Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-01-05 / 1. szám

I-- <5. január n. VADÁSZ- ÉS VKKSKNY-LAP. megszűnte után jelentkeznek a csikóbénaság tünetei, s a tulajdonképeni kezelése a bántalomnak csak most kezdhető meg. A betegség összes előforduló alakjainál a kezdet szakában, midőn nagy láz áll fenn, naponta 1 — 2 evőkanál tiszta alkohol adagoltatik tojással 2—3 napon át. Bőr alá aether egy-egy fecskendővel naponta (fecskendő űrtartalma 2 köbcm.). Az alcohol alkalmazása a lázas szervezetben anyagot kiméi, mert a fokozott hö mellett fokozott lévén az anyagcsere, az alcohol használtatik fel eme folyamatnál. Az anyagkimélésen kívül valószínű gyógvitó hatása talán oly módon is magyarázható, hogy az előidézett élénkebb anyagcsere által a ragályos anyag felszívódván, a vesék által ürittetnek ki á microorganismusok és ptomainjaik. A tapasztalat szerint, ha ily kezelés mellett bö vizeletelválasztás áll be, a kórjóslat többnyire kedvezőbb. Lehetséges, bogy a bővebb vizelet elválasztása a fellépett veselob miatt áll fenn. Metastasisok előfordulnak a térd-, de különösen a csánkiziiletekben, ritkák az áll alatti tájon és a csüdizületekben. Az utóbbi esetben a lobos beszürödés okozta fájdalom következtében a beteg többnyire fekszik s ha rövid időre felkel, ugy a végtagok nagyfokú remegése észlelhető. A lobos beszürödések egész terjedelműkben szürke higanvkenöcs és disznózsír egyenlő mennyiségű keverékével dörzsöltetnek be lehető kíméletesen, mert az erős dörzsölés folytán a börlob fejlődik és ennek következtében a bör a kezelés folyamán a további felszívódásra alkalmatlanná tétetik. A bedörzsölt részt vékony rétegű juttával bevonva, organtin pólyákkal lazán bekötjük. A bedörzsölés minden 2-ik napon 4—10 napig alkalmazható, mig a beszürödések némileg vissza nem fejlödnek vagy a szőr kihullása megkezdődik. A bedörzsölés kihagyásától számított 2—4 nap múlva Jodkalium 05 grammos napi adagai alkalmaztatnak tojással; 10—14 napon átadható ez a gyógyszer, feltéve, hogy közben emésztési zavarok nem lépnek fel. A megbetegedetteknél a prognozis felállítása igen nehéz. Igen sok függ a csikó fejlettségi fokától. Oly betegek, melyek anyja vemhes korában kevés mozgást tett, továbbá ha a bánlalom a szülelés után később, 3—4 hét múlva lép fel, a prognozis kedvezőtlen. A betegség tartama igen különböző, 2—5 bét közt változik a kórlefolyás. Elhullási százalék igen változó, a bántalom súlyosságának mértéke szerint, a betegek 70—80«/c elhullott eddig, de megfelelő gyógykezelés mellett 40—50, egy esetben, daczára, hogy a megbetegedések legDagvobb része igen súlyos volt, csak 2«/

0 volt a veszteség. A fentebb leirt gyógykezelési mód alkalmaztatik Kisbéren mar 3-ik éve. Hogy eme legújabban elért eredmény a leirt gyógyító módnak, vagy a bántalom enyhébb jellegének tulajdonitható-e, véglegesen csak a további kísérletek által lesz biztosan eldönthető. Kérdések és feleletek. 4. sz. Tisztelettel felkéretnek a vidéki lótenyésztési bizottmányok elnökei, megyéjük lótenyésztési állapotáról olyanféle közleményt adni — mint p. o. adott az idén gr. Majláth József a zemplénmegyeiröl ? .. Azaz: melyben először a megyebeli tenyész-ménesek, 2-od izben a népies lótartás állása ismertettetnék, kiemelve mindkettőnél a tenyésztett fajtákat, a használt ménlovakat, s hogy miféle használatra (hintós lovak, juckerek, vadász és hátas lovak, katonaság részére való remondák tenyésztetnek, ; aránylag mily mennyiségben. asiá BACHRUCH A. Cs. és kir. udv. ékszerész Budapestén. Váczi-utcza 25. sz. Ajánlja saját készítményét aranyban, ezüstben drágakövekben. Különlegességek: phantasietárgyak, verseny- és va dászdijak saját mintázatonkint ÖGETÖVERSENY, TENYÉSZTES, Fog-e sikerülni ? A tervben levő uj Ügető-verseny-egylet ügyében Liptay Guido cs. és k. kam. kezdeményezésére, Forster Géza mintáz orsz. gazd. egylet igazg. tagja — támaszkodva az Orsz. Gazd. egylet lóteny. osztályának egy nem régi határozatára — vasárnap délutánra (decz. 29.) rögtönzött Értekező tet hivott egybe, melyre az ügyben érdekelt társulatok igazg. tagjai, részvényesei és egv fináncziális konzorczium tagjai szép számmal gyűltek egybe. u. m. br. Üciitritz Zs., hg Odescalchi Géza és hg Odescalchi Zuárd, gr. Andrássy Géza. gr. Károlyi László, barsfüssi Liptay Guido, Pierron R. a bécsi ügetö-verseny-egylet igazgató-tagja, Muzslay Gy., Förster Oltó, Döry Lajos, továbbá Kisfaludy Sándor és Máttvus Aristid mint a Lóteny. társ. jogi képviselői, dr. Magyar László a M. L e. vez. titkára, Sárkány J. F., a V.- és V.-Lap föszerk. úgyis mint részvényesek, aztán több ügető tenyésztő és versenyző, mint Rózsa Béla, Fleischl Róbert. Kolányi Károly, úgyszintén a M. G. Egylet titkárai: Robinek Gvula és Paikert Alajos stb. stb. A vegyes társulatokból összegyűlt értekezlet elnöki teendőinek vezetésére, közleikérésre Förster Géza vállalkozott. Nem adhatjuk szószerint az értekezlet sokszor szétágazó tanácskozását, csak annak főbb jellemző momentumait soroljuk elö, mint azt részint az elnöklő, részint br. Üclitricz Zs. és Liptay urak formulázták. A kérdés magva ez: Miután kb. 20 év óta több izben próbálgatták különböző egyletek ismételt izben az ügetöversenveket állandósítani, do elegendő pénz hiányában nem sikerült, s most ennek létesítésére kb. 500,000 frttal egy konzorczium ajánlatot tett: megkeltene találni a módozatokat — miszerint minden érdekelt fél igényei kielégíthetők legyenek. Legelőször is nagyszabasu és oly ügetöversenyek tarthatásara Budapesten, hogy az kocsiló tenyésztésünk kibasznalása és klasszifikácziójára szolgálhasson : kb. a következő összegek proponáltainak, (ez a beosztás még nem megállapodás, csak épen tervezet; talán sok is lenne az első évre?!) Magyarországi tenyésztésű lovaknak egyes fogatokban kb. 20.000 frt. Ugyanazoknak kettes és négyes fogatokban kb. 20,000 frt. Nemzetközi egves fogalu versenyekre kb. ' 60.000 frt. Mint mondtuk, ez még nem más, mint megközelítő ujjmutatás : mennyi premium nyújtathatnék — kocsi és jucker lovainknak a felnevelési költségek könnyebb viselhetésére, s hogy igy elérhetnénk azt. miszerint a mi jó félvér lóanyagunk (a jucker) épp ugy dassificáUatnék az ügetőversenyelcen elért recordok által, mint a telivér-tenyésztés a galoppversenyek utján. Az igy kipróbált anyag valószínűleg értékesebb, ismertebb és kelendőbb lenne; mire mezei gazdászatunk, illetőleg állattenyésztésünk ez ágának nagy szüksége lenne a mai világban, midőn Oroszország már is nagy konkurrensünk ezen a téren is. A versenyek meglarthatására (ugy hogy az még 1896-ban életbe lépjen) — legegyszerűbb lenne : a régi Tatter sail egylettel való fusio, melvnek egész telepe, istállói, pályája stb ké-zen állna e czélra (természetesen az ügető pálya megnagyobbításával) uj és nagy tribün építésével és (czélszerübb) elhelyezésével. Ezekre az investitiókra — a felajánlott és kamatoztatandó és törlesztendő tökéből isméi — mindjárt kezdetben 45000—50000 frt szükségeltetnék. Tehát az első évre a dijakkal együtt mintegy 150000 frt. A töke többi része mint tartalék maradna jövőre — a versenydijak és az egész vállalat biztosítására. (Mert három-négy évig a várható jövedelmek aligha fedezhetik majd a kiadásokat). Hogy a felajánlott tetemes töke el ne fogyjon — s a megkezdett versenyek s az erre alapitott jobb, nagyobb kocsilótenyésztés állandósítható legyen : természetes hogy a régi Tattersall-egylet versenyeire a kormány által mindig engedélyezett Totalisateur jövedelmei szolgálnának, ugy hogy annak egy része évenkint versenydijakra és Regiere adatnék, más része a kölcsön-töke törlesztésére (kb. 14 évre köttetnék a szerződés) és kamatoztatására fordíttatnék ; a maradék pedig évenkint félretétetnék, hogy abból a 14 év alatt oly tőke-mennyiség gyűjtessék — melylyel a megkezdett Ügetőversenyzés tovább foly tathassék — ha a most kölcsönzött összeg a vállalkozóknak (törlesztések utján) visszafizettetett. A régi Tattersall-egylet fenmaradhatna, s folytatná évi lókiá litásait s egyéb hasznos munkálkodását, — de az ügetőversenyek tartamának idejére átengedné az egész telepet — az uj űgetőversmyegylet vállalkozóinak — mérsékelt évi bérért, s igy az ügetö-versenyek jövedelméből (s a pálya és istállók hnsználatáért fizetendő) bériéiből jobban telnék a lókiállitásokra, s részvényei után is biztosabb évi kamatokat adhatna. E szerint a kb. 100,000 forintnyi (1000 db 100 frtos) részvényeket nem kellene beváltani, — s ennek a nagy összegnek tartalékban maradása annál inkább biztosítaná az uj vállalatot —hogy a kezdet nehézségein túlessék. Ebben az értelemben nyilatkozott br. Üchlritz Zsigmond, mint a régi Tattersall-egylet egyik igazg. tagja és nagy részvényese (kb. 80 drb) s ellene semmi felszólalás nein történt; pedig ott voltak az összes részvények fele (kb. 400 db) tulajdonosának (gr. Esterházy Miklós) érdekeinek képviselőiként: Kisfaludy Sándor Tatáról, dr. Máttvus Aristid stb., kiknek bizonyára a gr. Esterházy vagy annak jogi utódja részéről informácziójuk lehetett — mint tartsák magukat ez ügyben. Ha ez igy van, s a tatai uradalom jelenlegi és leendő örököse — ily tetemes könnyítéssel járulna az ügyhöz : ugy abban a fináncziális vállalkozók — nagy garancziát láthatnának a vállalat jövőjére nézve. * * Az egybegyűltek helyesléssel fogadták e tervezeteket s hogy az ige minél előbb testté válhassék: az elnöklő Forster Géza indítványára azonnal bizottságot választottak, mely a megbeszélt alapokat formulázza, s megállapodásait az érdeklett egyletek gyűlései elé terjeszthesse. Eme bizottmányba megválasztattak a különböző egyletek részéről: elnöklőnek Förster Géza, azután br. Üchtritz Zsigmond, hg Odescalchi Géza, gr. Andrássy Géza és gr. Andrássy Tivadar, gr. Károlyi László (lemondott s helyelte Muzslay Gy.) barsfüssi Liptay Guido, Pierion R., Förster Ottó stb. (A bizottság azonnal folytatta a gyűlést, mig az értekezlet eloszlott). A bizottságnak nehéz, igen nehéz feladata lesz; két társulat s egy fináncziális Consortium érdekeit kell összeegyeztetni; s ha az megtörtént: még a kormány és főváros legjobb akarata és pártfogása szükségeltetik hozzá. A munka