Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-03-08 / 11. szám

100 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1*96. márczius 1. 1 anyja 229. Nonius XIV, 7éves, pej, 162 em. magas. 1895-ben Aranykuton állott. 13-szor vadászott, többnyire nagy telier alatt. Nagyon kényelmes, nyugodt, kitartó, de nem sebes. Lassú falka után nagy teher alá igen jó vadás/.ló. Semmi baja sem volt. 17. Zarif II— 7, apja Zarif II, anyja 150. Jussuf, öéves, pej, 163 cm. magas, 1895-ben Tordán fedezett. 9-szer vadászott középteher alatt és mindannyiszor igen jól ment. Rend­kívül kellemes, nyugodt, kényelmes, kitartó és elég sebes. Nyulfalka után, középteher alá kilünö vadászló. Egészséges volt. 176. Tallér, apja Abugress, anyja Bomba, öéves, pej, 168 cm. magas, 1895-ben Maros­Ludasra voll beosztva. Csak 7-szer vadászott, mivel csüdizületi rándulás miatt hosszabb ideig á'It. Rókafalka után és nagy teher alá is elsőrangú vadászló, kitartó és sebes. 312. Siglavy 1—2, apja Siglavy I, 34. Amurat Bairaitar, 7éves, pej, 158 cm magas, 1895-ben Kolozsvárit fedezett. Nyolczszor vadászott könnyű teher alatt és mindany­nviszor kitűnően ment. Kitartó és sebes. Könnyű telier alá rókafalka után is kitűnő vadászló. Mindig egészséges volt. f) a pamó-terebesi kopófalka után kipróbált tiz ménről, melyek a debreczeni ménteleptöl voltak beosztva, a falka tulajdonosa következő minösilést állította ki : 701. Nonius XXXI, ap. Nonius XXXI., anyja 273. Nonius XVI., öéves, pej. 166 cm. magas. 1895-ben a leleszi prépostságnál volt bérben. Kilenczszer. vadászott és e vadaszatok alatt kellemes, készséges, munkabíró, jól ugró vadászlónak bizonyult. Vadászatok ulán jól evett. 705. Tartar Nonius 2, apja Tartar, anyja 258. Nonius XIII., 6éves, pej, 164 cm magas, 1895-ben Késmárkon fedezett. Három vadá­szaton vett részt; makacskodása miatt kelle­metlen voll lovagolni, azért vadászlónak nem használható. Rosszul evett. 147. Pirat, apja Frangepan, anyja Sultan, öéves, pej, 168 cm. magas, 1895-ben Jász­berényben állott. Nyolez vadászaton lett lova­golva. Kitűnő vadászló, a mennyiben munka­bíró, serény, készséges és kitűnően ugrik. Jól evett. 700. Ürmény Nonius 3, ap. Örmény, any. 260. Nonius XV, öéves, pej, 170 cm. magas, 1895-ben bérben volt Debreczen városánál. Hatszor vadászott és igen jól ment, készsége­sen ugrott, sajnos, hogy ugrás alkalmával labrándulást szenvedett. Jól evett. 699. Nonius XXXV11 -5. ap. Nonius XXXVII, any. 248. Nonius XII, öéves, pej, 164 cm. magas, 1895-ben bérben volt Debre­czen varosánál. Tízszer vadászott és különö­sen munkabirás tekintetében kitűnt. Jól evett. 696. Nonius XXXI—9, ap. Nonius XXXI, any. 209. Vihar Nonius, 6éves, pej, 164 cm, magas, 1895-ben Török-Szent-Miklóson fede­zett. Hélszer vadászott és annyiban nem felelt meg mint vadászló, hogy a többi lovaktól J elkülönítve menni makacsul vonakodott 691. Furioso XXI—12, ap. Furioso XXI, anyja 181. Furioso XII, öéves, pej, 164 cm. magas. 1895-ben bérben volt Grósz Zsig­mondnál, P.-Hosszuháton (Biharm.) Nyolez vadászaton vett részt és igen jó vadászlónak bizonyult; jól ment, kellemesen hordott és kitűnően ugrott. Jól evett. 433. Kengyel Gidran, ap Kengyel, any. 47. Gidran XXXI., öéves, sárga, 165 cm. magas, 1895-ben Mezö-Keresztesen állott. Hétszer vadászott és e vadászatok alatt jó, kelleme­sen hordó, munkabíró, jó ugró lónak bizonyult, vadászatok után jól evett. Sajnos, hogy utolsó vadászatán felbukván, megsántult. 704. Furioso XXI—7, ap. Furioso XXI., any. 160. Vihar, 6éves, pej, 170 cm. ina­jjas, 1895-ben Nagy-Árra volt beosztva. Nyolez vadászaton vett részt és jó vadász­lónak bizonyult. Jól ugrott, a munkát, fára­dalmat jól viselte. Jól evett. 242 Algy Gidran, ap. Algv, any. 82. Gid­ran, XXXÍV, öéves. sárga, 165 cm. magas, 1895-ben Margitián fedezett. Nyolez vadásza­ton lett lovagolva. Kitartó, jó vadászló, a munkát jól birja. a fáradalmat jól lüri. Vadá­szatok után jól evett. Az ezredéves lókiállitás istál'óit és helyiségeit mutatta be a földmivelésügyi miniszter ö excja nevé­ben tegnapelőtt Lossonczy Mihály min. tanácsos (Nagy Gábor és Krisztinkovics B. min. osztálytanácsosok és Fáy Béla és gr. Szápáry György főrendezők kísé­retében) a fővárosi napi és szaklapok képviselőinek, kiknek élén Rákossy Jenő, az i.rói eyylet elnöke is meg jelent. Az istállók az Erzsébet királyné uton (mind­járt a szolnoki vasútvonalon tul; vannak, mintegy 40—50 holdnyi térségen ; csinos könnyű építmények, czélszerü berendezéssel. Öt istállóban 1000 ló-állás van, melynek egy része zárkákból (box) áll. Künn jártató helyek és köröndök, úgyszintén nagy elölovag­lási és kocsizási helyek. A bejelentések az utóbbi hét alatt tetemesen megsza­porodtak és remélni lehet: hogy becsülettel mutathatjuk be Európának, miszerint Magyarország. 1000 éves léte alatt — mint egyebekbeu, ugy a lótenyésztés terén is — sohasem volt oly gazdag (mind minőség, mind mennyi­ség tekintetében) mint mostanában. Hallottuk, hogy már is főuraink nagy része — mél­tóan családjaik és méneseik hírnevéhez, lesznek kép­viselve saját tenyésztésű nagy hintós, négyes és ötös fogatokkal. Ugyancsak egy része majd a juniusi nagy fölvonulásnál a legpompásabb szerszámzat és nyereg alatt (melynek drága pompáját szíjgyártóink kirakatai­ban már is tömegesen láthatni) ismét képviselve leend. Hamarjában nincs érkezésünk mind azt fel­sorolni. mit ez alkalommal hallottunk, csak annyit még : hogy kb. 300 közepes nagyságú méneseinkből tenyésztésünk specialitása, a kitűnő könnyű hintós, jucker és paripaanyag gazdag változatosságban lesz képviselve, pedig ilyen aczélos anyagot Európa más országa nem mutathat fel. Azt is hallottuk, bogy a saját ménest tartó nagy alföldi városok az ő czifra 5-ös és 7-es fogataikkal és a hazafias főpapság káp­talanok, apátságok, (a még nem is oly nagyonrégi ecclesia militáns korszakból) fenmaradt méneseiből is egymást érik a bejelentkezések. Ez igy is illik; a katli. főpapság együtt küzdött mindig a nemességgel a csatatéren, s most a békében is ott legyen, hol az ország becsületéért tenni kell. A földmivelésügyi minisztérium lótenyésztési szak­osztálya. ugy szintén a vidéki lótenyésztési bizott­mányok elnökei, és majd a napi sajtó is (mint ezt Rákosy a hirlapirók nevében megírta) mindent el­követnek, hogy írás és szóbeli buzdítás utján sikerre vezessék az ügyet. A mi a külföld figyelmessé télelét illeti: erre a nagy külföldi lapok itteni, levelezőit kellene megnyerni. Az ezredéves kiállításon az áll. lótenyészintéze­tek anyaga is impozánsan lesz képviselve a május 5-töl 12-ig és junius 5-töl 12-ig tartandó időleges lókiállitások alkalmával. Minden egyes ménes a saját anyagából összeállított kettős és négyes fogatokkal, valamint hátas lovakkal fog szerepelni, bemutatván a törzstenyésztések főbb typusait. Ezzel összeköttetés­ben azonban a népies lótenyésztés megfelelő párhu­zamos typusai is be fognak mutattatni ugyanoly össze­állításban és csinosan előkészítve.—Á tenyészlovak kiállítására szánt állami fedező mének pedig teljesen belovagolva, nyereg alatt lesznek bemutatva az elő­reláthatólag nagyszámú érdeklődő közönség előtt. (Bécsi és berlini német nyelvű kollégáinkat t. felkér­jük e közlemények szives átvételére). Gr. Szapáry Péter miniszteri titkár a földmivelés­ügyi minisztériumban, mint örömmel halljuk, az ezredéves kiállítás földmivelési és erdészeti csoport­jainak irodájából áthelyeztetett a nevezett minisz­térium orsz. lótenyésztési osztályába, mely benne egy régebbi szakavatott tagját visszanyerte. Ugyan­csak egy ujabb erővel is szaporodott ez osztály, nevezetesen báró Podmaniczky Gyulával, ki csak most lépett a minisztérium szolgálatába, mint segéd­fogalmazó. Méncsikók vásárlása. E hó közepén kezdetét veszi a földmivelésügyi m. kir. minisztérium által évente rendezni szokott egyéves inéncsikók vásárlása a mezöhegyesi méncsikó felnevelő telep részére. A csikók megtekintésével járó terjedelmes munkálatok­ban a minisztériumból delegált vásárló biztosokon kivül az összes ménes és méntelep-parancsnokok is részt vesznek. Eladó vagy bérmén. Mutineer 4éves sötétpej mén, apja Ercildoune, anyja Mutiny, eladó vagy fedezö­ménül kibérelhető. — Megtekinthető Dákán (Veszprém-megye). — Közelebbi felvilágosítást nyújt a «Magyar Lovaregylet» vezérlitkársága. (Budapest. Kossuth Lajos-u. 5. szám, II. em.) A MAGYAR TATTERSALL-EGYLET. Márczius 3-án este megtartatott az egyletnek e napra összehívott választmányi és folytató­lagosan közgyűlése is, gróf Andrássy Tivadar elnöklete alatt. Jelenvoltak az igazgatósági tagok (ifj. gr. Almássy Kálmán, gr. Andrássy Sándor és Kovács Seb. Endre) s a választ­mányi és rendes tagok közül is számosan, u. m. gr. Károlyi László, gr. Keglevich Gyula, gr. Nádasdy Ferencz, hg Odescalchi; Géza; a rendes tagok közül: Posztóczky Iván, Bara­nyay Pál, Muzslay Gyula, Rudnvánszky Béla, gr. Nádasdy Tamás, ifj. Vojnich Sándor s a választmányi gyűlés befejezése után mint • újonnan megválasztott tagok ; gr. Karácsonyi Jenő és gr. Károlyi Lajos. A mult évi zárszámadás, melyet gr. Almásv Kálmán magyarázattal kisért, kedvezően záródott; 1894-böl felmaradt 1051 frt, — 1895 végével pedig 2042 frt; ugy a tavalyi zár­számadások, mint a jövő évi költség-elő­irányzat helybenhagyattak s ebből folvólag az igazgatóság által tervezett kétnapi verseny megtarthatása is. Ennek részletesebb ismer­tetését s propositióit azonban még nem közölhetjük, még nincs teljes megállapodás. Csakis annyit mondhatunk, hogy ügető- és hajtő-versenyek bizonyosan lesznek (legalább 8000 frt értékig); hogy még nagyobb és eredménvdusabb lehessen a meeting: az rész­ben más faktoroktól függ!... az alkudozások folynak. Csak ennyit mondhatunk, de ennyit mondani szükségesnek tartottuk ama vidéki tagok és ügető lótni ajdonosolc értesítése végeit., kik a gyűlésen (sajnálatosan) jelen nem lehettek. Az alapszabályok értelmében a 3 tagból álló Igazgatóságból minden évben 1 tag kilépvén : a kilépés sorrendje következőleg alakult sor­solás utján : Marad 1896 végéig ifj. gr. Almásy Kálmán. « 1897 « gr. Andrássy Sándor. « 1898 « Kovács Seb. Endre. A közgyűlésen az igazgatóság által kidol­gozott uj alapszabályok igen csekély változ­tatássalelfogadtattak; a tagsági dij marad, mint volt. de a felvételi módozat megkönnyittetett, a mennyiben azelőtt 2 választmányi tag aján­lata volt szükséges, mig most egy rendes tag ajánlata elégséges, de a megválasztatás­hoz most is a választm. gyűlés kétharmad szavazattöbbsége szükséges. Elhatározta még a közgyűlés, hogy a tagsági dijak márczius l-ig befizetendök. azontúl postai utánvéttel követeltetnek, stb. Ugy az alap-, mint az átdol­gozott versenyszabályok is (mihelyt az előbbiek a nm, belügyminisztérium által jóváhagyattak) az egylet tagjainak nyomtatásban meg fognak küldetni. Az alapszabályok értelmében a 24 tagból álló választmány egyharmada minden évben kilép (de újra választható), a kilépési sorrend sorshúzás utján állapittatik tneg, s miután ez a mult évben elmaradt, jelenleg következőleg alakult meg : Az első sorrendben vannak (1896 végén kilépnek) Ifj. gr. Almássy K., Kovács S. Endre, Bernrieder József. Miklós Üdön, Sztankovánszky József, Br. Sennyey István. Gr. Károlyi László, Ifj. Vojnich Sándor. A második sorrend (1897 végéig maradnak) Gr. Andrássy Sándor, Inkey Antal, Gr. Andrássy Tivadar, Br. Sennyey Géza, Gr. Andrássy Géza, Muzslay Gyula, Geist Gáspár. Baranyay Pál. A harmadik sorrend (1898 végéig) Döry Lajos, Hg Odescalchi Géza, Jankovics Elemér, Szemere Miklós, gr. Keglevich Gyula, Gr. Széchenyi Aladár. Gr. Nádasdy Ferencz, Ifj. Tisza Kálmán, A tavalyi számadásokról referálva (melyek átvizsgálására a közgyűlés által gr. Széchenyi Aladár kéretett fel szokásosan) — ifj. gróf Almássy Kálmán köszönettel emlité fel, mi­szerint gr. Károlyi László, br. Sennyey István, ifj. Vojnich Sándor és br. Aczél Béla a tavalyi versenyeken elért nyereményeiket (az utóbbi

Next

/
Thumbnails
Contents