Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-04-21 / 22. szám

166 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1897 márczius 26. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. A pápai, győri, szombathelyi és kis­czelli lóvásárokról. Pápán ápril hó 7-én tartatott meg a lóvásár — katonai pótlovak részére. Elövezotletett 119 darab. Ebből egy sem lett megvéve. Az igaz, hogy az anyag fogyatékos volt, de azért kevésbé szigorú szem 3—5 darabot vehetett volna. A vásár eredménytelenségének oka megint azon rég felpanaszolt körülményben rejlik, hogy a katonai vásá­rok az országos vásárok után tartatnak meg. Igy alka­lom adatik a lókereskedönek arra, hogy a remondának való lovat a tenyésztőtől összevásárolja és mikor a bi­zottság megérkezik : kevés, vagy éppen semmi alkalmas lovat nnn talál. (Pápán az országos vásár az előtte való hó végén márczius 30-án tartatott meg.) Ezen könnyű volna ugy segíteni, ha a hadügymi­nisteriumban a pótlovazó bizottságnak olyan uti terv, t dolgoztatnának ki. amely szerint a bizottság minden központon elébb jelenthetne meg, mint az országos vásár ki van tűzve; vagy legalább, azon a napon. * * * A tenyésztőnek igy kétszeres alkalma volna lovát eladni. A győri nagy heti vásáron nagyon sok ló volt. Vevő szép számmal jeleni meg külföldről is. Sokat vásároltak. Igy Kenesseytöl egy pár gyors és szép szürkét 1300 frtért. Poroszok az ízlésüknek megfe­lelőkből szinte vettek. Leginkább erös, szépen járó, formás, jó lábu, nem épen tulnagy lovat kerestek, aczélosságra nem igen figyeltek. A vásárlás zömét azonban Schwimmer és társai végezték a «Fehérhajó» szálloda tágas udvarán ; részint a törökök, részint a párisi egyfogatú kocsik ré­szére. 90—150 forintig fizettek. Az érdeklődök köz­bámulatára a kistenyésztöktől olyan jó lovakat tudtak ezen alacsony árért venni, melyeket szakértő nagyobb tenyésztők 3—400 forintig értékesítenek. Egy egy lótenyésztőt,midőn a kapun bejárt: 4 alkusz körülvette. Egy a ló fejét fogta, egy a paraszt ember­rel alkudott, egy a lovat fogta ki, a negyedik a puhulni nem akaró eladót kai on fogta, fülébe súgott mi a ló hibája, ezért örüljön, hogy túladhat most rajta. Ez alatt a ló ki lett fogva, a paraszt jobbra, balra rángatva, a ló harsogó tenyércsattogtalás mel­lett eladva. Valóságos vigjáték. bővelkedve csattanós jelenetek­kel, utána pedig a szomorkodó tenyésztő, ki a felelt bánkódik, hogy az erőszakos alkuszok, töle jó lovát, mily olcsón, mily hamar megvették. Mig figyelemmel kísérhettem, legalább 3001Ó cse­rélt gazdát. A mely ló a külföldiek Ízlésének vagy az olcsó katona ló szállítóknak egy vagy más okból nem felelt meg]: nem volt eladható, még értékének tete­mes csökkentésével sem. A törökök, görögök és más keleti államok részére zömök, erös testű, mozgékony, jó lábu lovat vettek. Derékra nem figyeltek. Finomabb lábu ló nem kel­lett nekik. Angol f rmára semmit sem adtak. Csak jó használati lovat kerestek. Ez a vásárlás a nagyobb tenyésztők lovainak árát is lenyomta. Láttam uri tenyésztőket, kik négyéves, jó minőségű lovaikat, melyekért máskor 350—450 forintig kaptak pénzt, most 185—300-ig adták el. Úgynevezett magas vérű lovak, melyek egy vagy más szolgálatra nem voltak kiválók, egészen vevő nélkül maradtak : «vékony lábu, finom, nem hasz­nálhatom» — volt a felelet. * * * A pápai és győri vásárt figyelemmel kisérve, egyéni tapasztalatom az, hogy nekünk nagyon korlá­tolva szabad ezután a telivért; lkalmazni köztenyész­tésünkre. Láttam, még pedig feltűnő számmal olyan nagytestű, gyakran kiváló szép formájú, de lógós lábu, hibás csáuku, vékony, fűzött szárcsontu álla­tokat, melyeknek gazdája a ló apjául valami angol telivér versenylovat nevezett meg. Mire lehet ezt elhasználni okszerűen és kinek lehet eladni? Most sok tenyésztőnek az a nézete, hogy a vékony csontú hibás (nem öröklöt értek) lovakat amerikai ménnel kell fedeztetni, hogy a menő-képesség megmaradjon, söt fokoztassék, az ivadékok vastagabb csontot nyerjenek és a létező hibákat kiküszöböljék ! — Én ezt a nézetet nem osztom. * * * K.-Egerszeg 1897. ápr. 14. Tisztelt szerkesztő ur ! A Vas-vármegyei katonai lóvásárok eredménye kö­vetkező volt : 1 Ápril 2-án Szombathelyen elővezettett 92 darab, vétetett 12 drb, átlagár 300 frt. 2. Kis-Czellben elövezettetett 102 drb, vétetett 7 drb. átlagár 300 frt. Tehát összesen elövezettetett 194 darab és vétetett 19 drb. Az arány nem jónak látszik, de ha tekintetbe vesz­sziik, bogy a 194 darbból 24 darab 3éves volt (me­lyek most nem vétettek) és 15 darab 4éves jelenleg még nem ütötte meg a mértéket: akkor meg lehet elégedni az aránynyal. Jékey alezredes (II huszár ezred) a katonai bi­zottság elnöke, mindenképpen nagyon helyesen járt el; minden alkalmas lovat megvett és ha minden bizottság igy járna el: a katonai lóvásárok hamar népszerűek lennének. Kiss Gyula, a vasvármegyei bizottság elnöke. Gazdasági előadás Érsekujvárott. A nyitra-megyei gazdasági egyesület az érsekújvári nagy lóvásár első napján május hó 2-án délelőtt 11 órakor. Érsekujvá­rott a városháza nagy termében gazdasági szakelőa­dás rendez. Előadást tart Monostori Károly állat­orvosi akadémiai tanár a lótenyésztés helyes irá­nyáról s a lóérlékesités czélszerü módjairól. Ezen érdekés elöadasra ez uton hivja meg a gazdaközön­séget a nyitramegyei gazdasági egyesület. Agarászatról az agarászoknak. Üdvözlöm Almássy Géza druszám és kedves bará­tom e lapok 19. számában felszóllitását az országos agarász-szövetkezet érdekében, bár midőn agarászat érdekében tollat veszek kezembe, kissé ugy érzem magam, mint az öreg vadász, ki vénségére penzió­képpen az irodába jutott és panaszkodott, hogy mig fiatal korában a vaddisznót vadász-késével fogta fel, most a papíron a ténta-disznót itatós-papirral kény­telen felfogni, de ha agarászatról van a szó, még mindég felélénkülök s ha csak multi tapasztalatokkal is, de érdekeit támogatom. Az agarászatot, e magas ősi sportot nemcsak fenntartani, de fejleszteni is kell s az nem történhet másképpen, mintha van egy orszá­gos. központja, hol e részben a vélemények kicserél­tessenek, jobbnál jobb agarak bemutatassanak s ezek által e sport fejlődik. Én részemről a központ kifejezést jobban szeretem, «mint szövetkezet» kissé nagyon modern szó. Mint Almássy Géza barátom emliti, már több év előtt hol . Beniczky Gábor által és áldozatkészségé­vel volt ez kezdeményezve Budapesten. A terület Czinkota volt, de éppen Czinkota kedvező fekvése a fővároshoz volt a legnagyobb baj, mert a mint az agarászatuak vége volt, mindenki szaladt vissza Budapestre, kiki a maga utján széjjel és a társas együttlét hiányzott. Fődolog tehát nézetem szerint, hogy a társaság széjjel ne mehessen, akarva nem akarva, ha talán kisebb kényelemmel is, de kényte­len legyen együtt maradfii s igy tehát első feltétel, hogy az egy vidéki városban legyen s mint ilyennek fekvésénél fogva Szoln kot jónak tarlom. A dij legyen egy billikom, nem kell annak nagy értékűnek lenni és nem készpénznek, nyereség melletle ugy sii cs, csak ambitio ; én a miket nyer­tem dijjakat, a készpénz mind elment, a billikumok megvannak s mindég örömöm van bennök és kel­lemes visszaemlékezések; inkább szükségesnek tartom a 2. és 3-ik agáinak díjazását, hogy kik távolabbról is jönnek, némi köhség megtérítést, kaphassanak s ne menjenek üres kézzel vissza. Én legalább ugy voltam, hogy az agarászalokon ha megverték az ; garam : eltűrtem, de haza menni a cselédség közé megvert agárral, azt resteltem. Én annyira szüksé­gesnek tarlom a központi szövetkezetet, hogy köte­lességének mondanám minden m. o. agarász-egylet­nek, hogy kénytelen tagja lenni, s mely egylet nem tagja, az mint a'lóverseny-szabályoknál : a nem legitim-osztályba tartozik s azok agarai nem futhatnak. A helyzet most egészen más mint a mi időnkben, az 50-60-as évek közt volt. akkor felpakoltuk agarain­kat, csiná tunk velők körutat 3—4 hétre és a leg­jobbakat elvittük távol megyékbe (egyszermajd erről hosszasabban) is mérkőzni, most egy hétre sem lehet hazulról távol maradni, mert a sürgöny utói éri az embert — «ez és ez napon ezen a gyűlésen okvetetlen jelen lenni tartozzál.» Kell lenni egy központnak, hol az összes Magyarország agarászai egy vagy két napra össze jöhessenek e nemes sport érdekében, annak fejlesztésére társas összejövetelök lehessen. Nagyon helyes lesz, ha május hónapban az orsz. agarász-congresszus össze lesz hiva, hol az országos agarászok központjának meg kell alakulnia. Kis-Kartal, 1897 ápr. 18. Báró lodmaniczky Géza. Lelövésre keresek 1897 őszén 2—3 jó szarvasbikát, föltétel, hogy az agancsok és fogak tulajdonomat képezik. Ajánlatokat W. 61, jelige alatt a kiadóhiva­tal továbit. ffffffffffffffff IRODALOM. Magyar nemzet története. Az Athenaeum rész­vénytársarág kiadásában megjelenő, a «Magyar Nemzet története» czimü tiz kötetes nagy munká­nak (milleniumi kiadás) kilenczedik kötetéből (A nemzeli államalkotás) most jelentek meg a 103., 104. és 105. füzetek, a melyekben Ballagi Géza tovább fnlytatja az 1815—1848 közötti időszak törlénetének leírását és eljut a mindinkább erörekapó és népsze­rűvé lett szabadelvű irány elfojtására tett ismerte­téséig. Ezek a füzetek is tele vannak erre a kor­szakra vonatkozó igen szép szövegképekkel. Majdnem minden második lapra esik egy-egy szövegkép. Ezen kívül pompás mümellékletek vannak a füzetekhez csatolva. Így «Gróf Széchenyi István» arczképe Amer­ling Frigyes festménye után, melynek eredetije a M. T. Akadémiában látható; — «A nemzeti szinház megnyitó előadásának szinlapja» sikerült hasonmás; — «Az országgyűlési tudósítások 20. száma»Kossuth Lajos kéziratának, fakszimiléje ; — «Az országgyűlési ifjúság búcsúja Kölcsey Ferencztöl», a Nemzeti Mu­zeumban őrzött eredeti kézirat hasonmása; — «A nemzeti színháza egy 1837-iki rajz után. Áz egyes füzelek ára 30 kr. V EC Y ES. Szombat és vasárnap debreczeni versenyek! A debreczeni versenyekhez irják nekünk Deb­reczenböl: az istállótulajdonosokat bizonyára érde­kelni fogja megludni. hogy ,sikpályánk a legkitűnőbb állapotban van, melyen a pázsit a legszebb, söt a fü helylyel közzel oly buja, illetve magas, hogy azt némileg kaszálni is fog kelleni, természetesen a meg­kívántató elővigyázattal. Közönségünk a küszöbön levő versenyek iránt élénk érdeklődést tanusit, mit legjobban bizonyit az a körülmény, hogy a páholyok napok óta már mind le vannak foglalva Egyéb jegyekre is szokatlan érdeklődéssel történtek előjegy­zések. Ebből méltán lehet következtetnünk, hogy nekünk debreczenieknek nem épen szükséges az or­szágos várár napjaihoz ragaszkodni a versenynapok kiirásánál, mert ezutlal a régi szokástól eltérve, nem az országos vásár alkalmára esnek ver­senyeink ; — a mint az előjegyzésekből látszik: a rendes turfra járó közönségen kivül a nagy közön­ség is. mint p. o. a kereskedő és iparososztály is inkább hozzá juthat a versenyeken való résztvévés­hez. Ha, a mint előre combinálható, a starter zász­lója elé nagy mezőnyök fognak állani, — ugy ezen meetingen a totalisateur forgalom az eddigieknél bizonyosan kedvezőbb eredménynyel fog zárulni. Kellemes, szép napos időjárás és akkor versenyeink bizonyosan financialiter is kitűnően fognak sikerülni. A ménló-telep parancsnoksága a szokolt körültekintő gondoskodással már megtette intézkedéseit arra nézve, hogy az ide érkező versenylovak a méntele­pen egészséges, tiszla s jól berendezett istállókba legyenek beállíthatók. Guerrier drágán fizette meg e'sö felléptét; a Galopin mént a Trialstakes futama alatt a távoszlop táján egyik mögötte galoppozó ló hátsó lábán annyira megsértette, hogy inai a szárcsont alatt csaknem teljesen átvágód­tak. E sérülés oly súlyos, hogy aligha fog többé pályára léphetni. Elég kár nemes gon­dolkozású tulajdonosára. Debutante kigyógyult már bajából; a veretlen kancza szombaton reggel trainerje jelenlétében már galoppozott odahaza, Schön­feld Lasseén. Az udvar részéről a Trialstakes napján Ottó és Lajos Viktor föherczegek voltak künn a Freu­denauban Ottó főherczeg ö fensége 3000 koronán megvásá­rolta vasárnap az Eladóverseny győztesét: Stüssi vadászt. Urlovasaink közül a két alagi napon ismét Kreutz­bruck íöhadn. aratott legtöbb győzelmet: ötöt, három győzelme volt Taxis hgnek, kettő Pejacsevics gró:­nak, egy-egy Waclawiczek kapitánynak és Szemere főhadnagynak. Szentenczia legközelebbi fellépte a Nemzeti Hazafi­dijban lesz, hol újra összetalálkozhatik Inaskával, azonkivül Tip-Top és Destillateurrel is ; e két utóbbi indulása azonban nagyon kétséges. Kópét az Államdij nyertesét nem követelte sem az osztrák, sem a magyar kormány. Dandár rossz futása az Állam-dijban meglepő volt, de aki közelről megnézte a lovat, nem igen bizhatott benne, mert egy fáradt, bágyadt ló benyo­mását tette az emberre s lábai is mereveknek látszottak. Turul elpusztíthatatlan! A nyolez éves Parcaldine mén hétfőn 83-ik versenyét futotta s az 5000 méte­res pályán 81 kiló óriási súlya alatt, oly könnyen ment végig, mint egy teljesen friss hároméves. AGARASZAT ES KOPASZ

Next

/
Thumbnails
Contents