem lassan belemelegedett s kérésünkre zongorához ülve vadász dalokat dalolt. Még pedig vígakat a javából és oly jól, oly töké­letességével a mimikának és annyi komikum­mal, hogy szentül azt hivém: valami a társa­ság mulattatására elhivott professionatus komédiással van dolgom. Szerencséjére nem fejeztem ki eme néze­tem, nem állhattam azonban sokáig s meg­kérdeztem szomszédnőm, hogy ki és mi legyen az illető. «Why ist our clergyman!) — «Hogy ki légyen? Hát a lelkészünk.» Gar a Illés. ÜfiKTÖVERSENY, TENYÉSZTÉS. A lefolyt bécsi őszi meetingen dijakban összesen 179.450 koronát osztotlak ki. Ezen összegből a leg­többet : 22900 koronát a Weidinger és Wöss féle szövetség nyerte; Silberer Viklor következik ezután 22. 800 kor. nyereménynyel, majd Vanko Lipót 10150, Serge de Beauvais 8850, Lorenz Károly 8800, Kreipl Károly 8250 korona nyereméynyel. Báró S°nnyéy István nevét is ott találjuk a nyertesek közt, még pedig 2100 korona összeggel. Sennyey István Siess C-t és Bertha D-t, melylyel Bécsben megnyerte az urkocsisversenyt; a Schlesin­ger czégnek eladta. A Colonel Kuser és E. L. Robinson közt terve­zett match nem jön létre, mert Colonel Kuser tulaj­donosa, Silberer Viktor nem ment bele gr. Trautt­mansdorfamaz ajánlalába, hogy a match távja 6000 méter legyen, s E. L. Robinson mellé Lola Montes pacemakerül adassék. Fedezési hirdetmény. Az 1898. évi fedezési idényben Perváton Kisbér mellett a kővetkező fedező mének állanak : JLaintr allies ell. 1882. Flageolet— Déliane, The Flying Dutchman Imperieuse, Orlandotól. Xaintrailles a mwmarkeli Prendergast Stakes, a párizsi Grand Poule des Produits stb. nyertese, má­sodik Melton után a Middlepark Plateben és negye­dik Melton, Paradox és Royal Hampton ulán az angol Derbyben. Ivadékai, köztük Polygone (Prix Hoquart), Melchior (baden-badeni Zukunftsrennen), Cadix, Chandernagor, Feuillage, Lapis, Le Volga, Prist, Arrosage, America, Feuille Publique, Triangle, Salambo. Brooklyn II. slb. stb. nyertek eddig Franczia­országban, Angolországban és Németországban több mint 2.000,000 frankot. Fedezési dij: 400 írt. Bocage ell. 1885. Dollar-Prinlaniére, Chattanoge—Summer­seide, Wcst-Australianlól. Bocage Roitelet és számos más francziaországi győztesek, továbbá Rege és Talin apja. ö maga Francziaországban 16 versenyt nyert 142,000 frank értékben. Fedezési dij: 200 frt. Abonnenl ell. 1884. Przedswit — Aschenbrödel, Lecturer—Lady Elizabeth, Trumpeterlöl. Abonnent a bécsi Criterium, budapesti Államdíj, Budapesti dij slb. stb. nyertesei és Blondine, Nur Neune, Eremil, Georgette, Arany, Jutka, Eglamour, Pepitta, Jura, Carmelit, Helenor, Alegretta, Mammon, Meridian, Aranyos. Actium, Angyalka, Sujet mixte, Actionär, Louis d'Or, Eris, Absalon, Supplent, Annin­ger, Copelia, Isaura, Alegresse, Algebra, Alice stb. stb. apja. Fedezési dij: 200 frt. Benczúr ell. 1884. Doncaster—Baroness Sarolta, Buccaneer— Tripaway, Y. Melbournetól. Benczúr 64-szer futott és megnyerte mint három­éves a Nemzeti Hazafi-dijat, a Prince of Wales Handicapet, (58} k.), az Ausztria dijat, mint öéves az Igazgatósági dijat, mint 6éves a Nyári bandicepet (61 k.), a Prince of Wales Handicapet (64} k.) stb. stb. Fedezési dij: 50 frt. Oly lovak anyái, melyek sik­versenyben 2000 koronán vagy azonfelül nyertek, ingyen. . . . * * * A kanczák tartása és ellátása kisbéri árak szerint. Bejelentések az ausztriai Jockey Club versenytit­kárságához, Bécs, I., Augustinerstrasse 8., vagy a perváti ménesintézöséghez (posta, vasút- és távirda­állomás Kisbér) intézendök. 1—2

Next

/
Thumbnails
Contents