Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-03-26 / 13. szám

116 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1897 márczius 26. Fadlallah el Hedad Mihály csász. és kir. alezredes, a debreczeni m. kir. állami ménte­lep parancsnoka — a mint a «V. és Vlap» már megemlékezett — Arábiába küldetett ki, a vérfelírissités végett szükséges eredeti arab tenyészanyag beszerezhetése végett. Az eddigi utazásáról beérkezett soraiban foglaltak közül az alábbiakat közölhetjük, érdekességüknél fogva. Fadlallah alezredes kísérője február 22-én Kairóba érkezett s a konzulátusnál jelentkez­vén, ott a legnagyobb előzékenységgel talál­kozott. Heydler báró meghatalmazott minister és fökonzul — Thurineysen beyhez (egyiptomi ezredes és a khedive fölovász mesteréhez) s az éppen akkor a fökonsulnál idözö Statin pasa pedig Mr. Blunthez adott ajánló levelet. Mr. Blunt Kairótól órányira Matariehben lakik. Fadlallah ellátogatott hozzá, öt azon­ban nem találta otthon s arról értesült, hogy hosszabb ideig a sivatagba távozott. *) a miért is a lovak nem voltak megszemlélhetök közelebbről, csak egy öéves, nemes küllemü, kissé finom, sárga mén volt megközelithető. E mént Ali Sherif pasától vette meg Mr. Blunt. Február 24-én Thurneyssen bey ezredest látogatta meg Fadlallah, Kinél igen szívesen fogadtatott. Thurneyssen állítása szerint Mr. Bluntnek mindössze vagy 5—6 lova van tenyésztésre ott, amit a sivatagban szedettössze és hozzá Ali Sherif pasától vett néhány lovat. A pasa. kiről emiitettük már, hogy csődbe volt — nemrég meghalt; lovai közül sokat eladtak, a megmaradt lovak pedig egyes, szétszórtan fekvő helyeken vannak s állítólag már nincsenek közöttük oly példányok, melye­ket tenyésztési czélokra meg lehetne venni. Egyptomban lótenyésztéssel nem foglalkoz­nak. A használati és a katonai lovakat Syriá­ból hozzák kereskedők, még pedig meglehe­tősen gyönge anyagot, mert csekély árakat fizetnek a lovakért, már maga a szállítás tetemes költségbe kerül. Február 24-én Kairóban lóversenyt rendez­tek. 6 futamban mintegy 50 ló indult, kivétel nélkül Syriából származó m ének, melyek angol tisztek és benszülöttek tulajdo­nát képezik. Alig volt e mének között egy is, mely a középszerűn felül emelkedett volna. A kis utitársa.ság márczius 4-én Beirutba érkezett s a karaván felszerelése végett a szükséges intézkedések megtétel el után Lamas­feís-felé veszi útját. Márczius 7-én Bait Schabab libanoni íalnba rándultak ki. Ez az igen szép és gazdag köz­ség, Fadlallah születési helye, 4 órányira van Beyruttól, 600 méter magasságban a Libanon hegyen. A fogadtatás igen fényes és nagyon szives volt. A falu előtt körmenettel vártak az érkezőkre. Elül egy kereszttel, zászlóval. A zenészek hangjaira három, nemzeti öltönvü térfi tánczolt, még pedig rendkivül kitartással folytonosan, menetközben is a fegyvertánczot lejtették, egész az alezredes egyik nagybátyjá­nak házáig, mely a jelenlegi kirándulás czél­pontját képezte. Útközben a leányok rózsavíz­zel folyton fecskendezték utazóinkat és illatos füstölökkel szagosították be a levegőt, a merre mentek. Százakra menő kísérői örömükbe mindegyreörömkiáltásokat hangoztattak arczu­kon leírhatatlan örömet lehetett látni. A ven­dégek oly vendég szeretetbenrészesültek, hogy ilyennél különb alig képzelhető. Fadlallah alezredes egyik nagybátyja maro­nita pap. Ugy ez a tisztes aggastyán valamint Fadlallah egyik unokaöcscse, ki szintén pap, nem különben az összes rokonság jómódnak és nagy tekintélynek örvend. MÉNES ES GYEP-UJDONSÁGOK. Elnevezések. Mr. C. Wood az 1895-ben elletett lovainak kővetkező neveket adta : a Fenék—Tartan Banner pej ménnek «Zászlós», a Zsupán—La Diva sárga kanczának «Divat», a Morgan Szende pej kanczának «Szenzáczió» ueveket. Rohonczy Gida ur az 1894-ben ell. Phil—Etiquette pej kanczát «Elsá»-ra keresztelte. Br. Schossberger Nándor az 1895-ben eil. Ehreinann—Dame Blanche pej ménnek «Etele» nevet adott. Jékey Albert százados az 1895-ben eil. Edgar—Melissa pej mént «Maros»-ra, az 1895-ben ell. Pásztor Snapshot pej kanczát «Sans géne»-re keresztelte. Gr. Esterházy Imre eladta az 1893-ban ell. Tele­phont (p m Theodore— Dash) gr. Schaaffgotsche Fe­rencz századosnak. Rikiki (Waisenknabe—Juanita) gr. Esterházy Mik­lós anyakanczája e hó 13-án a graditzi ménesben egy pej mén csikónak adott életet Nickel után. Rikiki újra lesz fedeztetve Le Justicier által. *) Ugy látszik Mr. Hiunt eredeti arabs lovakat folyvást keres és vásárol és valószinüleg Angliába szállít is. KÜLFÖLDI GYEPEK. A Lincolnshire handicap. Lincoln gyepén kedd délután ismétlődött az a jelenet, amelynek ámulói­bámulói voltak Anglia fogadó sportsmanjei New­marketen, a Cambridgeshire alkalmával. Miként akkor, ugy most is Winkfieids Pride volt a bámulat tárgya ; mint olvasóink emlékeznek, e ló a Cambrid­geshire előtt még 3 nappal is 200-szoros pénzért volt kapható, egy éj fordultával aztán arra virradtak a sportsmanek Angliában, hogy a Cambridgeshire favoriteje az éjen át — Winkfieids Pride lett. Két­százról lefogadta az isiállója négyre! s mégis nyerte a versenyt, még pedig mily könnyen ! Ez az eset ismétlődött, ha nem is oly mérvben, most a Lin­colnshire alkalmával. Winkfieids Pride ellen még a mult hét elején is 33-szoros volt a kínálat s a foga­dók ugy vélték, hogy Robinson idomár kiválasz­tottja inkább Clorane (a tavalyi nyertes) vagy Bridegroom lesz. Csütörtökön azonban ismétlődött a fenti jelenet, s pénteken 9:2 ellen első favorite lön. Hogy jól számított istállója, azt világosan mutatja az alábbi eredmény: Lincolnshire Handicap 2000 font Táv. 1600. m. Mr. J. C. Sullivan 4é sga m Winkfieids Pride Winkfieids—Almóny 55 k. M. Cannon 1 Mr. E. Courage 4é sga m Funny Boat Fernandez Cause 42} k. N. Robinson 2 Mr. Calvert 4é sga m Bridegroom Sweetheart Goldsmith Maid 44} k. O. Madden 3 Futottak még: Victor Wild (Watts), Clorane (Brad­ford), Bellevin (Ch. Wood), La Sagesse (S. Loates), Diakka (Finlay), King Hampton (White), St. Jarlath (Harrison), Yorker (Toon), Lord Hervey (Chandley). Sardis (Sharpless), Court Ball (Allsopp), Teufel (K. Cannon), Bucephalus (Wall), Scotch Wisdom (Fearis). Green Lawn (Newton). Könnyen fejhosszal nyerve,'fejhosszal hátrább har­madik. A távnál Funny Boat látszott nyerőnek, midőn a hátvédből óriási speeddel előtört Winkfieids Pride, s minden biztatás nélkül fejhosszal nyert. Francziaországban javában folyik már a sikver­seny saison. A megnyitás mult hétfőn volt a párizs— vincennesi gyepen, mikor is a Prix de Vincennes állt a programmon góczpontul. E verseny háromévesek számára volt rezerválva, is egy Derby crack is vett benne részt — győzelmesen. A mons. E. de Saint Alary pej ménje Castelnau volt e ló, s igaz ugyan, hogy kétéves formáinak csak félig is megfelelő lovak sem voltak ellenfelei, de a stylus, melyben győzött a nagy lovat jellemzi. A versenyjelentés a következő : Prix Vincennes. 10.000 frank. Táv 2100 méter. Möns. E. de Saint Alary 3é p m Castelnau Reverend—Carmelite 56 k. Bowen 1 Mons. A. Menier 3é sga in Livry 56 k. Tom Lane 2 Comte de Fels 3é stp m Sourire 56 k. Dodd 3 Möns. M. de Gheest 3é stp m Saigon 56 k. Bridgeland 4 Fog: 3 Castelnaura. Feltartva 8 hoszszal nyerve, egy hoszszal a harmadik. A Maisons Laffittei pályán kedden futtatták le a francziák Szabad handicapjét: a Handicap Optionalt, Eme 10.000 frankkal dotált s 1600 méter távolságú versenyben 12 ló pályázott s győztes lett a 6-szoros odssal indult Mademoiselle Chiffon (Krakatoa—Go­metra), mons. H. Say lova 48 kilo suly alatt. A National Hunt Steeplechase, eme 25.000 koro­nával dotált vándor akadályver eny, az idén New­marketen küzdetett ki. A díjért egy tuczat ló szállt a sikra, s végeredményében egy belga sportsman szinei lettek elsők. A Vicomte de Buisseret négy­éves Nord Ouest­je, mely franczia nevelés (Gamin— Lavange) vitte el a dijat könnyen 2 hoszszal Gold­fish, Miss Battle stb. ellen. Nord Ouestet, mely már huzamosabb idő óta R. Chaloner-nál van idomitás­ban Newmarketen, mons. Morand az ismert franczia urlovas vezényelte diadalra. TARCZA. Taxis Miksa Egon herczeg *) Hg. Thurn és Taxis Miksa Egon, cs. és kir. kamarás, a német lovagrend lovagja született Écskán, 1872-ben. A sport szenvedélyt atyjától örökölte, ki az 50-es években még kitünö versenylovas volt, s mint katona az 1866. csehországi hadjárat­ban (Cserna melletti ütközet) bámulatos vitéz­séggel küzdött (olvasható a V. és V. lap 1891. évfolyamában) s ki a Bánságban közel 10 évig egy általa jelesen vezetett falkakopó-vadásza­tot tartott — s kinek az a hite volt, hogy ha fia, a hires, de már akkor öreg «Johan von Leyden»-re ülhetne, (mely Écskán fogvasztá kegyelem abrakját) kitünö sportsman lesz be­lőle. Alig hogy kikerült a gyerek szobából, atyja egy székformáju nyerget csináltatott neki, s a sok diadalt aratott «Johan», már mint penzionatus hordozta hátán a sugárzó arczu sportsmant. A jóslat beteljesült, mert Miksa herczeg ma legjobb urlovasaink egyike. Már gyermek korában szenvedélyesen sze­retett lovagolni. Nem volt juhász, ki ugy mint ö, megülte volna szőrén a szamarat, melyet rendesen csak kampós juhászbottal dirigált, s nyargalt tüskén-bokron keresztül. Ez időből érdekesnek tartjuk felemlíteni a következő epizodot. Mint tizenhároméves ifjú Schönbornban látogatóban volt a Schönborn gróf fiuknál; volt itt egy renitens «csacsi», amelyikkel még a lovászok sem tudtak boldogulni. Miksa her­czeg, mint e téren már practicus, elő vezet­tette a renitens állatot, s mindannyijuk bámulatára félóra múlva már sövényt is ugra­tott vele. Erös szivü maradt a herczeg ifjú korában is. Egy szép tettét kell itt feljegyeznünk. 1892. nyarán történt az alábbi eset Balta­váron. A herczeg ép sétalovaglásról érkezett haza. midőn kétségbeejtő kiáltásokat hallott a tehén istállóból. Befutott oda s látta, hogy a szabadon levő bika gyomrozza a tehenészt. A fiatal herczeg látva a veszélyt, lovagló os­torával a bika szemeit verte jobbról-balról, de ez a merész tette majdhogy életébe nem került. A bőszült bika most ellene fordult, de döfését ügyes ugrással kikerülvén, egy jól talált vágással a szemére, egy pillanatra vissza­riasztotta a dühtől tájtékzó állatot. Az elha­tározó pillanatban, öcscse, Viktor, ki nem csekély veszedelembe jutott, mert a bika öt is majdnem feldöfte — és a béresek vasvil­lákkal mentették ki a biztos veszedelemből. Nevelője (Kiss Ernő Károly) figyelmeztette, hogy jobb lett v °na mindjárt a béreseket allarmirozni, mintsem életét igy koczkára tenni, ezt feleié: «— De, tanár ur, nem volt ám idő, s egy ember élete volt veszélyben !» Erös, becsületes sziv megnyilatkozása ! Midőn szülei meghaltak, a baltavári ura­dalmat kapta, melyen Triumph, Maxi, Viktor, Columbus után származó félvér ménest ren­dezett be. E mellett nyolcz telivér kanczát is magáénak vallhat, ugy szintén a leg«nagyobb» telivér mén, Goliath, is az ö szolgálatában van. * * * Ezeket előre bocsátva, áttérhetünk Taxis herczeg ama tevékenységére, melylyel oly nevet szerzett magának nem csak a haza határain belül, de messze tul azokon is, minő kevés urlovasnak adatik meg. Rövid, de annál fényesebb múltra tekint­het vissza. Mindössze csak három év az az idő, mely alatt megtanultuk Taxis herczegben megis­merni az elsőrendű urlovast. *) Mutatvány a Sportalbum legközelebb megjelenő III. füzetéből.

Next

/
Thumbnails
Contents