Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-02-23 / 9. szám

79 A Magyar Tattersall-Egyletnek 1895-ikévre tagdijakkal és más tartozással még hátralékos ugy szintén a már 1896-diki egyleti tagdijakkal is esedékes egyleti tagok felkéretnek, — hogy azokat még a fenjel/.ett gyűlés előtt az egyleti pénztárba (Sárkány János Ferencz úrhoz) be­küldeni szíveskedjenek. Az Igazgatóság. Mint éppen értesülünk, a Lótenyésztés eme­lésére alakult részvény-társaság vezér-igazgatója Forster Géza ur is összehívott tegnap délutánra (febr. 20.) egy igazgatósági gyűlést Budapestre; jelen voltak e gyűlésen Luczenbacher Miklós ur, Tatáról Feszly Lajos (gr. Esterházy Miklós urad. ügyvédje) és Kisfaludy Sándor urak. Indítvány tétetett, hogy terjesztessék a leg­közebbi közgyűlés elé, miszerint a részvény­társaság hagyja el bosszú nevét, alakuljon át szövetkezetté és vegye fel a Budapesti Tattersall nevet és rendezzen f. é. junius 4. és 7-ére interna­tionalisügető-versenyeket],Tehát contracarierozza azt a fentebbi társulatot, mely eddig helyette ily versenyeket rendezett, miután a hosszú névü részvénytársulat maga a főváros iráni ily értelemben telt kötelezettségének nem felelhetett meg. Nem tudjuk mennyire komoly ez a szándék (bár ugy halljuk, hogy az urak egyike vállalkozott volna miszerint a bécsi ügetőket lefogja édesgetni ide ?) — de talán fölösleges oly valamibe kezdeni — mit más megtenne helyette; mert hiszen tudták a V. és V.-lapból (ha még hivatalosan nem is), bogy a M. T. E. az idén is akar ügelóverse­nyeket rendezni, mint a megelőző években. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Földmivelésügyi m. kir. miniszter, 12972 sz. 1896. II/l. Lóárverési hirdetmény. A nagy-atádi m. kir. állami ménteleposz­tály állományából selejtezés folytán kiherélt 12 drb. ló, Székesfehérvárott a m. kir. állami méntelep helyiségében f. évi február hó 29-én délelölt 11 és fél órakor nyilvános árverés ulján el fog adatni. Budapest, 1806 évi febr. hó 17-én. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. A sárosmegyei gazdasági egyesület f. hó 10-én tartott közgyűlésén elhatároztatott a többi közt a lótenyésztés előmozdítása, csikólegelö létesítése s a közvetlen adós-vevés czélszerü alkalmazása. A jász-nagy-kun-szolnok-megyei gazdasági egye sülét f. hó 15-én tartott közgyűlésén 10000 frtot szavazott meg az ezredéves kiállításon bemutatandó népies lókiállitás rendezésére s ez összegből 16—20 drb lovat fog az egyesület a kistenyésztöktöl meg­vásárolni, melyeket betanitatva s fogatokban alkal­mazva viszik föl a használati lókiállitásra. Lóvásárok Magyarországon. Budapesten az elmúlt héten összesen 884 darab lovat hajtottak föl, melyek közül csak 307 db kelt el az alábbi árakon: bátas ló 100—140 frton.jukker 100—145 frton, hintós ló 110—220 frton, igásló 115 — 150 frton, igásló 115 — 150 frton, ponny 46—90 frton, fuvarosló 65—90 frton, parasztló 42 —60 frton. Wahrmann Ernő urnák csepelszigeti ménesé­ben fedez még 10 kanczát Victor the Younger angol stepper (Hackney st. b. 3359) Továbbá íedez ugyanott: Boussu brabanti mén (belga st. b. du grois trait Vol. II.) Felvilágosítást ad az inlézöség Wahrmanii major utolsőpostaSziget-Szt.-Miklós URLOVASOK SZÖVETKEZETE, Az urlovasok szövetkezetének 1896 ik évi propositiói. Midőn lapunk mult évi karácsonyi számá­ban jóval az urlovasok szövetkezetének ez idei közgyűlése és propositióinak közlése előtt, «Néhány szó urlovas-versenyeink propositiói­hoz» czim alatt, — kiindulva ama kedve­zőtlen arányból, melyben a mi urlovas-sportunk más országokéhoz áll, nevezetesen pedig ama megdöbbentő számarányból, bogy mig a lefolyt évben minálunk (Ausztria és Magyarország­ban) csak 58 urlovas szállt sikerrel nyeregbe, addig Németországban nem kevesebb, mint 264* volt amaz urlovasok száma, kik legalább egy versenyt tudtak nyerni •— urlovas­sportunk fejlődése érdekében nyilatkoztunk és nézeteinknek adtunk kifejezést az iránt, hogy miképen lehetne a verseny-feltételek kellő módosítása által az urlovas-sport fejlődésének útját egyengetni; tettük ezt ama reményben, hogy ezen urlovas körökből származó okada­tolt és tényekkel megvilágított felszólalás az ez idei propositiók megalakításánál legalább némileg figyelembe fog véteíni. Sajnos, ebbeli reményünk nem teljesült, mert ha a most előttünk fekvő proposifiókat átvizsgáljuk, azok­ban a mull éviekhez képest lényeges változá­sokat lalálunkugyan, denemabbanaz irányban, a melyben mi azt kívánatosnak találtuk és a mely az urlovasok körében osztatlan öröm­mel fogadtatnék. Kívánatosnak tartottuk eme felszólalásunk­ban : «Emelni a teherscálát urlovas versenyek­ben, szaporítani az akadályversenyeket, viszonyítva a sik- és gátversenyek számához, több oly ver­senyt írni ki, melyben pusztán urlovasok tulaj­donában levő lovak vehetnek részt — tehát tiszti versenyeket, beleértve a tartalékos tisz­teket is — továbbá arányosabb viszonyba hozni a dijak elosztását a helyezett lovak között, végül lehetőleg alacsonyra szabni a nevezési költsé­gekett). Eme szempontból birálva az előttünk fekvő propozicziókat, először is a terheket illetőleg azt találjuk, hogy az igazgatóság a közgyűlé­sen egyes tagok által ez irányban hangozta­tott. kívánságnak némileg eleget tett ugyan, amennyiben a terhek általában 1—2 kiloval felemellettek, de korántsem oly mértékben, hogy az az urlovas-sport fejlődésének észre­vehető mértékben hasznára válhatnék. A teher­felemelés ugyanis olykép történt, hogy urlo­vas sikversenyekben a legkisebb teher 66, kivételesen 65 k., gát- és akadályversenyek­ben azonban 65 söt helyenkinl (Rubel-aka­daly-verseny) 64 k. Ismét csak oly teher ez, melyet csakis kisébb, vagy könnyebb termetű lovas tud lovagolni, anélkül hogy egészségét tönkre tevő trainingnek vesse alá magát. Az egész teherfelemelés illuzoriussá vált azáltal, hogy éppen a sikversenyeknél emeltetett magasabbra a teher, holott tudvalevőleg sík­versenyt legalább is 2 kiloval könnyebb nyeregfelszereléssel lehet lovagolni, mint aka­dály-versenyt, és egy sikverseny lovaglásánál a forcirozott training, mely a lovas erejét túlságosan veszi igénybe, kevésbbé is jön ér­vényre, mint a nagyobb távolságú és több eröt igénylő akadályversenynél. Korántsem láthatjuk be okát annak, hogy akadályversenyeknél a minimális teher miért nem szabatott meg, 69—70 kilóra, mert ha Németországban urlovas akadályversenyek­ben 3—4000 m. távolságra a 4évesek má­jusig 71^ kilót, junius, julius és augusztus­ban 73 kilót, szeptemberben 75 kilót, 6éve­sek és idősebbek egyaránt 80 kilót vihetnek, miért ne vihetnének nálunk is ugyanannyit vagy legalább 70 kilót ? Különben az igazgatóságnak ez irányban nem is kellett volna a németek példáját utá­nozni, csak visszatérni saját régebbi pro­positióihoz, hisz még az 1892-ik évi verseny­feltételekben akadályversenyeknél eme czél­szerü teher-meghatározást találjuk : 4évesek 70 kilo, öévesek 75 k„ 6éves és idősebbek 77^ kilo. Amely ló eme terhet nem birja, nem is való az urlovas-pályára, még tenyész-szem­pontból sem, mert vájjon mi után neveljen privát tenyésztő katonai és egyébb használati czélra alkalmas lovat, ha nem az erős alko­tású, terhet vinni képes és kitartó telivérmén után ? Talán ama karrikaturák alán, melyek pehelysúly alatt esetleg egyszer életükben egy 1000—1200 méteres sikversenyt meg­tudtak nyerni és egyébb semmi másra nem használhatók ? Csoportosítva a kiirt versenyeket, kategóriák : szerint, következő átnézetet kapjuk : Urlovas sik- gát. akadály­verseny száma 37 18 1 ? Érték koronákban 1-sö dijak j ossze s 1-SÖ dijak összes 1-sö dijak összes 40,900 ! 52,600 20,000 25,200 24,800 36,000 összesen 108,200 sik Jockey (vagy istállóflu) gát akadály verseny szama Értéke koronákban 1-sö dijak összes 1-sö dijak összes 1-sö dijak összes 9,400 11,800 18.000 20,700 25,000 | 28.800 összesen 61,300 E táblázatból látjuk, hogy az összesen 72 verseny közt 17 akadályverseny van, utóbbiak száma tehát az összes versenyeknek még csak ^-ct sem teszi ki. Újból ismételjük, hogy tekintve egyáltalán az urlovas-versenyek czélját, urlovasverseny csak mint akadályverseny bir jogosultsággal, sik-, valamint gátversenyek csak annyiban, a mennyiben az urlovasnak, ki a leendő aka­dály-versenylovat többnyire fiatal korában, mint 2 vagy Héveset vásárolhatja legjutányo­sabban: alkalom nyújtandó, hogy addig is e lovakat némileg kihasználhassa és ne legyen kénytelen azokat ingyen tartani. Ebből következtetve, ha már nem is vár­juk amaz arányt, mint. a németeknél, hol a Carlshorstban lefutott 34 urlovas-verseny kö­zül 3 volt a sik- 5 a gát- és 26 az akadály­verseny, ugy legalább is a föntebbi arány megfordító ttja volna az, a melynek elérésére kellene törekedni. Igaz, egyszerre keresztül­vinni ezt nem lehet, mert egyelőre nagyobb számú sikversenyt, melyeknél nagyobb a me­zőny, nagyobb a totalizatör-forgalom, mint jövedelmező kassza-darabokat kell fentartani, de hogy akarjuk az akadályverseny-lovak számát szaporítani, ha nem irunk ki nekik elegendő számú versenyt? Egy lépés előre e téren már az idén is nem ártott volna.

Next

/
Thumbnails
Contents