Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-03-13 / 11. szám

1897 márczius 13. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 93 Mily áron nevelhetnénk Angliában elsőrangú csődört ? «lm Parlament» felirat alatt az «Allgem. Sportzeitungban» «Scrutator» újólag tárgyalás alá veszi a csornai kerület képviselőjének (Rakovszky István urnák) a magy. orsz. képviselőházban még februárban mondott ama beszédét (orsz. lótenyésztési budget), melynek értelme oda concludál: hogy miután Kisbérre elsőrangú kipróbált apalúvat — az ismeretes nehézségek miatt máig sem szerezhettünk : kisértse meg ilyennek nevelését az állam — odaát Angliában ! azaz: vásároljon az állam 10—12 elsőrangú kanczát, fedeztesse ott azokat elsőrangú kipróbált apalovakkal s a nyert produktumokat, különösen a méneket próbáltassa ki az ottani lóversenyeken, s aztán próbálja meg itthon, hogy válik-e közülök egy elsőrangú apaló stb. stb., mint ezt mar 14 nap előtt közöltük, s mire mindjárt azt mondtuk (más szavakkal), hogy nagyon fantasztikus idea, és ha realizálható lenne is, de a nagy költségeskedést — az eredmény nem fizetné ki. Erre a megjegyzésünkre reflektál most «Scrutator», de a helyett hogy eszméjének kivihetőségét számokkal is kimutatni igyekeznék : e helyett azt kérdi, vájjon a Kisbéren nevelt telivér-csikók nem kerülnek-e többe, mintha Angliaban neveltetnének? s hogy kérdezzük meg ez iránt Lebaudy urat. kinek a csatornán tul is van tenyésztése? Mi ezt most nem tehetjük idörövidség miatt, de azt hisszük, hogy ez nem is vezetne czélra. mert a viszonyok igen különbözők. Egy kis magánménes kezelési költsége aránylag is kisebb, mint egy nagy állam-ménesé, s igy természetesen produktumainak előállítási költsége is kisebb, mint Kisbéré, hol a haszon, mely a yearlingek eladásából befoly : (ezelőtt tetemesebben mint néhány év óta), a félvér ménesre s a magántenyésztők érdekében befektetett óriási beruházások kamatjaira megy fel. Azonban nem hisszük, hogy a csikó-nevelés Angliában kevesebbe kerülne, mint nálunk. De nézzük csak és vizsgáljuk közelebbről a csornai kerület t. képviselőjének «Scrutator» által pártfogolt eszméjét, mely mellesleg mondva, nem is uj s már két év elölt hallottuk azt körvonalozva, nem ugyan a csornai kerület t. képviselője által, de ha jól emlékszünk. egy dunánluli nagy uradalom egyedüli ura és elsőrangú sportmanje által, ki egyúttal nagy experimentáló a lótenyésztés terén, hanem számolni sohasem szeretett. — Mondjuk : nézzük meg, hogy ez az experimentatio mennyibe kerülne. Ök azt tanácsolják, hogy vásároljon az állam Angliában 10—12 elsőrangú kanczát.— Reméljük, hogy oly kanczákat értenek, melyekből elsőrangú apalovat várhatnak; s nem sokallják, ha ilyenek árát egyre-másra mostanában 3000 ,£-tal számítjuk (hisz láttuk Shall we Remembernéi és halljuk minduntalan,hogy ilyenek ára3—4, sőt 8000 iont). Tehát: Beruházás. 12 kanczáért 3000 £ = 36000 £ azaz: körülbelül 432,000 frt. Ennek évi 4o/

0 kamata 17,200 frt Ezek fedeztetése, de elsőrangú kipróbált apalovakkal ám. feltéve, hogy hozzájuk juthatunk, ä 100—150 £ = 2100 £ azaz: osztr. értékben ... 25,200 frt Miután Rakovszky és Scrutator urak azt hiszik, hogy ily kis ménesnek nincs szüksége saját Studfarmra: ugy ennek bevásárlási költségére ne vegyünk fel semmit, de istállópénz, paddock használat, abrakolás, meg istálló fiuk bérlésére hetenként 2 £-o\. csak nem sokainak talán minden kancza után : ez 12 kanczától 24 font, s egy évre 24X52 = 1248 £; hozzá állatorvos, patkoló kovács, gyógyszer stb. — biz az felmegy kerekszám legkevesb 1400 fontra ; azaz: kb.... ... ... ... 17,000 frtra Hát aztán egy ménes-mester vagy felügyelő, ennek lakása, évi honorariuma, hisz erre is kellene felvenni (iroda v. irnok nem is kellene?) kb. ... 600 font = kb. 7200 frt Aztán a training költség? — Óh Pardon I erre már nem is kellene, hisz' a csikókat ki lehetne adni kihasználásra. — s a bérbevevők még fizetnének is valamelyes o/o-kot a tiszta-haszonból. Recapituláljuk tehát az, évi költséget: a 12 kancza befektetési tökéjének kamatja: ... ... ... 17200 frt fedeztetés évenkint kb. ... ... 25200 frt 12 kancza tartása legkevesebb 17000 frt ménes-felügvelö hon

orum és lak

ás 7200 írt összesen 66600 frt S miután azt hisszük, hogy inkább keveset mint sokat számoltunk fel, az évi kiadást kerek 70,000 frtra tehetjük. Ez 10 év alatt lenne 700,000 frt, mihez a kanczák vételára kb. 432,000 frt, összesen 1.132,000 frt lenne. * * * Miután a csödörök produkálásának statisztikájában az angolok a2t állítják, (s ök jó számítók) hogy az évenkint mintegy 700 mén csikó közül, midőn versenyearrierjüket bevégzik: körülbelől csak 200 mént találnak alkalmasnak arra, hogy reproduktornak felvegyenek. s e 200 mén közül átlag csak 2—3 válik be olyan elsőrangú apaiának, mint aminőre mi áhítozunk-, az volna tehát a kérdés, hogy ha mi odaát egy kis ménest alapítunk (s ez experimentátiora annyi beruházás mellett legalább 10 évet számítunk) vájjon e 10 év alatt csinálhatunk-e legalább egy-két ternót ? ! A nyerhetési arány ugyanis következőleg állna: 10 év alatt a 12 kancza mondjuk, bogv minden évben hofcna 8 csikót! ez lenne 80 csikó, ennek fele kb. mén lenne tehát 10 év alatt 40 mén csik.6.'Demonstráljuk még: hogy ezek oly jeles származásúak, miszerint legalabb fele (kb. 20) kitűnő versenyló s meglehetős apa ló lesz. De hogy be fog-e válni közülök egy-kettő elsőrangú apalónak: arra az eshetőség számokban kifejezve — s angliai tapasztalat szerint igy áll 10 év alatt: Ha 2000-ből 30 lesz: 40-böl ? várható? Azaz: 30X40 = 1200 :2000 vagyis 06!! — az az hattizedrész esély 10 év alatt! Ez mathematica. Meglehet azonban, hogy a magyarok istene (ha ilyenben a szövetséges urak még hisznek) könyörül majd rajtunk, s talán egy egész mén is kerül ki a véletlen urnájából. Igaz hogy 80 csikónk lenne — ha a sors igen kedvez, s mondjuk, hogy ennek feléből jó versenyló válnék, s ha kibéreljük: a költségek egy részét visszatérítené, aztán saját értéke is meg lenne, de alig hisszük, hogv a jobbik 40 lóért mindent összevéve egyenként á 10000 frtnál többet számítani lehetne, ez pedig 400 000 frt, a másik 40 lóért felét.,.. ... 200.000 frtot. Maradna risico a ternó-ménre (ha a lOévi költségek közel 1,200.000 frtra számithatók) még 600 000 frt... De talán az indilván^ozó urak jobb calculust tudnak csinálni. Ha már experimentumot kellene csinálni, talán nem rontaná el kedvüket, ha azt kisebbel kezdenék. Kisbéren úgyis reducálni fogják (mert hisz ki lelt mondva) a kanczák számát kb. 10-re, oly fokozatban, a mint azok kiöregesznek. Lehetne tehát lassanként helyettük 2—2 elsőrendű kanczát sz< rezni minden évben Angliában, persze csikóval együtt, s ott felhágatni és tovább tenyészteni, mig majd a csikók közül egy elsőrangú apamén válna be... Ez a módus nem kívánna rögtön oly nagy invesiitiot. S. J'• P* * * A mi igen tisztelt «Scrutator» ur abbeli kételyét illeti : vájjon az arábiai ménes alakítására tett megjegyzésem viccz ak;.rt-e lenni, ezennel kinyilatkoztatom, hogy nem akartam azzal a világ teremtése óla keletkezetteket szaporitni -— hanem az az ur (jelenleg nem mondhatom meg nevét) ki tavaly ilyenkor — komolyan tett egy ily indítványt. — Én nem tudom még, hogy kihez legyen szerencsém «Scrutator» személyében, de azt látom szellemes modoráról, — hogy különben érték nélküli tárgyakról is vonzóan tud irni. A föszerk. Körültekintés. Beküldetett: a Lajthántidi részekben (Alsó és Felső Ausztria, Morva és Csehország, Szilézia és Gácsország. Bukovina, Steyerország, Karinthia, Krajna és a tengerparti országokban) az 1897 dik évi fedeztetési idényre felállított állami és magánmének jegyzéke, továbbá az 1896-ban tedezett kanczák mennyisége, sőt az 1896-ban elletett csikók mennyisége is. Alkalmilag majd bővebben foglalkozunk vele, most csak annyit, hogy 1896-ban 2096 állami mén volt oda át felállítva, 1897-ben pedig 2117 van működésben, de 2150-re fog még kiegészíttetni márczius végéig. Ezenkívül igen érdekes ez a Catalogus az által, bogy a licentiált magán-ménekről is van kimutatás, s ezek száma 412-re rug, melyek közül 143 állami segélyben részesül. Az államtól kibérelt mének száma oda át csak 101. — 1896-ban 2117 állami mén fedezett oda át 104,746 kanczát, a licentiált mének pedig 16,374-et: azaz : átlag 49—50 kanczát, tehát valamivel jobb a kihasználás mint nálunk, s kétszer oly jó mint az oroszoknál, daczára, hogy oda át aránylag sokkal (majd felével) kevesebb fedeztető állomás van. Látszik ebből, hogy mily szorgalmas ott a tenyésztő, miszerint az állam által nyújtott segélyt kihasználja. Minderről majd alkalmilag bővebben. A Przedswit-Handicap és Rákosi-dij teherközlése. A napokban lettek publikálva a monarchia egyik legérdekesebb versenyére, a PrzedswitHandicapra nevezett lovak terhei. Amint vártuk, a top-weight-et a tavalyi nyertes Demetrius kapta, mig a legkisebb teherrel a 3 éves Marilla rovatott meg. Demetrius ugyan Álmossal egyenlő teherrel állt a Nyilt Handicapben, valamint Gyöngyös, Eremit, Vigszinház is más viszonyban állottak a Nyilt-Handicapban a többi lovakhoz, de meg kell gondolni, hogy a PrzedswitHandicapban 1200 méternyi távolságra kellett a lovakat handicappelni s igy azok, akik azt hitték, hogy Ernst ur a Przedswit-Handicap távjára csak egyszerűen ki fogja irni a lovak teriiét a Nyilt-Handicapból, azok csalódtak, meri a mint változik a távolság, a handicappernek az egyes lovakról azonnal más véleménye lehet, mely a Przedswil-Handicapban kifejezésre is jutott. A tavalyi nyertes Demetrius a mult év végén korántsem mutatta azt a képességet, melylyel a Przedswitet 1896 elején megnyerte. Tavaly áprilisban 9 kilót tudott adni Álmosnak. s igen könnyű győzelmet aratott, az év végén pedig a sokat javult Álmos egyenlő teher alatt is meg tudta verni. Hogy a handicapper Demetriusnak adta a legnagyobb súlyt, teljesen indokolva van, mi is kifejezést adtunk ama nézetünknek, hogy öt kell legmagasabban súlyozni Gomba előtt. A Nyill-Handicap terheihez képest, Demetrius 5 kilóval áll magasabban a többi lovakhoz, inig Gyöngyös, Eremit és Vigszinház 2 kilóval vannak itt szigorúbban megítélve. Valamennyi többi 4évesés idősebb ló ugyanazon viszonyban áll egymáshoz, mint a Nyilt— Handicapban. 2