Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-05-10 / 30. szám

30. szám. Budapest. 1897. hétfő, május 10. XLI. évfolyam. EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet. A vidéki verseny-egyletek Az Urlovas szövetség, A Magyar Tattersall-egyler s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 12 frt előre fizetve, i évre ápril—október végéig (a vers. időszak) 10 frt, } évre január—junius 7 frt, ós július—deczember szintén 7 frt. Negyedévenként 4 frt. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-Lap» kiadóhivatalához Ferencziek-bazárja IV. lépcső I. emelet) czimezendök. ]MegjeIenil( a budapesti és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenyiiap előestéjén, a többi időben heten^int egyszer (szombaton). t Galanthai gr. ESTERHÁZY MIKLÓS a «Magyar Lovaregylet», a bécsi s más külföldi jockey-clubok tagja és sok izben volt stewardja stb. stb. 1839-1897. Egy igen szeretett embert, egy nemes, jó lelket vesztettünk el ismét. Egy olyan főurat, ki sokoldalú tehetsége mellett a nemzet véd-képes.ségének legfőbb mivelési ágát, a nemes urlovas sportot s ami ezzel összefügg — a nemes lótenyésztést — ritka szenveclélylyel űzte élete legnagyobb részében. Ki az utóbbi 40 év sport-eseményeivel ismerős Magyarországon és messze ennek határain tul: az előtt a megboldogultnak neve és tettei nem lehetnek ismeretlenek. Ö maga irta meg tetteivel legméltóbban élettörténetét. A 60-as években tünt fel mint egy meteor az urlovas sport nehéz pályáján — az akadályversenyeken, s a merre megfordult Magyar- és Németországon: győzelemről győzelemre hangzott fel neve. Kortársa volt ö az akkor (közel két évtizedig) első osztályú — merész és hírneves urlovasoknak, mint gr. Szapáry Iván. gr. Kinsky Zdenko, hg. Taxis Egon, gr. Metternich Frigyes, Rosenberg kapitány, Esbeck hadnagy stb. — kiket mindenütt ott lehetett látni a nemes akadályversenyeken — Pesttől fel Hamburgig és Münstertöl lefelé Baden-Badenig. Lapunk régibb évfolyamai hü krónikaját képezik élményeinek. Amellett, hogy szenvedélyes és fáradhatlan lovagló és versenylovas volt, még passionatus hyppologus és gyakorlatias kísérletező volt a lótenyésztés terén. Vadász- és kocsi-lovai, ponyjai egyaránt kitűnőek voltak. Helyes szemmértéke és Ítélőképessége volt a ló megválasztásában. 0 alakította át barátai segélyével — a bécsi Jockey-Clubot és a Freudenaut ama nagy versenyhelylyé, minő azelőtt csak Angliában és Párisban létezett. — 0 tervezte és alapította meg a luxus lóvásárok Tatteisalljait és vásárcsarnokait Budapesten. Debreczenben, Győrött, és csődítette ide Németország vásárlóit. — Ő rendezte és vezette a Rákoson évtizedig azt a fényes lovas-vadászatokat, melyeken királyék 0 Felségeik és Magyarország fönemessége oly szép és nemes mulatságban találkozhattak, mint azelőtt soha, s minők ki tudja mikor lesznek ismét Magyarországon. —Az ő nagy passziója és bőkezűsége a lóversenyek iránt — alapíttatta vele tatai uradalmában azt a kies, szép versenypályát a tó partján és a hegyek árnyában, — és azokat a nagy lóversenyekre idomitó tereket, mik egy kis Newmarketté varázsolták Tatát. Az ö szeretetreméítósága vonzotta oda nyaralni még Lajthán túlról is — a gazdag sportmaneket, ugy, hogy a kies helyen nyaralókat és istálló-telepeket épitettek. Általa szaporodott, emelkedett Tata iparos népessége egy jól gyarapodó várossá, és egész környéke a lónemesités és tenyésztés jövedelmező forrásává ; a tatai gróf ménesei és munificenciája segítette őket erre. Sok volna e rövid keretben és a keserű gyász alatt — mi szivünket lehangolja — mindazokat a nagy érdemeket felsorolni, mikkel a megboldogult nemes gróf soha sem nyugvó tevékenysége a sport és közélet mezején (kivéve a politikát) ösztönzőleg és teremtöleg hatott. S mindeme sokoldalú elfoglalíatás mellett is: szivében, kedélyében gazdag hely volt a művészet gyakorlása és pártolására is. Tatai udvarában a zene, festészet, színészet és (verseny terén a működni kezdő urlovasok) otthont találtak, tanítványai voltak; több jó professionatust és urlovast képzett ki. Maga is foglalkozott zene-költészettel, sőt néha (leginkább nordkircheni kastélyában a nyári szünidő alatt) a hyppologiai irodalomnak is szolgált: eszmékkel a versenytörvénykezés és lótenyésztési kérdések alakulására. Mindezt játszi könnyűséggel és folytonos jókedvvel végezte. Vendégszerető udvart tartott, királyi herczegek és Európa fönemessége látogatták kastélyát, vadászatait és versenyeit; szerette a mulatságot, bár maga talán kevésbbé mulatott — mint vendégei. Fejedelmileg nemes volt lélekre és bőkezűségre nézve kis birodalmában, de mellette száz ember tehetségével és tevékenységével tudott intézkedni. •Tó volt, nemes volt. —csak egyben hibázott, nem tudott számitni: sokszor az emberekkel és sokszor — egészségével. Nyugodjék áldás és béke közt! A legközelebbi szám szerdán jelenik meg. — Egész ives szám ára 20 kr.