Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-08-11 / 57. szám

394 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1897. augusztus 11. Koller István, a zalamegyei lótenyésztési bizottság most választott elnöke, Kiss Gyula vasmegyei elnök, Chernel Antal. Komposcht Alfonz alezredes, Farkas József orsz. képviselő, Bezerédy Lajos, Hertelendy Ferencz, Baranyay Ödön és még számosan. Kiselej­teztetett 15 darab mén, ebből 9 drb tenyésztőknek adatott el a helyszinen, 1 drb pedig a nagykanizsai piaczon fog elárvereztetni. A méntelepen tapasztalt rend és feltűnő tisztaság, az altisztek és legénység képzettsége s az elővezetett lovak kitünö kondicziója kellemesen lepett meg mindenkit s e fölötti elisme­résének Durmann altábornagy Parcsetich Ottó, a méntelep közszeretetben álló parancsnoka előtt meleg szavakban adott kifejezést. A hivatalos eljárás be­fejezése után a méntelep gyönyörű parkjába vonult az előkelő társaság, hol a messze földön hiies vad­gesztenyés alatt fényes társasebéd volt, mely a késő délutáni órákig derült hangulatban tartotta együtt a társaságot. KÜLFÖLDI CYEPEK. Verseny határnapok. Augusztus. Baden-Baden . ... 22, 24, 26, 28, 29. Főbb versenyek napjai. Augusztus. Baden-Baden. 22. Fürstenberg Memorial. 20.000 mk. 2000 m. 24. Zukunfts-Rennen. 30.000 mk. 1200 m. 24. Preis von Iffezheim. 58.000 mk. 2400 m. 26. Grosser Preis von Baden. 80.000 mk. 2200 m. 28. Prince of Wales Slakes. 30.000 mk. 1300 m. 29. Prinz Herrmann von Sachsen Weimar­Rennen. 16.000 mk. 2000 m. 29. Kincsem-Rennen. 10.000 mk. 1200 m. 29. Grosse Handicap-Steeple-chase. 25.000 mk. 6000 méter. Innen-onnan. Harcz és háború minden vonalon. Nem is oly rég még egymást paskolta odalenn a török-görög, manapság is marakodnak még, de már csak — papíron, harcz a békéért; harcz és háború a parlamentekben nem csak nálunk, de végig Európában ; harcz és háború a felsőbb régiókban, «Jupiter égi csatornái­ban», minek a szegény földiek adják meg az árát, s harcz és háború a — versenytereken. Hol van az a boldog kor, midőn e tájban a savanyu uborka-idény volt az uralkodó planéta, ö uralkodott minden téren még (— hiszi valaki ?) — a versenytereken is. Hol van ? Régen voll, mese volt, talán igaz sem volt. Hiszen: Már minálunk ugy van az szokásban : Futnak lovak, küzdnek egyfolytában Nincsen szünet, nincsen vakáczió, Mint a házban, hol van obstrukczió. A tisztelt házban agyonbeszélik a szünetet a hon atyái, a zöld gyepen agyonfuttatják a szegény, sajnálatra méltó párákat a még saj­nálatra méltóbb, csak «panem et circensem» után sóvárgó sportsmanek. Bizony-bizony itt az ideje, hogy ha már vannak állatvédő egyesületek, helyén valók lennének a •— sportsman-védök is. Mert hát nem borzasztó egy dolog, kániku­lában végigizzadni egy egész monarchiát? Lemenni fearajevoba,.onnan Siófokra, meg sem pihenve fel a Tátrába, majd el Kolting­brunnba. Oly kívánalmak ezek, melyek egy tizenhárom próbás sporlsmant is megérlel­nek — Radegund, Kaltenleutgeben, söt más helyek számára. No de csitt 1 Ne szólj szám, nem fáj fejem. Ne nagyon feszegessük a versenyek tul­halmozottságát, mert könnyen megeshetik, hogy egy felvilágosult sporlsman, ki tollal versenyez, félre érti a dolgot, s megereszt egy fulmináns czikket, mint tette ezt egyik «legnagyobb» napi lapunk hasábjain az igen tisztelt «Palaestrirus», ki (üzzel-vassal neki ment a totalisateumek. Hatalmas támadás volt ez — terjedel­mére nézve. Petit szedve: háromszázharmincz­nyolcz sor I Nagyot akart produkálni a tisztelt czikkiró ur, s ez sikerült is' neki, mert kitöltött — három egész hasábot, mi megfelel másfél méter hosszúságnak ; imponálólag hat ez a laikusra, de a dologhoz értő napirendre tér fölötte ! Ugy ment neki a totalisateurnak Palaes­tricus ur, mint az a bizonyos Tisza, amely: «Zúgva, bőgve törte át a gátat» — de nem tudta ' Palaestricus elnyelni a totalisateur fogalmat, s ehelyett, mint «az éji bogár, neki ment a falnak.» Ilyen csak a kánikulában eshetik meg, pedig-pedig mennyi hálás théma állna a'sport­tudósitó rendelkezésére. Mily gazdag hét volt a lefolyt, mily eseménydús volt — Kot­tingbrunn. De hát Figaró irány harapódzott el már e téren is, excentrikus, érdékhajhászó dolgok jelennek meg a sportrovatok alatt, mit nagy gourmanderiával vesz be a mi fin de siécle közönségünk. * * * Előtérbe lép immár a Szent István-díj. Ki nyeri meg ? Száz közül kilenczven esküszik hogy: Tokió. S nem is ok nélkül. Hisz' maga Sharpe is azt huzatja manapság Franke József hires vendéglőjében Koltingbrunnban: Startoltam én életemben eleget, Ittam cliquot. hideget és meleget. Ha felülök Péchy Andor lovára, Hej a szél sem ér annak a nyomába. * * * Wasa elvitte tehát a Nagy-dijat. A verseny után kérdi egy hires sportsman Busbytöl, mit tart' lova győzelméről: — Ha én lovagolom Wasát, feleli ö, és Mac Farlane Virgonczot — én nyerek, ha Mac Farlane ül Wasán, s én Virgonczon — ö vészit. * * * Itt van tehát Williamson; fél év kellett hozzá, mig meggondolta magát. Azt mond­ják, hogy a télen, midőn felbontották a szer­ződést, Georgeünk azt dúdolta volna Earl mes­ter fülébe: Kétszer'is nyil a rozmaring virága, Megbánod még mesterem, de hiába, Megbánod még, visszahívsz még engemet, De szerződnöm másodszor már nem lehet. S hiába is kapaczitálta Earl az év folya­mán, nem jött; végre egy szép napon meg­jön Angliából a válasz, mely állítólag ugy hangzott volna: Mi nekem egy almát kétfelé vágni, Mi én nekem Angliától megválni ; Az ujjamon fordítom a gyűrűmet, S visszaveszem régi szerződésemet. Visszajött, látott — győzött. S az Earl­istálló lovai, melyek az év első felében busán nyeritették, hol vagy óh, hol vagy óh William­son, ismét régi jó kedvükben ropják a zöld gyepet. Hiába, «ö a legény a csárdában I» * y * Vernek bennünket a németek az egész vonalon, s azoknak a szegény fogadóknak, kik a német lovak ellenében vesztették el pénzüket, még az a vigasztalásuk sem lehet: «No de sebaj, több is veszett Mohácsnál» mert hisz ott a haza veszett et, mit vissza­kaptunk, de itt elveszett a pénzük, mit nem kapnak vissza. * * * Miben van a vasparipának előnye a ló fölött ? A lovat etetni kell, a vasparipát csak — felfújni. VEGYES. A pénteki kottingbrunni programmot mai lapunkban nem adhatjuk^ mert a neve­zések e napra csak ma szerdán este záród­nak Kottingbrunnban. Pénteki lapunkban közöljük a budapesti első napi programmot, az ujabb nevezéseket és a kotlingrunni programmot szombat — vasárnap — hétfőre. Péntekhez egy hétre: Szent István-dij ! Vasárnap az augusztusi meeting kezdete a buda­pesti pályán. Gr. Festetics Tassilo, ki egyik stewardja a baden-badeni versenyeknek, évenként felkeresi az ottani futamokat egy-két lovával. Ugylátszik, az idén is képviselve lesz az aranysárga dress az iffez­heimi pályán, erre vall legalább, hogy a keszthelyi föur a Hamilton stakesre (aug. 26. 5000 márka) a kétéves Ellyt, a Kosmopolitisches handicapra (aug. 26. 5000 márka) a négyéves Bonnie Lasseet és a Schwarzwald handicapre (aug. 28. 6000 márka) a kétéves Crampont nevezte. Bentinck, melynek kötelezettsége van még a baden-badeni Nagy dijban, miután a kottingbrunni nagy handicapben minden kritikán alul futott, nem fog kimenni Iffezheimba. Istállótársának Pauvretnclc indulása is nagyon kétséges. Egyik előkelő sportsmanunk, ki nagy fogadásai­ról ismeretes — ugy hallatszik — hogy 1000 frlban fogadott ötszörös pénzzel arra. hogy a jövő évi Derby győztese a Helenenthali dij startolói közül fog kikerülni. Egyúttal megemlitendőnek tartjuk, hogy Wasát, a Preis von Schloss nyertesét többen — különösen német részről — fogadtak a jövő évi bécsi Derbyre 20—16-szoros odssal. Wali. hg Hohenlohe kétévese, mely a Sierstorpff memóriáit canterben nyerte meg Wasa ellen, s melyet odaát a baden-badeni Zukunfts-preis nyerte­sének tartanak, erősen meghűlt, s már napok óta csak lépés munkát végez. Souvenir törölve lett a Preis von Kottingbrunnhól, melyet szerdán futnak 2800 méterre. A pompás mén vagy nincs rendben, vagy egyenesen a St. Legerre lesz tartogatva. Tokió nevezve lett a Cambridgeshire Stakesre! Don Gomus, br. Üchtritz Zsigmondnak az 1894-i saisonban oly hasznos kétévese, mely nem messze volt a Derby-classzistól, miután mint hároméves sú­lyosan letört, s azóla a pölöskei ménesben gyógyí­tották, talán ismét pályára lép. Erre vall, hogy tu­lajdonosa nevezte az első napi 1100 méteres Welter handicapre. Ordur a Szent István-dijban fog indulni, igy hatá­rozta el az istállója ; e hírre erősen fogadták. Blondine nem fog többé sikversenyben futni ; a kiváló kanczát most beugratták s a Kahlenbergi nagy gátversenyre praparalják. Mühlhauser, hg Auersperg háromévese, csütörtö­kön a Nyeretlenek gátversenyében mindjárt az első gátnál annyira felvágta a lábát, hogy hosszabb ideig nem léphet pályára. Az oroszvári ménest, mely eddig Henckel Laura grófnő tulajdona volt, legközelebb gr. Henckel Arthur veszi át. A. Madden, ki az év első felében Williamson he­lyét töllötte be az Earl-istállónál, a napokban Ober­weidenben, Formosa beugratása alkalmával oly sze­rencsétlenül bukott el, hogy vállpereczét törte, mi miatt hosszabb ideig nem ülhet nyeregbe. Welteni lovag Wiener Rudolf a mult napokban Francziaországból importálta az 1888-ban született Morven kanczát (Barcaldine—Strathcarron, Slralh­conantöl) sárga kancza csikóval Hampton után s fedezve Le Sancy által. Mr. Brook az idén Baden-Badenben is fog lova­golni; a kiváló urlovas a Hölgyek dijában Major Faddy Haslingerjén fog ülni. Sporn, br. Oppenheim háromévese csütörtökön Kontador, Diabolo és Monaco társaságában 1699 méterre oly jó galoppot végzett, hogy tulajdonosa elhatározta, miszerint indittatni lógja a Kottingbrunni nagy dijban. Sporn súlya e versenyben csak 43J kilo s lovasa elörehatólag H. Toon lesz. Wasa és Riff-Raff nem mentek vissza Németor­szágba, hanem egyelőre Kottingbrunnban maradlak s directe innen mennek, vezetölovuk Haslinger kí­séretében Baden-Badenbe. King Momnouthnak, Harkányi János báró által minapában megvásárolt apaménnek egy névtelen ivadékát (anyja Swiftsure) a Goodwood stakesben aratott győzelme után 1010 font sterlingen, — tehát mintegy 26000 koronán — Lord Pourhyn megvá­sárolta. Debutanteról a legjobb hirek jönnek Schönfeld Lasseeről; a veretlen kancza nap-nap után jó mun­kát végez reggelenként,, s trainerje meg van vele elégedve. Mindamellett nagyon kétséges, vájjon a Királyné dijig — melyben engagementje van — ver­senykész állapotba hozhaló-c? Hirnök, Ottó föherczeg chaserja, a Vöslaui dijban annyira megsántult, hogy jó időbe kerül, mig ismét pályára léphet.

Next

/
Thumbnails
Contents