Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-12-04 / 95. szám

loJő. deczember 4. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 689 7. Pásztor, belföldön nevelt angol telivér mén, apja Cambuscan, anyja Lady Patroness, fedezési dija : magyar és osztrák tulajd. kanczájánál 150 frt külföldi « -< 250 frt H.Filou, belföldön nevelt angol telivér mén. ap. Gunnersbury, a. Fidget, fedezési dija : telivél- kanczánál 200 frt félvér « 100 frt 9. Persist ive. Angliában nevelt angol telivér mén, apja Fitz James, anyja Persistence, fedezési dija: telivér kanczánál 100 frt félvér « 50 frt 10. Mount Gifford, Angliában nevelt angol telivér mén. ap. Lord Hastings, a. Blue Ruin, fedezési dija : telivér kanczánál 100 frt. félvér « 50 frt. 11. Montbar, belföldön nevelt angol telivér mén, ap. Buccaneer, a. Duhart, fedezési dija : telivér kanczánál 100 frt félvér « 50 frt 12. Kozma, belföldön nevelt angol telivér mén, ap. Bálvány a. Kisböske, fedezési dija : telivér kanczánál 200 frt 13. Culloden, belföldön nevelt angol telivér mén ap. Doncaster, a. Caledonia, fedezési dija : magyar és osztrák tulajd. kanczájánál 200 frt külföldi « « 300 frt 14. Gaga, angol telivér mén, gr. Batthyány Elemér tulajdona, ap. Galopin, anyja RedHot, fedezési dija : magyar és osztrák tulajd. kanczájánál 250 frt külföldi « « 350 frt II. A mezöhegyesi ménesben : I. Goodfellow, Angliában nevelt angol telivér mén, ap. Barcaldine, a. Ravissante, fedezési dija: telivér kanczánál 100 frt félvér « 50 frt 2. Durczás, belföldön nevelt angol telivér mén, ap. Doncaster, a. Nézsa, fedezési dija : telivér kanczánál 100 frt félvér « 50 frt 3. Algg, belföldön nevelt angol telivér mén, ap. Verneuil. a. Little Jemima, fedezési dija: telivér kanczánál 100 frt félvér «. 50 frt 4. Urambátyám, belföldön nevelt angol tv. mén, ap. Gunnersbury, a. Bájos, fedezési dija : telivér kanczánál 80 frt félvér « 40 frt 5. Hűség, belföldön nevelt angol telivér mén, ap. Craig-Millar, a. Becses, fedezési dija : telivér kanczánál 80 Irt félvér « 40 frt Gidran XXXVI. D. Michl II, Fu-) rioso XXI11 és XXIV, North Star , . ... 9

n ,. V, VI és VII. Nonius xxr

xyedezési d,ja 20 frl XXXVI. és XL1I. a többi mezöhegyesi törzsmén fedezési dija 15 frt III. A bábolnai ménesben : 1. Ü-Baján eredeti arabs törzsmén fed. dija 50 frt 2. Gazlan 1., arab telivér, ap. Gazlan, a. 66. sz. Jussuf, fedezési dija 40 frt. 3. Siglavy II, arab félvér, ap. Siglavy, a. 9. sz. Aghil Aga, fedezési dija 20 frt. 4. Shagya XI, arab félvér, ap. Shagya VIII., a. 16. sz. Amurath B., fedezési dija 20 frt 5: Gazlan Shagya. arab félvér, ap. Gazlan, a. 47. sz. Shagya X.. fedezési dija 5 frt. 6. O-Bajan III., arab telivér, ap. Ó-Bajan. a. 1 i. sz. Amurath Bairaktar, fedezési dija 40 frt. 7. O-Bnjan VIII, arab félvér, ap, O-Bajan, a. 117. Zarif, fedezési dija 20 frt. A kisbéri telivér ménelc használására vonatkozólag a következő szabályok érvényesek: I. Á bejelentett kanczák közül első sorban elfogadandók minden magyar vagy osztrák honpolgár tulajdonát képező kanczák, valamint a Magyarországon földbirtokkal biró és ezen birtokon lótenyésztést üzö birtokos kanczái is. Úgyszintén elsőbbségben részesülnek nyertes anyakanczák, avagy ilyen lovak anyái, túljegyzés esetén erre való tekintettel történik a visszautasítás. II. Másodsorban magasabb fedeztetési dij mellett fogadható el minden más kancza, melynek tulajdonosa az I. pontban jelzett minösitéssel nem bir. Felkéretnek ennélfogva a tenyésztők, hogy már a bejelentésnél nyilatkoztassák ki. vájjon magyar, illetőleg osztrák honpolgárok e, vagy pedig Magyarországon saját birtokukon tenyésztést folytatnak- e. Egyúttal figyelmeztetnek az angol telivér kanczák tulajdonosai, hogy a telivér honosítása érdekében eddi» nyújtott kedvezmények megszűnnek és pedig: a) hogy minden Magyarországban vagy Ausztriában tenyésztett apától vagy anyától származott és magyar vagy osztrák honpolgár tulajdonát képező telivér kancza, mely akár önmaga, akár pedig ivadéka államdij ban nyertes volt, élethossziglan az importált angol telivér mének által féláron, bármelyik belföldön tenyésztett angol telivér törzsmén által pedig a megállapított dij egyharmadáért fog fedeztetni, b) hogy a versenypályán elért minden sikertől eltekintve, féldij mellett fedeztetnek továbbá a belföldön nevelt angol telivér törzsmének által mindazok a Magyarországban vagy Ausztriában tenyésztett angol telivér kanczák, melyek magyar vagy osztrák honpolgár tulajdonában vannak, c) Érvényét veszti továbbá ama kedvezmény, mely szerint minden magyar vagy osztrák honpolgár vagy Magyarországon földbirtokkal biró és ezen lótenyésztést folytató tulajdonosnak a kisbéri és mezöhegyesi törzsmének által fedezett, de meddőn maradt angol telivér kanczája után befizetett bágatási dij fele része a ménespénztárból vissza fog téríttetni. Továbbá elvetélés esetén a kancza után fizetett fedeztetési dij felének visszatérítése nem követelhető. A kisbéri méneiben felállított «Gaga» telivér mént illetőleg megjegyeztetik, hogy a bejelentett kanczák közül — abban az esetben, ha az általa fedezhető kanczák száma már betelt, ugy mint az állam tulajdonát képező méneknél, első sorban azok fognak fedeztetni melyek vagy maguk vagy ivadékaik a pályán dijat nyertek; s hogy továbbá az a) és b) pontokban jelzett kedvezmények a «Gaga» által fedezett kanczákra sem terjesztetnek ki, úgyszintén a c) pontban körülirt meddőség esetén a befizetett hágatási dij felerésze sem fog visszafizettetni. Egyáltalában megjegyeztetik, miszerint egy ménhez 40-nél, Gagához 30-nál több kancza nem fogadtatik el. Felhivatnak a kanczatulajdonosok, miszerint a bejelentés alkalmával jelen Hirdetmény I. és II. pontjából kifolyólag ugy a saját személyük, mint a bejelentett kanczájukra vonatkozó adatokat pontosan sorolják fel, miután utólagos felszólamlások figyelembe nem vétetnek. A fedeztetési dij a tartási költségekkel együtt 1897. évi október hó l-ig a ménes pénztárába okvetlenül befizetendő. A ménes fentartja jogát, hogy ama kanczákat, melyek egészségi szempontból aggodalomra adnak okot, esetleg visszaküldhesse. A telivér kanczák fedeztetése iránti bejelentések a kisbéri ménekre nézve legkésőbb folyó évi deczember hó 15-éig nyújtandók be a ménesparancsnoksághoz, minthogy a fentebbi határnapon tul a meghatározott s netán akkoráig be nem töltött fedezési szám erejéig külföldi bejelentések is elfogadtatnak. Felhivatnak egyszersmind a telivér kanczákat bejelentő tulajdonosok, hogy a bejelentés alkalmával kinyilatkoztatni szíveskedjenek, vájjon kanczáik felügyeletét és ápolását a ménesparancsnokság közegeire kivánják-e bizni, vagy pedig saját kezelő személyzetüket óhajtják alkalmazni? A fedeztetés végett Kisbérre küldött kanczák ellátása és ápolásáért következő dijak fognak felszámittatni: Egy meddő kanczáért naponkint — frt 85 kr. Egy vemhes « « 1 frt — kr. Egy csikós kanczáért a csikó 3 hónapos koráig naponkint 1 frt 30 kr. Egy csikós kanczáért ha csikója 3 hónapnál idősebb, naponkinti frt 50 kr. Állatorvosi gyógykezelésért, továbbá körmözés és vasalásért minden kancza után 4 frt átalány fog felszámittatni. Ha a kancza tulajdonosa a saját szolgáját kívánja lova mellett alkalmazni, ugy a fenti ellátási költségek havonkint 4 frttal apadnak. A fedeztetési és ellátási dijon kivül minden kanczáért — a legénység számára — 5 frt fizetendő. Minden egyéb felvilágosítással az illető ménesparancsnokság készséggel szolgál. Budapesten, 1896. évi november hó 7-én. A földmivelésügyi m. kir. miniszter. Lovaink értékesítése. Többször foglalkoztak szakférliaink e nagy fontosságu kérdéssel, reá mutatva egyrészt a hiányokra, másrészt egyes jelenségekre, mindazonáltal a magyar lovak értékesítésének ügye több irányú próbálgatások után is, nagyobb lóvásárainkat is ide értve, legsikeresebben a lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság «Tattersall > telepén nyert az ország fővárosában megoldást, nem ugyan országos lótenyésztésünk egészére, hanem legföképen az állami ménesek eladásra kijelölt lovaira és a luxuslovakr.t nézve, mely lóvásárok azonban a ióértékesités országos nagy feladatát még sem tölthették be teljesen azon oknál fogva, mert ezen árverezéssel összekapcsolt lóvásárok az évnek csupán két időszakában voltak megtartva, öszszei s tavaszszal. a mikor egy-két napon kerültek a lovak, a szabadkézből való vásárlás után, gyors egymásutánban kalapács alá. Ezen árveréseknek eredményei meglehetősen ingadoztak még az állami ménesekből származott lovak értékesítésére nézve is, mig a magántenyésztök lovainak legnagyobb része eladatlanul maradt vissza a nagyobb vásári költségek felszaporitásával. A megejtett ujabb és ujabb kísérletezések ellen mindég hallható volt a tenyésztőknek több oldalról felhangzott panasza, de mindannyi csak az eredménytelenséget panaszolta fel s mindannyian csakis a vásárlási intézmény hiányaiban és kezdetlegességében vélték a hibát feltalálhatni. Ha azonban lovaink értékesítésének ügyét behatóbban vizsgáljuk és ha figyelemmel vagyunk a külföld hasonló irányú mozgalmai iránt is, egészen más eredményekre jutunk. Mielőtt azonban ezekre reá térnénk, foglalkoznunk kell azon eredményekkel, melyeket a mi luxus-lóvásárainkon elértünk. Hogy az eredmény ezeken igényeinket nem elégíthette ki — a sok és vérmes reménység után is természetesnek találom azért, mert mi lóvásárainkra kiirtuk, hogy azok «luxus» lóvásárok. Ámde ezen lóvásárok nem feleltek meg még saját szempontunkból sem ama feladatoknak s kellékeknek, melyeket egy valódi luxus-lóvásár megkíván, mert nem hogy csupán luxus-ló — tehát nagyobb értékű, söt kiváló értékű ló meglehetősen kiegyenlített minőségben is elég nagy számban lett volna bemutatva, hanem volt ama luxus-lóvásárainkon elég olyan fogat és ló, mely a közönséges lóvásárnak sem válik épen díszére, söt volt ottan olyan is, mely rendetlen parasztfogatnak beillő kopott szerszámban és idétlen falusi bricskával, még hozzá rendetlen parasztkocsissal vegyült a többi közé. Ettől eltekintve, a bemutatott lóanyag együttvéve oly annyira nem felelt meg a luxus-ló fogalmának és kellékének, hogy ma, midőn az elért eredmények előttünk állanak, még csodálkozunk, hogy ama lóvásárainkon mégis történt nagyobb mennyiségű eladás. Mindez persze a magánosok lovaira szól.