Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-05-21 / 35. szám

1897. május 21. jutott, hogy az országúti változó hegyesvölgyes pályáról (a mely tagadhatatlanul jukkerjeinknek sokkal megfelelőbb) egy rendes ügető pályára menjen át. A versenyeket a közönség tartja fenn. és egy föfaktor: a totalisateur; az eddigi hosszútávú versenyeknél, hol a közönség csakis az indulást és az érkezést látta, igen gyenge sportélvezetet találhatott .hozzá, mig játékszenvedélyének sem tehetett eleget, miután ezen versenyekre az egylet nem fogadott el téleleket, ezeknél fogva érthető, hogy eme versenyek nagyon gyenge látogatottságnak örvendhettek és igy az egyletnek úgyszólván semmi vagy igen csekély jövedelme volt. Igy elhatározta "az egylet, hogy ezentúl rendes pályán tartja versenyeit és reméli ezáltal a nagv közönséget megnyerhetni, miáltal sokkaf nagyobb dijakat fog adhatni, mi meghozza majd a résztvevőket is. Vissza térve fent emiitett szavamra, hogy a pálya lényeges változást fog eredményezni minden tekintetben, elsősorban urkocsisainkat véve, miután valamennyi fogat egyszerre indul szemmel lehet tartani minden egyes fogatot, egy kocsis láthat mindent, Ítélhet, holott a régieknél 3 perez idö közönként indultak és egyik a másikról úgyszólván semmit sem tudatott; menni kellett a mint csak lehetett ugv a mint gondolta, hogy lovai kibirják, mert nem tudhatta, hogy a másik hogy megy és hogy ugy mondjam, csikós módra kellett lovagolni. Szépen nyerni nem lehetett, most ki itélni tud, nyerhet nyakkal. A lovakról szólva, az eddigi versenyekre legalkalmasabbak voltak, a kitartó, szivós jukkerek. melyek helyből eleitől végig egyformán mentek és nagyon sokszor megvertek uáluknál tetemesen nehezebb lovakat; példa rá Mézes, Kitty; ugyanezen pályán sosem nyernének náluknál sokkal sebesebb lovak eílen, mert a sebesség a fődolog a pályán. Láttuk azt az 1885-ik kiállítási évben, mikor két mustra orosz megverte Andal és Sikvölgyet, pedig elég nagy distántián. Tizszer körül bárom heat félóránként és mindenkor az oroszok nyerlek nagy fölénynyel és jelen voltam, mikor a tulajdonos közvetlen a verseny után proponálta egy bizonyos öszszegbe. hogy még húszszor megy körül, de szó sem lehetett, mert a szivós lovaink gyenge állapotban érkeztek a czélhoz. Ezekről lévén meggyőződve legjobb akaratom mellett is kevés esélyt jósolhatok ezentúl jukkerjainknak: szívóssággal bajos lesz nyerni amerikaiak ellen, igy csak azt tanácsolhatom, a ki jövőre a mulatságban eredménynyel részt akar venni, használjon amerikai lovat, különben el mehet oda, a hol a part szakad. Az első napi versenyek esélyeit mérlegelve, az elsőben: Nem nyertesek diját Muzslav Gyula ur Kántor és Krétásának kell megnyerni, melyek tavaly is oly nagyszerűen mentek, hogy valóban nagy pech kellett hozzá, hogy megverödjenek. Br. Sennyey István ur Berta és Holló, Carignano után neveli lovai nagy klasszisu két ló, de nem (ittek és nincsenek egészen rendben. Meglepetést a két Bernrieder urak lovai csinálhatnak. Nácziról mesés dolgokat hallani: Murczus pedig szintén elég sebes,de szerintem a Kerepesi-ut azoknak is jobban conveniálna. Az Elnöki dijban Juan Bryant, Kasimir oly térhátránynyal indulnak, hogy nem adhatni nekik esélyt: ugy az ismeretlen származású Black Bessie és gróf Károlyi Lajos fekete ménje Smieli között döl el a verseny. Jukker dijban két négyes fogatot várhatunk a startnál. Gróf Károlyi László íogata nehezen vehet részt; egyik ló a fogatból megsántult. Az Andrássy gróf és Sennyey báró által többszörös nevezett lovakból kikerült fogat fog nyerni, bár a 20 kilóméter nem fog egészségökre szolgálni. Kísérleti dij. Ismét Muslay ur lovait kell hogy jelöljem. Koma és Dongó a mint hallatszik, röpülnek. Másodsorban Linka és Betta melyek nagyon sebessek és ha mégis Muzslai fogatot várjuk elsőnek érkezni, egyedül a conditóban keressük ezt. Esetleges háromszoros téttel történendő nevezés némi meglepetést hozhat. A Választmányi dijat Muslay ur Dongojának kell megnyerni, ha igaz! Különben Náczi forever. Pacemaker. * * * Az első napra eddig zárult nevezések mult számunkban találhatók. ÜGETÓVERSENY, TENYESZTES, Ügetöverseny-istálló-tulajdonosok klubja van alakulóban Bécsben, pedig csak minap alakult meg az Urkocsisok egylete, mely szintén legnagyobb részt istálló-tulajdonosokból áll. Czélja az uj szövetkezetnek: az ügetö-tenyésztés és sport emelésén kivül, a társas érintkezés fejlesztése a tagok közt. Ez különben ujabb bizonyíték az ügetö-sport hatalmas megerősödése mellett Ausztriában. BUDAPEST IV.. VACZI-UTCZA 14. SZÁM. I. EMELET Női és férfi angol szabó. KÜLÖNLEGESSÉG: angol szabású lovagló- és vadász-Sltónyók, kizárólag angol szivetekből; m 1 n. d. e a. n e m. -CL sport- és magyar disz-öltönyök elegáns kiállításban készíttetnek. = Hinták kívánatra Ingyen és bérmentve. — T7*ld.él=i naeg-loizÄsolE pontosan eszlEözöltetaelE.. tuTELÍ ROYÄ Lí GRABEN-STEFANSPLATZ. A versenyidényre haviszobá/c és lakosztályok, ellátással és a nélkül, jutányos árak mellett. — Személyfelvonó. — Étterem. — Fürdők. Ii. Weisswasser, szállodásBORHEGYI F. ezelőtt X_

Já,poss37- ZET. és társa borkereskedő Gizella-tér 2. — Egyetem-utcza 1. Ajánlja asztali-, pecsenye- és tokaji aszuborait nemkülönben valódi franczia és belföldi pezsgőit. Árjegyzékkel bérmentue készséggel szolgál. TARCZA. Két vélemény a franczia lovasság ló-anyagáról. O'L ••"..: 1. Orosz vélemény a Franczia katonai lovakról. Egv orosz hetilapban fenti czim aiatt rendkívül érdekes fejtegetéseket találunk, melyeket következőkben ismertetünk meg. « Évről évre szaporodnak a panaszok Francziaországban. hogy az állam nem részesiti elég figyelemben a lótenyésztést, nevezetesen pedig, hogy csekély árakat ad a remontákért és igy a tenyésztőket nem serkenti a remonta-tenyésztés hatályos fejlesztésére. Csak midőn, mint az utóbbi években, már magából a hadsereg köréből hallatszottak hangok. melyek a létező lóanvagot tehetségtelennek jelezték, határozta ei magát a hadügvministerium arra, hogy a remonták bevásárlási árának fe/emelhetése czéljából hitelt kérjen, *) mire a képviselőház birt elég belátással és egyelőre 1.200.000 frk. hitelt engedélyezett. Nem volt igazság hiján a vidéki képviselők az az állítása, hogy mig a mezőgazdaság minden más ága, marhák és szárnyasok tenyésztése, növényi anyagok stb. értéke Francziaországban 50 év óta megkétszereződött, sőt megháromszorozódott, addig a katonai ló csak igen jelentéktelen értékben lett értékesebb mint a 40-es évek közepén. — Bármilyen meginditók is azonban a katonai körökből jövö panaszok, mégis csak részben igazak. Francziaországban a katonai lónak négy tvpusa van. A könnyű lovasságé, a dragonyosoké, a kürassziroké és a tüzérségé. Az elsők, e fölött nem lehet kétség, birnak mindama tulajdonságokkal,melyekelegy könnyű lovassági lótól meg lehet követelni, söt nem egészen indokolatlan amaz állítás, hogy Európának egyetlen hadserege sem bir az emiitett fegyvernemben oly jó lovakkal, mint éppen Erancziaország. Kitűnnek finom csontozatuk, nem kevésbbé finom fényes szőrük és jó jellemük által; **) mértékletesek, kitartók és sebesek, daczára ama aránylag nagy súlynak, melyet vinniök kell. Az a vér, melylyel a köztársaság délkeleti részének (honnét a remontákat legnagyobbrészt beszerzik) lófajai birnak, és melyet arabs és angol anyaggal való keresztezés által folyton megújítanak,**'*) biztosítják nekik legkiválóbb tulajdonságaiknak fennmaradását. Ha lehet nekik szemrehányást tenni, ugy ez legfeljebb csak az lehet, hogy nagyon is sok vérrel birnak és nagyon idegesek, sem hogy a frontban vagy más alakulási formában nyugodtan maradni birnának. A századokban sokszor lehet lovakat látni, melyeket lovasaik csak nagy erőfeszítéssel birnak féken tartani, bár az idősebb katonák könnyen bírják őket engedelmességre szoritani. Ha azonban állitható az, hogy a franczia *) Mint a V. V. lapban már két év előtt jeleztük, azelőtt a könnyű katona lóért 800, a nehezebb lovas és tüzér lóért 1000 frankot -fizetett a franczia pót-ló avató bizottság; a franczia tenyésztők azonban kiszámították •— (mint nálunk Torna- és Abauj megye főjegyzője minapi czikkében az itteni rernontáról) — hogy az igen kevés, és a remonták árát 4éves korukban 1000—1200 frankra kívánták felemeltetni, mi sok huza-vona után meg is adatott. V. és V. lap. **) Mindezt az orosz lapnak egy párisi levelező irja, s ha igaz az a finom csontozat és finom szőrözet: igy ezt a tulajdonságokat nem éppen kívánatosnak tartjuk oly lónál, mely a táborozás fáradalmait és szennyét van hivatva viselni. *'*) Igen az úgynevezett angol-arab tenyésztés, melynek alapját egy részben ama magyarországi kancza-anyag vetette meg, melyei a franczia kormány az 1873—76-dik években nálunk tömegesen vásárolt, s könnyű katonaló tenyésztési czélból — bizonyos feltélelek mellett — az ország déli részében sőt Algirban is — nagyobb és kisebb tenyésztőknek átengedett, részint államilag is kezeltetett. V. és V. 1.