Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-03-13 / 11. szám

98 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. J1897. márczius 13. — de nagy elvétve — magam is láttam: a Nedjedben találhatók még oly lovak, melyek a legnemesb vérből származnak, s kitünö tanulékonysággal, sebességgel és kitartással birnak, — de azt hiszem, hogy az egész országban sem lehetne ilyesböl többet — mint egy. pár tuczatot feltalálni ; igy beszélt már 18évvel ezelőtt Blunt, és a hogy ott a viszonyok vannak, minden évtizeddel rosszabb lesz. A beduinok az örökös harcz és kalandozás közt méneket nem használhatnak paripákul, mert azok nyugtalanok és nyeritésükkel sokszor árulóik lennének, de meg a kanczák közé nem is lehet őket ereszteni, ebből nagy veszekedés támadna köztük táborozás közben. Heréltek nincsenek, mert a mének megcsonkítását vallási lisztelet tiltja. Igy a mének c«ak fedezésre használtatnának az év egy pár hónapjában, de ez meg ott nagy luxus, melyet csak kevés fejedelem vagy sheik teheti, tekintve azt. hogy az árpa milyen ( drága, s hágó-ménnek (legalább oly időben, mikor fedez) legalább is ezt a szemes-abrakot kell adni. Egy jól tartett lónak napi árpaabrakja pedig kb. 8 márkába kerül, miután a Nedjed háromnegyedrész területén semmi sem terem, s csak egyharmad részében lehet kertészeti uton árpát nevelni. A legnagyobb istálló, azaz ménes (szószerint csupa csődör) amit láttam, ibn Rashidé volt. E gazdag ur, a Djebbel-Schammri emir, már tekintélyénél fogva is kénytelen ezt tenni s alattvalói kanczái részére is méneket tartani, de meg persze igen nagy szüksége van reá saját kanczái vé ett is. hogy ki ne fogyjon a jó harczi paripákból; az abrak és takarmány ugyancsak nagy összeget kíván. Ez a legnagyobb ily ménes a Nedjedben s valószínűleg egész Arábiában, mely mintegy 30 tsödörböl áll s a Haili várkastély egyik udvarában van. Ezek természetesen a legjobb vérből valók, de máskép oly rosz állapotban vannak (képzelhetni az ottani népség indolentiájat) annyira elhanyagoltan néznek ki. patáik 'körmei annyira kinőttek, lábaik oly merevek, hogy biz én alig tudtam volna közölök kettőt-hármat kiválasztani ; egy részök még csak csikó, más részök meg igen öreg a fedezésre Igy néz ki a Nedjed legelső ménese; a kancza-állományt nem láttam, messze távol voltak legelön, de ha meggondoljuk. hogy azok legjava egész életét nyereg alatt, harezban és megerőltetett utazásban tölti, és sok el is vész, ugy valószínűnek kell tartani, hogy a fedezésre talán csak az «aussehuss» marad. Igy aztán nem csodálható, ha az egész Nedjedben már alig található néhány száz ép és erőteljes kancza. A nedjedi kanczák átlag kicsinyek, és magasságukat átlag nem becsülhetem többre 140—145 centiméternél. Az ott ajándékba kapottak között volt egy,"mely 161 volt, s az Ibn-Raschid által nekem ajándékozott Farhankancza 158-at mutatott. Mind a két állat itt rendkívüli nagyságnak tartatott s az utóbbira nézve még különösen megjegyzem, hogy az, mint az Emir saját első paripája (Leibross), némileg ugy tekinthető, mint quintessentiája a legjobbnak, mit a Nedjedben találhatni. Farban egy sárga kancza az Abbajéh (Obaján ?)-0mdjréss nemzetségből, tehát a Kheilan (Koheilan?) el Adjas és a SeglawihDjedran (Gidran -) törzs összepárositásából. Szépségére nézve kifogástalan volt — fülei begyétől a farka tövéig. Inas és sovány volt mindég, — a legjobb táplálék és hosszabb nyugalom mellett is. Ezt a Farhant és Maveket is — Konstantinápolyba érkezésemkor — Ö felségének a szultánnak ajánlottam fel. és később meg is látogattam őket az ottani istállóban. Farban, daczára hogy sokat állt és jól abrakoltatott, közel másfélévi viszontlátás után még éppen oly izomdus, csontos és sovány volt, mint midőn az Emirtöl kaptam. Izomzatának kifejlettsége valóban, rendkívüli volt mindig s a laikusnak is feltűnt. -- Farban, a mint br. Nőiden jellemzéséből kivesszük — egy igazi harczi-paripa volt; gazdájának engedelmes és könnyen vezethető, roppantul tudott ágaskodni s olyan ugrást csinálni lovasával, hogy ha ez kézi-tusában, harcz közben történik és az ellenfél ellen, ugy azt menthetetlenül halomra dönti ; gazdáján kivül mást nem türt meg a hátán, s akkor se a közönséges lovak bak-ugrásaival, hanem lanceaddal vetette le a vállalkozót ; rossz tulajdonságaihoz tartozott, hogy békés viszonyok közt is (t. i. a bagdadi mossuli és erzerumi bazárokban lovagolván rajta) szemközt jövő lovasokat azonnal megrohanni akart, és csak erös rákiáltásom ésaz éles-kantár rántásával tudtam vissza tartani vagy félre fordítani, ugy hogy általános rettegés tárgya lett, mert könyebb volt a lelkének (?) ha valakit legalább a falhoz szoríthatott, vagy turbánját levághatta fejéről elölabával. De e rossz tulajdonság mellett (minőt különben soha más arabslónál nem tapasztaltam), ez a kancza oly nagy bátorsággal birt, mely rettentbetlen v<jlt, s ez tette öt megbecsülhetetlen harczi paripává. Farban soha sem ijedt meg s mmitöl. és neki ment akárminek, amire lovasa vezényelte, tűznek, víznek, tüzelő katonáknak stb, s bár azelőtt soha nagyobb víztükröt nem látott, még s neki ment a legszélesb és sebes folvóknak, és anélkül, hogy a félelem legkisebb jelét adta volna, bátran keresztülúszott, miközben a kantár vezetésére engedelmes volt. Ép oly kevéssé ijedt meg a farkastól s más vadállattól, mint az előtte szokatlan hö-eséstöl, meredek szakadások melletti meneteléstől stb. Nagy sebességgel é,s kitartással tiidott futni több kilométerig, s ha aztán hirtelen megállítottam. nem sokat prüszköli, csak egy pári szor mélyen lélegzett. Ezt tartják Arábiában általánosan az erös tüdő legjobb bizonyítványának. A Nedjedben Farhan sebes vágtatási képességééül mesés dolgokat beszéllek, de midőn én útközben , néhányszor megpróbáltam a másik két lovam (Manek-mén és egy erös Seglavih kanczám Leila ellen), nem tudott velük tartani. A mi különben a sebességet illeti, ebben a legjobb arab ló sem bir egy jó angol lóval rövid távolságra mérkőzni; de hosszú távolságra az ellenkezőt biztosan hiszem. Amit Mr. Blunt irt az arab lovakról, annak legnagyobb részét én is elismerem, de hogy az arab ló jól tudna ugrani, azt sohase tapasztaltam. s azt hiszem, hogy ellenkezőleg a legrosszabb ugró a világon*) s ezt kimondtam I Mr. Blunt előtt is. Nem is csoda, — az arab ló hazájában nincsenek se árkok, se mesgyék, melyeken csak valaha is gyakorolnák őket az ugrásban, s igy az ősidőktől fogva ebben nem is gyakoroltatván, lehet hogy ebben mintegy elfa.jzási hiány keletkezett; náluk. Ezt láthatta Mr. Blunt az Angliába vitt arab-lovakon is, midőn azokat a vadászatokon kipróbáltatta ; egyébiránt az arab-ló előnyös testalkata mellett nem látom át, hogy miért ne lehetne belőlük jó ugrókat is képezni?**) Hosszasan beszél aztán még br. Nolde az arabs-lovak törzseiről, melyeket szintén az anyák vérágai szerint származtatnak le; ö ugy hallotta, hogy 21 anyavér-leágazás lenne, *) Hát Farhan ? . . . kiről előbb csak azt mondta a szerző, hogy a leghatalmasabb lanceadokat producáltá? Talán erre külön idomították Ibn-Raschidnál ? "*) Nálunk tenyésztett arab lovaknál már ezt lehet is észlelni; utalunk erre nézve a budapesti tábori-dij lovaglások alkalmából, különösen a dij-ugralásokra a mult évekből, midőn nem egy arab-fajta ló tüntettelett ki jó, söt rendkívüli ugrási tehetségeért; s utalunk az itteni központi bonvéd equitátio frequentásai által (lásd a Vad. és Versenylap 189Ü. évfolyamában ábrával) a Fehérváry százados által vezetett róka-vadászat alkalmával a csupa Mabmud, Siglavy és más arablovak által a rákosi nagy-árkon át tett 29—31 láb széles ugrásokat. A füszerk. melyekből legjobbnak tartják a Koheilan, Siglavi, Manegi és Djedran (Gidran?) ágakat. * * * S most befejezésül még egy pár szót br. Nőidéről. 0 ugy látszik, egy nagy kiküldetésben volt a török kormánytól, midőn most másodízben (először 1888-ban) utazta át az arábiai tartományokat, hogy az ottani néptörzsek főnökeinél politikai és katonai észleleteket végezzen. Valószínű, liogy a szultán személyes megbízása volt ez, mint itt-ott elejtett szavaiból gyaníthatni. A padísah bizonyára a külföldi követek utján értesült, liogy csak is egy európai kutató tehelne neki előítélet és pártatlanság nélküli jelontésfoly távol esö provincziákról, — mint Syria, s az arab független tartományok, mert ezekről. mint Ibn-Raschid nyilatkozataiból is bal-, lottuk — a török pasák é

ű tartományi kor-' mányzóktól igaz bevallásokat (saját érdekük, miatt) nem várhatni. Br. Nolde további útjában (melyet épp oly érdekesen fest a hegyek közt mint a sivatag» ban) keresztül utazta Kurdistant és Örményországot is; látta e szegény hegyi népség elnyomatását és a pasák garázdálkodását; volt Erzerumban és Trapezuntban, hol kisérő karavánját feloszlatva, 1893 julius vége leié hajóra szállt, és lovait is magával vive — Konstantinápolyba hajózott. Hogy azonban ott mit csinált ?... fogadtatott-e a szultán állal vagy más főbb pasától ? arról egy szót sem ir; ugy látszik elégedetlen és meghasonlott lelt, és visszautazott Németországba, hol feljegyzéseiből ez utazási leírást még elkészítette könyvárusának. — Miután emiili, hogy kedvencz lovait másfél év után viszont látta, azt gyaníthatni, hogy 1894 telén ismét Konstantinápolyban volt. 1895 elején azonban Londonba utazott, s olt (mint ez ismertetés elején emiitettük) márczius 11-én a Longham-hotelben agyonlőtte magát. — Benne egy ritka erélyű, müveit és kedves ember, és a földrajzi kutatásoknak nagy barátja veszett el; sok fáradlságot és veszélyt állt ki miattuk. Hogy a Konstantinápolyba magával vitt Maneken. Farhan, Leila (és még egy) arabslovak még feltalálhatók volnának-e a szultán istállójában ? erre nézve ha valaki felvilágosítást tudna adni (talán az ottani követségünk utján), ugy azt valószínűleg igen nagy köszönettel vennék a m. kir. földmiv. minisztérium lótenyésztési osztályának főnöke, a bábolnai ménes parancsnoka és minden lókedvelö. A föszerk. (Vége.) VEGYES. Meghívó. Az erdélyrészi falka vadász társulat t. hó 21 én (vasárnap) d. u. 3 órakor a kolozsvári Casinóban ez évi rendes közgyűlését tartja, melyre az összes tagok tisztelettel meghivatnak. Kolozsvár. 1897 márcz. hó 6-án. Gróf Bánffy György elnök. Br. Wesselényi Béla íalkanagv. Gr. Teleki László titkár. Ottó föherczeg ö fensége lovait, a kottingbrunni versenyek alkalmával, Krcutzbruck Zdenko fhdn. lovagolja. gr. Gyulay Adolf beváltotta igéretét s amerikai ménjét, Aleandret a napokban küldte Budapestre, a nemzeti lovardában kapott egyelőre szállást, de ugy lászik, hogy még mindig nincs végleg elhatározva: hova menjen, gr. Andrássy Gézához, vagy br. Sennyey Gézához vagy esetleg máshoz. Ez a kérdés a napokban dől el. Az idei díjlovaglás, díjugratás és jeu de barre (május 12-én.) programmját lapunk zártakor kaptuk ; jövő számunkban közöljük. Aranyvirágot az ujabb dispozicziók szerint az alagi akadályversenyben Kreutzbruck Zdenko főhadnagy lovagolná, a kancza e szerint 3} kilóval kevesebbet — azaz 74 kilót — vinne, mert az urlovasoknak ennyi engedélyük van a versenyben. Ganache az idén először a Hamburgi Nagy dijban fog futni, aztán a Királyné dijban, s ha jó formát mutat az ősszel kiviszik PArjsba, a Prix du Conseil,