Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-02-23 / 9. szám

1896. február 23. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 81 hálásul elfogadla a lóversenyeket; s hogy a tenyésztés körül mily óriási eredményeket ért el : ennek igazolása a nyitott kapu döngetése lenne. Mindig sajnálom, hogy a photografiát olyan későn találták fel; milyen tanulságos lenne a lótenyésztőre, ha az arab Darley, a herb Godolphin, s a török Bierley, Blair At hol, Gladiateur, St. Simon stb. képeit együtt szemlélhetné. A telivér kipróbálásának eszközéül a verseny led elfogadva. Ezért tenyésztési szempontból soha sem szabad, czélnak tekinteni, de viszont: a telivér tenyésztés nélkülözhetlenségél elismerni, s az eszközt, mi jónak bizonyult, perIiorreskálui: ez előttem érthetetlen valami. Igaz ugyan, hogy mindenütt, hol lelivért tenyésztenek — igv Angliában is — megtörténi időnkint az, hogy a versenyek kezdtek eltávolodni a tenyésztési czéltól, leginkább az által, hogy a rövid, korai, kétéves versenyek túlnyomó számban uralták a versenyek programmját, s ez állal a lenyésztési szempontoknak nem mindenben teleltek meg ; s más részről a tenyésztők az alkalliibákal figyelmen kivül hagyván, tisztán, — az úgynevezett — versenyvér-tenyésztést fogadták el, néha erös beltenyésztés mellett is — alapul, mondom néha meg történt és történik ma is, ilyen eltávolodás a tenyé-ztési czéltól; de hogy nem vett erös di penziókat e — szerintem helytelen irány — oka az, mert mindenütt s mindig akadtak nagyérdemű férfiak, kik ez ellen felszólaltak. Igv: 1873. évben Lord Roseb

erV az angol parlamentben indítványt tolt, egy parlamenti bizottság kiküldésére, mely az angol lótenyésztés hanyatlásának okát megvizsgálván, jelentést legyen, a tett indítvány feledi vitában, majd mindenik felszólaló megegyezett abban, bogy a rövid handicapek s töméntelen kétéves versenyek nem szolgálnak a tenyésztés előnyére. Sir Hawlev és Dawson erélyes felszólalásai okozták, hogy legtöbb versenyegylet az október előtti kétévesek futását részint beszüntette, részint korlátozta. Lord Roussel párhuzamot vonván az angol és franczia tenyésztés között, ez utóbbi előnyére jegyezte meg, hogy «Angliában nagyon sok rossz Iábu és hörgő telivért nevelnek», sal. De nemcsak a csatornán tul, de — ha jól emlékszem nálunk is történtek ilynemű felszólalások, és szerintem helyesen. De merev elveknek felállítását e téren, nem tartom czélszerünek, tnerl ha sikert akarunk elérni, mindenkor számolni kell az adott viszonyokkal ; már pedig a telivér tenyésztés azért terjedt el az utóbbi években, mert sok versenyistálló alakult, s alakult azért, mert alkalma nyilt az istállónak már kéléveseivel megkeresni a költség egy részét; mig ha ezt nem teheti, s hároméves koráig kell drága pénzen tartani a csikót, bizonyára kevesebb versenyző, s igv kevesebb lelivértenyésztö is akad, mi viszont az általános lótenyésztés hátrányára van. Ezt elösmerem. De mégis egész őszinteséggel bevallom, bogv sokkal inkább örülök — mint tenyésztő egy vidéki versenypálya kreálásának, vagy egy uj kopófalka csaholásának. mint egy májusi kétéves verseny ujabb kiírásának. Természetes lenne, hogy egy országban mint nálunk, — hol a telivértenyésztés oly rohamosan elterjedt, az általános lótenyésztés is rohamosan javulna; s hogy ez nincs igv, bizonyára nem ti telivér hibája; hanem az, bogv az ország általános lóanvagánál hiányzik az eísö feltétel a telivér jó tulajdonai befogadására ; de, szerintem, ennek oka nem a vér különbözőségében, de a vér előállítására szükséges kipróbálás hiányában keresendő. Igazán csodálatos az nálunk, liogy mi, tenyésztők. milyen kevés súlyt fektetünk akipróbálásra. Alig néhány lovas vadász-társaság van ez országban. S hányan tesznek a saját lovukon csak egy napi kocsizást ís ? Hiába! nincs szükség rá. Mindenütt fütyöl a vasul locomotivje. Pedig aligha csalódom. — azt hiszem, — hogy régibb lovaink renoméját a kocsiban való kitartásnak köszönhetjük. Sehol, de sehol próba. Ezt az állam is belátta, és saját lovait részben, a vadáS:társulatokhoz osztja be, részben a ménesekben próbáilatnak ki. De mily csekélység mindez, az általános hiányhoz képest. _Hogy baladjon azután rohamosan az általános lótenyésztés; hogy akarjuk, bogy a soha próbáknak alá nem vetett tenyésztésünk képes legyen visszahatás nélkül — az angol telivér vérének, consol lidált csontjának, izmainak stb befogadására! Ezért van azután, hogy az állami felvéreknél s privát méneseknél, hol legalább a kancza apai ágon ki van próbálva s ez által fejlesztve, a telivér befolyása óriási eredményeket ért el, mig olt a hol semmit sem talál?.... mindent nem csinálhat. Conkludáljunk: A vér próba nélkül elpárolog a próba fejleszt és vért csinál. Bocsánatot kérek, nagyon is eltértem a tárgytól; de lehetetlen a telivérröl nem beszélni, ha az «ügető verseny-egyletet» tenyésztési szempontból akarjuk méltatni. Sok tenyésztőtől — még pedig tekintélytől is — hallottam állítani, liogv «a rendkivül sebes ügetönek inkorrektnek kell lenni», indokolván ez állítást azzal, bogv a lónak — alkotásánál togva, — a lépés és vágtatás a természetes mozgása s a természetellenes ügetési mozgást csak azóta sajátította el, mióta az ember szolgálatára kényszerité. Ez ugyan elég régen volt. Lehet, hogy igv van, nem vitatom. Nem láttam soha vad lovat. Legyen igy, de nem bizonyitja-e éppen ez, hogy bosszú időn keresztül a ló elsajátítja e tulajdonságokat s mintegy átalakul ahhoz, mire az embernek szüksége van, igy az ligeteshez is, mely mozgására a lónak, talán a legnagyobb szüksége van az embernek. Azután a korrektség! Milyen relativ e logalom. Vájjon korrektnek tartaná-e a beduin az angol lelivért? vagy nincs-e elég angol vagy magyar ló-tekintély, ki Bábolnán nem találna egy korrekt lovat sein. Nem ezért fogadják a tenyésztők az «Ügetöegylel» alakulását «vegyes érzelemmel» hanem azért, mert a fentebb a telivéreknél elmondottak szerint — a tenyésztésre nézve, az ösmeretlen vérű iigetök beözönlését az országba, sokan nem csak szükségesnek nem, de bizonyos tekintetben veszedelmesnek is tartják. megmondom miért. Midőn az utóbbi évek alatt, kezdett az ügető «sport» divatossá lenni, nálunk is megkísértettek a «spurt» barátai a fejlesztését, különféle kocsi-versenyekkels hazai anyaggal; nem lehet mondani, hogy nem fejlődött: de lassan. Ekkora fejlesztés siettetésére — kezdték a külföldön sikert leimatatott anyag behozatalát; s hogy ez anyag nem feleli meg mindig a tenyésztő eszményének, ez bizonyos; de nem is lenyésztési, de használati czélból vándorolt be ez anyag. Magam is láttam nem egyszer Oroszországból behozott olyan példányokat, hogy sajnáltam, miért nem maradlak ezek kint az orosz tenyésztés emelésére; de viszont, volt tenyésztési czélra behozatal, mely nem ártott, de használt tenyésztésünknek. Példa rá a Dessewlfy-ménes. Nagyon hosszas lennék, ha lejtegetni akarnám, mi az oka. hogy sok rossz anyag jött be, s liogv mért tartanám jobbnak, ha az ügetök tenyésztői Amerikára s nem Oroszországra fordítanák figyemiiket. Talán minderről majd máskor. Most csak ismétlem, hogy általános tenyésztési szempontból, nem tartom szükségesnek az iigetök tömeges behozatalát. Es mégis, az ügető egylet megalakulását legnagyobb örömmel üdvözölném, mint tenyésztő : mert meg vagyok győződve, hogy ha az egylet természetszerűleg össze fog forrni idővel az ország lótenyésztésével mi ha nem történnék meg, az egylet soká fenn nem állhatna — s ekkor mint kipróbálás, közvetlenebbül fogja érinteni az általános lótenyésztést a telivér versenyeknél, olcsóbb s a tenyésztőre hozzáférhetőbb lesz. s a kipróbálás általánosabb, s ez által a tenyésztés baladása nagy hatással lesz a lö-értékesitési viszonyokra is. Teljes bitem, hogy nem sok idő kell hozzá, hogy nem szorulunk ügető behozatalára, fogunk mi magunknak produkálni — a mi jó anyagunkkal, internaczionális ügelöket is. Hiszen van lelivérünk. Hát az amerikai ügető mi más, mint kipróbált telivér v. félvér ; példa sem hiányzik, ilt van Andal, Ajándék; megvagyok győződve, hogy az urak, kik a vállalat élén állnak, igyekezni fognak — ha bár internaczionális jellegű lesz is — a magyar lótenyésztéssel összeforrasztani, s ha ez sikerül, elvitázbalatlan érdemük lesz a lótenyésztés emelése körül. Nagyon óhajtandó, hogy az egylet adminiszjIrácziónál is igyekezzék magyar szellemet meghonosítani. Hányszor vágták szemünkbe jó szomszédaink. hogy mi magyarok, lovászok s kocsisok vagyunk, líát hadd legyünk, hisz ez még mindig jobb, mintha vasúti kalauzok akarnánk lenni. Isten velünk. Kliéde, február 6-án Isaák István. Feltűnő, hogy a bécsi szaklapok közül egyik sem tesz említést ama hírről, hogy a budapesti ügetííverseny-egyesület megalakítása, egyelőre legatájib, meghiúsult. Ennek oka — írja bécsi levelezőnk — ama körülményijén keresendő, liogv Bécsben traberk örök ben akként vannak informálva, miszerint az egylet megalakulása immár egyáltalán nem ütközik nagyobb nehézségekbe és csak rövid idő kérdése.— Optimisták I Dréher Antal, a sörkirály is beállott az ügetőtenyésztők sorába. Félvér-kanczái közül ütőt — és pedig az idén először — Fern Wilkes-hez. a bécsi egylet tenyészménéhez küld Kagranba fedeztetés végett. Lajtán tul mindinkább tért liódit az ügetötenyésztés. Runyady-Rennen lesz a neve egy uj versenynek, melyet a bécsi egylet valószínűleg még az idén ki (og írni és mely 1898-ban fog először futtatni, A futamban csak belföldi lovak fognak részt vehetni, értéke pedig 2ü,0(J0 korona lesz, vagyis éppen annyi, mint az ügewf-Derbyé. Ezt az uj versenyt a bécsi ügetöverseny-egyesület amaz alkalomból hja ki, hogy Hunyady Kálmán gróf főszertartásmester nemsokára. vagyis 1898-ban fogja 2ö éves jubileumát ünnepelheti annak, hogy az egylet élén áll. Az egylet tényleg rendkivül sokat köszönhet Hunyady grófnak és fend elhatározása által csak hálájának ad kifejezést. Mi pedig örülünk, hogy magyar mágnás segítségével érte el a bécsi egylet mai magas poziczióját. Mához négy hétre : ügetöversenyek Bécsben I A bécsi márcziuti meeting négy versenynapjának propozicziói márczius 1-én fognak kiadatni. Gr. Andrássy Sándor orsz. képviselő szerdán és [ Csütörtökön Bécsben időzött, érintkezésbe lépvén ott ugy a bécsi Traber-Vereinnal, mint kiválóbb szakféríiakkal is. Eladó 2 világos pej 1 markos, jegytelen, herélt bátor ló, testvérek anyáról és apáról, nagyanyjuk (mezőhegyesi Bürger-fajból való), anyjok Bürger, és Illustrissimus, apjok Munkás, a nyerges 4. a rudas öéves, épek, szelídek, be vannak hajtva, szépen is járnak. Megtekinthetők alólirottnál Tisza-Roffon (posta és távírda helyben) vasúti állomás BzalókTaskony. Gr. Waldeck Frigyesnél. gróf Élő foglyok eladók Zichy czifíeri uradalmában, Pozsonymegye, páronkint 4 írtjával, helybeli állomáson. csomagolás nélkül. 1—3