Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-12-24 / 98. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 715 Az amerikai ló szerepe félvértenyésztésünkben. Megfigyelések a lótenyésztés terén Amerikában. Gróf Gyulay Adolf jelentése a m. kir. földmivelési minisztériumhoz. E czimen jelent meg a napokban egy könyv, mely az amerikai ügetönek nagyobb mértékben való fen yészlését a lótenyésztő köröknek melegen ajánlja és különösen azon szempontból bir reánk nézve fontossággal mert a szerző abban a mi félvér (jukker) Hanyagunknak az amerikai lóval való keresztezése által reményli és véli a magyar jukker tenyésztést legjobban fejleszthetőnek, mely szerinte képességeinek hátárkövét már elérte és a maga egészében a sebességnek egy bizonyos fokán tul nem fejleszthető és ezért a kereslet fokozott igényeinket eljesen megfelelni már nem képes. Azon meggyőződésben vagyok, hogy a magyar lóból következetes tenyésztés által kellő szakértelemmel.energiával és szerencsével bizonyos idö múlva ép oly sebes és talán még kitartóbb ügetőt lehetne tenyészteni, mint az amerikai, és hogy ha az amerikaiak ami Hanyagunkkal rendelkeztek volna, talán még jobbat, tenyésztettek volna, a milyen nekik jelenleg van, a mint ezt egyes kiváló telivér és félvér ügetök, melyek nálunk mindjárt az ügető sport kezdetében tenyésztettek bizonyítják (Andal, Regedal, Gazsi stb), de hiányzott nálunk az ügetösport iránti igazi passzió és nem tudott az (mint Amerikában) a tenyésztők, úgyszólván az egész nép vérébe átmenni. Mikor pedig kezdődött némi érdeklődés az ügetö-sport iránt, már itt voltak az oroszok, melyek (legalább rövid távolságra) a mi lovainkat a pályáról leszorították. De nem is lehet csodálni, hogy a magyar jukker nem bir valami nagy kilométer-sebességgel, mikor nem erre tenyésztetett, mikor a tenyésztésére használt apalovak vagy kevés, vagy legalább ismeretlen ügető képességgel birnak, mint természetesen a legtöbb tenyésztésre használt telivér. és a félvérmének is csak vadászatokon lesznek kipróbálva, mi ugyan a ló jóságának legeslegjobb próbaköve, de ez a jóság az ügetőképességgel éppen nem jár együtt. Így a jukker-tenyésztéssel sebesség tekintetében nem haladhatunk előre, mig legalább a félvermének nem lesznek ügetőképességökre training és verseny által kipróbálva és minden jó kocsilovak tenyésztésére szánt félvérménnél nem lesz az általa elért legjobb record kitüntetve, ugy mint az amerikaiaknál, hol a pedigree nem ér semmit, mig azt az általa eléri eredmény számszerint kitüntetve nem támogatja. Ezen az uton. a nélkül, hogy eddigi tenyészirányunktól lényegesen el térnénk nagyon is lehetne még a magyar jukkert fejleszteni, melynél eddig legfeljebb a kanczák voltak iigetöképesség tekintetében némi próbának alávetve, de a mének nem. Így tehát az amerikaiak feltétlen fölénynyel birnak a mi lovaink felett gyorsaság tekintetében, és ha most kezdenénk el az amerikaiak kizárásával, de az ö példájuk szerint a mi lovainkból ügetöket formálni, félő, hogy a göz, villám, motorok és bicycle mai korában, mire a kivánt eredményt nagy fáradsággal elérnénk és az amerikaiakkal sikeresen versenyezhetnénk, addigra a lóhasználat kimegy nagyobbrészt a divatból és törekvésünk hiábavaló volt. Ezért nagyon időszerű és helyes a szerző által felhozott, de már azelőtt is gyakran tárgyalt amerikai lókérdéssel tisztán lótenyésztési szempontból foglalkozni. A mai kor ugyanis ellensége minden sokoldalúságnak és a használati czéloknak megfelelő különválasztást kívánja mindenben, mert minél nagyobb tökélyt akar egy irányban elérni. Ugy a tudományban és művészetben, mint a gyakorlati éleiben csak az viheti valamire, a ki egy bizonyos szakmára adja magát, és igy az embert szolgáló eszközök és állatok csak ugy felelnek meg a fokozott igényeknek, ha különböző szolgálati czéljaikhoz megfelelöleg fejlesztetnek és alkalmazkodnak. Igy már külföldön (értem ez alatt NyugatEurópát és Amerikát) a különböző használatnak megfelelő lovak egész külön tenyésztetGr. GYULAY ADOLF. nek; mig nálunk ezen különválása lótenyésztésünknek ugyan már szinte észlelhető, de nagy többségben még mindig a keleti származású és angol vérrel keresztezett — úgynevezett «Magyar jukker» tenyésztetik. és ez volt soká a «Mädchen für Alles». — A nagyobb s erösebb példányok hintósló számba mentek; ezen faj adott kitünö közép és könnyű teher alá való vadászlovakat, elsőrendű lovassági hátasokat, ezt a jukkert láttuk kettesben és négyesben az urak fogatai elölt, városban és falun, és a kimustrált példányok, mint igás lovak vagy anyakanczák búzták a vetögépet és boronát. Söt a jobb módú földművesek a lótenyésztő vidékeken, szinte ugyanezt a lovat tenyésztették vagy akarták tenyészteni. Szép, nemes formái, kitartása, szívóssága és hosszabb távolságra gyorsasága is híressé és kedveltté tették ezen magyar jukkert a külföldön és sokoldalúsága megfizethetlenné itthon. De most, mikor (különösen külföldön) ritkán megy valaki hosszú distancziát rosz útban hanem a jukker azért kerestetik, hogy bizonyos közepes távolságot többnyire jó köves uton lehessen minél gyorsabb tempóban megtenni, az amerikai határozott fölénynyel bir a magyar ló felett. mely azonkivül idegesebb temperamentuma miatt nehezebben bajtható és több gondot igényel, mint a nyugodtabb vérmérsékletű amerikai. Igy el lehetünk készülve arra. hogy azok a külföldiek, kik eddig magyar lovat kerestek, mindinkább az amerikaikat fogják előnyben részesíteni, különösen ha annak ott és Európában is terjedő tenyésztése folytán az árak mérsékeltebbek leendnek és ügyelnünk kell arra. nehogy azon piaczot, mely eddig a magyar ló részére biztositva volt mások — élelmesebbek foglalják el, hanem inkább azon legyünk, hogy tenyésztésünkben a kor igényeihez alkalmazkodva azt magunknak fenntartsuk. 3l * * Ezzel odaértem e sorok tulaj donképeni tárgyához, azon kérdéshez: vájjon az amerikait bevigyük-e az országos tenyésztésbe, a mint már sokan s egyebek közt gróf Gyulay ajánlják. vagy a magyar féloérlő tenyésztését az eddigi elvek szerint folytassuk e?.. . amint ezt Gyulay gróf szerint, a könyvhippologusok és telivérfanatikusok óhajtják. Leghelyesebb, ugy vélem, egyik álláspontot sem principialiter elfoglalni. hanem a tények logikája által vezérelve — ezen nagyfontosságú kérdésben határozni. Sehol sem indokolabb mint a lótenyésztésnél a józan conservatizmus, és sehol sem boszulja meg jobban magát a meggondolatlan és hirtelenkapkodás és rendszerváltozás ; de másrészt az is végzetes hiba volna, ha elmulasztanék lótenyésztésünket előre megfontolt terv szerint és kipróbált eszközökkel a jelenkor igényei nek megfelelöleg átalakítani. Már most nézzük közelebbről: mit. jelentene az amerikainak az országos lótenyésztésbe való bevitele? Nem azt, ha egyesek (kisebb vagy nagyobb számban) Amerikából directe, vagy indirecte importált, vagy amerikaival történt keresztezésből származó kanczákkal méneseket alakitanak és azokra következetesen amerikai mént (természetesen mindig az amerikai ügetőt értve) használnak. Ez egészen külön álló dolog, teheti bárki üzleti vagy sport-szempontból, és ez egészben az országos tenyésztést nem tangálja. De az amerikainak az országos lótenyésztésbe való bevitele alatt értem azt, ha meglevő félvérméneseinket amerikaival keresztezzük, ugy mint azt eddig a telivérrel tettük, hogy használtunk a ménesen — a tenyész-czél kivánalmai és az elért eredményhez képest, hol félvér, hol telivérméneket a nélkül, hogy ezáltal a tenyészirányon és a produkált lovak minőségén lényegesen változtattunk volna. Aziránt a Magyarországban szerzett eddigi tapasztalatok alapján is tisztában vagyunk már: hogy a magyar félvérlónalc amerikaival történt sikerült keresztezése igen jó hasznúlati egyedeket ad, sőt kiválókat, melyek átlagban sebesebbek és csontosabbak az eredeti félvér lónál és mint kocsilovak kitűnően használhatók. De azt nem tudjuk még. ha nem keresztezésből eredő kanczák után telivér- vagy félvér-mének felhasználásával mint eddig tovább tenyésztünk, hogy milyenek lesznek a produktumok?, vájjon a keresztezés, ha nem folytatjuk ismét tiszta amerikaival, nem vesz-e el az ivadékoktól oly tulajdonságokat, melyekkel eddig birt a faj (mint nemes forma, szívósság, aczél)— a nélkül : hogy az amerikaitól áz első keresztezésben nyert nagyobb ügetöképesség és