Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-01-30 / 5. szám

36 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1897. január 16. Körültekintés. Gróf Károlyi Gyula nevével találkozunk ujabban a berlini «Deutscher Sport» és a londoni «Sportsman» hasábjain. A német szak­lap kivonatban közli a grófnak lapunk f. évi 2. számában megjelent czikkét egy jó apamén behozatalának szükségéről és a «grófi újság­írót» egy bár fiatal, de látszólag jól felfegy­verkezett hippologusnak mondja; közli a lap egyúttal Gulistan pedigreejét, mely első sor­ban érdekli a német sport-világot, birván emez angol ló kötelezettséggel az idén, julius­ban először futandó Grosser Preis von Ber­linben, melynek minden valószínűség szerint eleget is fog tenni. — A londoni «Sports­man» Károlyi gróf egy helyreigazítását közli, melyben ez a nevezett lapban Kisbérről nem­rég megjelent czikknek némely téves adatait korrigálja, mely alkalommal a gróf ama néze­tének ad kifejezést, hogy Kisbér tenyészértéke éppen nem emelkedett az évek folyamán; Napagedlben nem kapott jó kanczákat. Harz­burgban azonban igen, azonkivül «oly szeren­csés volt, hogy oly országba került (t. i. Német­országba), hol első kiasszisu apamének akkor­tájban ritkák voltak.» Azután igy folytatja a grófi ujságiró : «Ámbár Kisbér sok győztest produkált, köztük három német Derby-gyöz­test, mégis azt hiszem, hogy Trollhettát ki­véve egyikük sem számitható az első klasz­szisba. Másik két Derby-gyöztese szokatlanul silány ló volt». Érdekes, hogy a berlini «Deutscher Sport» erre ezt irja: «Mégis csodálkozni kell, hogy éppen egy magyar az, ki az elvitázhatatlanul legjobb versenylovat, melyet a magyar telivér­tenyésztés produkált, nem beesüli magasabbra, mikor ez már a tenyésztésben is fényesen bevált; a német telivértenyésztésre Kisbér halhatatlan marad». —A bécsi «Sport» pedig ezt: «Aláírjuk a gróf Károlyi által mondottak­nak minden egyes szavát.» Ezek egymással teljesen ellenkező nézetek. Németországban mindig azt állították, hogy Kisbérben egy leg­első rangú apalovat birnak, nálunk pedig mindig az volt az általános nézet, hogy Kis­bér csak mérsékelt kiasszisu flyereket produ­kál, kivándorlása tehát nem veszteség tenyész­tésünkre. Kinek van hát tulajdonképpen igaza ? * * * Belviszály a franczi Jockey-Clubban. A fran­czia Jockey-Club kebelében egy második tár­saság létezik, a «Société d'Encouragement», a melynek tagjaivá csak a Jockey-Clubnak a tagjai lehetnek. — Majdnem 3 évtizeden át (Comte Daru halála óta) nem volt elnöke a Societének, hanem egy úgynevezett verseny­bizottság, mely jelenleg Kergorlay gróf, Mons. Gonstant és Mons. de Varignyböl állt, végezte ügyeit. Ezen bizottságot azzal vádolták, hogy kevésbé a versenyügyekkel és még kevésbé a lótenyésztés ügyeivel foglalkozott, mint in­kább mindkét egylet arisztokratikus jellegé­nek a fenntartásával. — Néhány nappal ez­előtt a tagok szótöbbséggel Arenberg herczeget megválasztották az oly rég üres elnöki székbe. Az uj elnök ugy a versenyző mint a tenyésztő körökben közkedveltségnek örvend s megvá­lasztásának első következménye a fenti hár­mas bizottságnak a leköszönése volt, a mit a tagok el is fogadtak. A Jockey-Club liberális tagjai, a kiknek élén a Due de Feltre áll, nem elégszenek meg evvel, hanem a Joekey Clubban a tag­felvételi szabályokat ki akarják bővíteni. Okot erre az adott, hogy a mult szombaton január 23-án mons. Deschamps, egy igen kedvelt és népszerű versenyló-tulajdonos egy szavazattal kisebbségben maradt és nem lett megválasztva, mert az apja mint üzletember kereste vagyonát. Ezen liberális csoport, melyhez több mint 150 tagja a Jockey-Club­nak tartozik, kívánságainak megtagadása esetén ki akar lépni, egy uj «Sociéte des Courses» nevü társaságot alkotni s Páris közvetlen szomszédságában egy uj verseny­pályát nyitni. * * * Gr. Károlyi Gyula és a londoni The Sports­man. Gr. Károlyi Gyulának minapi levelét (a Kisbérről szólót) nyomon követi egy ujabb, a mely a «Sportsman»-nek e hó 23-iki számá­ban látott napvilágot. A nevezett lapnak The Special Commissioner álnevű munkatársa a minap felemlité, hogy az ausztráliai Merman nevü ménnek a pedigreejében 36 ös közül nem kevesebb, mint 26 származik örökitö és versenyző vérből, s csak 10 külső családok­ból. Egyszersmind megjegyezte, hogy számos angol pedigree átkutatása után csak 3 olyan lovat talált, a mely hasonló származással dicsekedhet, u. m. Corie Boy, Siffleuse és Donova. Ezen tárgyhoz szól most gr. Károlyi s felemliti, hogy ö 4 olyan lovat ismer, a mely felülmúlja Mermant, s ezek: 1. Worcester, 8 versenyző, 19 örökitö és csak 5 külső család­beli őssel. 2. Keelson, 14 versenyző, 13 örö­kitö, 5 külső. 3. Galenttia, 13 versenyző, 14 örökitö, 5 külső. 4, Gloire de Diján, 12 ver­senyző, 15 örökitö, 5 külső. Ezeken kivül ismer három olyan pedigreejü lovat, mint Merman, ugyanis: 1. Shaddock, 10 versenyző. 16 örökitö és 6 külső őssel. 2. Prince Simon, (ezt azonban a mult évben Francziaország­ban agyonlőtték. Dr. R—r.) 11 versenyző, 15 örökitö és 6 külső. 3. Mena 11, 15, illetve 6. * * * Hogy nincs uj a nap alatt, ezt mondta vala­mikor Ben Akiba. Ha ma élne, bizonyára nem mondaná. Itt van pld. a motoros kocsi és a kerékpár; lehetett-e még csak rövid idő­vel ezelőtt is gondolni arra, bogv a lónak, eme kimondhatatlanul hasznos és pótolbatlannak tartott állatnak ly veszedelmes konkurensei fognak támadni. Motoros kocsi 1 Tulajdonképen nem is uj, mert hiszen itt van a villamos kocsi, mely abban az egyben megegyezik a motoros kocsi­val, hogy neki sincs szüksége lóerőre, meg azután egy váczi-utczai optikusunk már évek óta hajtja az ö motoros kocsiját utczáinkon. De általánossá csak most lesz majd a motor­kocsi használata, midőn tökéletesbitették e találmányt. Londonban máris uj korszak kez­dődött az 1897. év első napjával. A motor­kocsik, vagy a mint nevezik a Horseless carriages (lónélküli kocsik) diadalmasan vonul­tak be, hogy előbb-utóbb kiszorítsák a közön­séges, toporzékoló paripáktól vont kocsikat. Francziaországban különösen Párisban, már régóta használják a motorkocsisat és a bou­lognei erdő alján, szép napsugaras időben, a fényes kocsisorok közt immár megszökött látvány a zajtanul tovasikló, villámgyors hintó, melyet gyeplő helyett srófokkal igaz­gatnak. Angolországban, mely egyébként na­gyon hajlandó minden czélszerü ujitásra, ez a szerszám eddig azért nem hódított tért magának, mert törvények akadályozták meg a terjeszkedését. Angliában ugyanis régi idő­ben törvénynyel rendelték el, hogy minden gőzzel hajtott közlekedési eszköznek csak igen lassan szabad az utczákon haladni s akkor is szükséges, hogy valaki piros zászlóval jár­jon előtte, mindenkinek íigyelmeztetéseül, ne­hogy valami baj történjék. De miután az angol gépgyárak az utóbbi időben egyszerre igen nagy mennyiségben kezdték a motorko­csikat készíteni, az angol parlament többé nem zárkózhatott el az idők hatása elöl. Egyébként az emiitett törvény csak a gőztől hajtott eszközökre vonatkozott, a villamos erőtől hajtott kocsikra egyáltalában nem volt szabály. Ezeket a dolgokat rendezni kellett, a mi a parlament legutóbbi ülésszakában történt. Ekkor ugyanis törvényt hoztak, mely megengedte, bogy a motorkocsik az utczá­kon járhassanak. Ezt a bilit szentesitette a királyné, és most lépett életbe. A gépgyárak eddig 6£ millió font sterlinget költöttek motor­kocsik készítésére, legjobban sikerült gépjei­ket elküldték Londonba, a motorkocsik ver­senyére melyet a napokban tartottak meg. Óriási néptömeg gyűlt össze a Whitehall-té­ren, a hol vagy harmincz különféle alakú és szerkezetű motorkocsi várakozott az indu­lásra. Pontosan féltizenegy órakor volt a start s a kocsik a tömeg egetverő éljenzése köz­ben indultak el. A kitűzött czél Brighton tengeri fürdő volt. Az első kocsi négy óra alatt futotta be az utat, melyet a villám­vonat egy óra alatt tesz meg. Á verseny után az utcákon mindenfelé lehetett látni a motor kocsikat, ünneplőbe öltözött zenészekkel. A nép mindenütt éljenzéssel fogadta őket. Legelterjedtebb a motorkocsi Franciaország­ban. A Páris—Marseille között és vissza (1728 kilométer) nem rég megtartott nagy verseny-kocsizásban 52 mindenféle szerkezetű motorkocsi vett részt és ezek között a leg­gyorsabb 25"6 kilóméter átlagos sebességet bírt felmutatni óránként. Igen sok motor­kocsit látni ma már Páris, London és a na­gyobb német városok utczáin. sőt már a nagyobb üzletek is motoros kocsikon hord­ják szét a megrendelt árukat : A legtöbb motoroskocsi, külső formájára és kiállítására hasonlít a ló által vontatott kocsihoz. A haj­tási szerkezet egy könnyű masinából áll, mely a légszesz-motor elvén alapszik, csak­hogy a hajtó erőt benzin vagy petroleum adja, melynek meggyújtását egy villamos szikra eszközli; néhány csepp benzin elég egy kerékforgatáshoz. A motor többnyire a kocsi szekrénye alatt, a kerekek közölt van elhe­lyezve, hol majdnem láthatatlan ; az előidé­zett hajtó-erö, mely a kocsi nagysága szerint 2—10 lóerőt pótol, hajtó-lánczok vagy fogaskerekek által vitetik át a hátsó kerekekre. A hajtáshoz minden körülmények között csak egy emberre van szükség. A rendes utczai használatra oly kocsikat gyártanak, melyek 20—25 kilómétert futnak be órán­ként — melyik ló képes erre. különösen több órán keresztül ? Motorkocsi-versenyekre oly kocsikat gyártanak, melyek óránként 60 kilo­métert futnak be, vagyis ugyanannyit, mint egy gyorsvonat: egy kilómétert egy perez alatt! ' Egy motorkocsi 2000—2500 frtba kerül vagyis annyiba mint egy közön­séges kocsi és egy pár használati ló, de az üzemfentartás olcsóbb, mert a lónak akkor is kell zab, ha nem fut, a motornak ellen­ben benzin csak akkor ha használják; egy nagy előnye pedig, hogy nem kell felkan­tározni, befogni és evvel is sok időt tölteni. Ugy halljuk, hogy az idén tavaszszal Bécs­ben tartandó sport-kiállitás alkalmából motor­kocsi-versenyek is lesznek a Rotunda mögötti ügetöpályán ; ekkor közelebbről is megismer­hetjük majd a 19. század eme legújabb talál­mányát, melynek fontosságát és jelentőségét további fejleményeiben ma még sejteni sem lehet. * * * Kerékpárosok lovasság ellen harczolnak! A lónak egy másik veszedelmes ellensége a kerékpár; ez oly hódításokat tesz, hogy ma már a táviral-kihordó is kerékpáron jár, Berlinben pedig kerékpáros hordárok állanak a közönség szolgálatára; kezdi kiszorítani a lovat már a katonaságnál is — hát nincs uj dolog a nap alatt? A párisi »Avenir militaire« czimü lapban olvassuk, hogy a 87. gyalogezredben egy kerékpáros osztályt ala­kítottak, mely áll 3 tisztből, 12 altisztből és 60 közemberből; az osztály két alosztályra,

Next

/
Thumbnails
Contents