Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-11-13 / 92. szám

18J6. november 13. VADÁSZ- ES VERSENY-LAP. 661 lov. I. II. 74 21 13 75 18 15 72 18 15 50 18 13 77 15 12 63 14 11 47 13 6 35 12 10 34 12 9 53 11 12 39 9 8 41 8 5 17 6 3 19 5 — 24 4 4 9 4 3 32 4 6 21 3 3 19 3 3 18 2 2 5 2 2 10 2 1 10 2 1 7 2 1 4 2 1 7 2 — 3 2 ••— 3 2 -T­Hoffmann L. száz. 3é sga k Navaraisse 68$ k. Szemere fhdn. 4 Gr. Baworowski J. 4é sga m Fred 77 k. Tulajd. 0 Rohonczy G. ur 3é sga k Lapály (1 t.) 65$ k. Horthy száz. 0 Bánat 4 lóért. Totalisateur 5:12. Helyre 25:35 I., 25:41 II. — ítélet: 3 hoszszal könnyen nyerve, $ hoszszal hátrább a 3-ik. Érték: 1170 kor. I., 170 kor. II., 70 kor. III., 220 kor. a szöv. pénztárnak. Statisztika. Legsikeresebb urlovasaink a lefolyt campagne alatt. Gr. Pejacsevich Albert Mr. B. Brook Hg Taxis M. E.._. ... Kreutzbruck Zd. fhdn.... Hoffmann L. száz. ... Br. Dewitz 0. ... — Waclawiczek R. száz. Koller E. fhdn Fibich J. hdn. Szemere K. fhdn.... ... Horthy I. száz. ... — Gr, Spannocchi L. Gr. Baworowski J. ... Horthy Sz. ... ... ... Gr Chorinsky F. fhdn. Rheina-Wolbeck E. hdn. Gr. Bethlen Károly — Chmelar W. fhdn. ... Calm 0. fhdn ... Gr. Batthyány G. száz. Jaroszynski St. fhdn. ... Jankovich Dezső Zborowicz L. hdn. ... Gerold J. fhdn Ostaszewszki K. lovag Stadler H. fhdn. ... ... Beöthy Pál Gr. Erdödy Tamás Továbbá 2—2 győzelmet arattak még : Strzygowski fhdn., Bárczay hdn,, Szmrecsányi hdn.. 1 -1 győzel­met pedig : Kawecki fhdn.,_br. Dobrzensky fhdn., Mer­hal E. száz., Sável K. hdn., Kormos B. hdn., Schind­ler László, br. Szentkereszty J., Hummel fhdn., br. Morpurgo hdn., br, Rosen Cl. és mr. Parsons. Még egy lóverseny ! Tasson, nov. 15-én. Urlovas-sportunk fejlődése és kedveltségé­röl tanúskodik amaz egynapos meeting, mely most vasárnap tartatik meg. Jeszeniczei és vadasi Jankovich Dezső ur, urlovas-sportunk eme fiatal s buzgó hívének kezdeményezésére több urlovas sportsmanünk összeállt s a proponáló tassi birtokát tűzték ki a versenyek megtartása helyéül. Az egynapos meeting, mely négy számot foglal magában, zártkörű lesz, meghívott ven­dégek jelenlétében, s a tisztséget a következő urak vállalták magukra : Biró : gr. Pejacsevich János és dr. Magyar László ur, indító : Magyar Elek ur, pályaorvos: dr. Balassa István mázsáló: Valkay Kálmán ur. A versenyek programmja a kővetkező: I. Megnyitó verseny. Tiszteletdij a kát elsőnek. Táv. 1400 méter. Nevezve lettek: 1.) Pfeiffer N. ur 3é p m Fütykös 63 k. 2.) Gr. Pejacsevich A. 3é p m Popp Iván 68 k. 3.) Szemere K. fhdn. 4é sga h Gatya 74$ k. 4) Gr. Pejacsevich J. 2é stp m Denevér 60 k. 5.) Ugyanaz 3é sga m Uzsorás 68 k. 6.) Jankovich D. ur 2é p k Renata 60 k. 7.) Ugyanaz 2é sga m Pátri 60 k. A nevezettek közt képességre messze kimagaslik, Uzsorás, melytől aligha lehet a dijat elvitatni, mig a második dijra Pátri tarthat számot. II Gátverseny. Hölgyek dija. Tiszteletdij a két elsőnek. Táv. 2400 méter. Nevezve lettek : 1.) Szemere K. fhdn. 4é p m King Milan 75 k. 2.) Ugyanaz 3é p k Madonna 70 k. 3.) Gr. Pejacsevich A. 3é p m Popp Iván 70 k. 4.) Pfeiffer N. ur 3é p m Fütykös 65 k. A verseny győztese előreláthatólag Madonna lesz. III. Akadályverseny. Tiszteletdij a két elsőnek. Táv 4800 méter. Nevezve lettek: 1.) Gr. Pejacsevich A. 4é p k Pipacs 63 k. 2.) Gömöry V. ur id. pkD« 72$ k. 3.1 Szemere K. fhdn. id. p k Kelempajsz 66$ k. 4.) Végh Béla ur 5é sz k Dési 66$ k. Végezetül mezei gazdák versenyét tartanak, melyre Tass és Szalk-szent-mártoni mezei gazdák kancza lovai futhatnak. Az érdekesnek ígérkező kis meetingröl lapunk leküldött tudósítója a jövö számban részlete­sen fog referálni. TELIVÉREK ES TENYÉSZTÉS. Hogyan neveljünk kitűnő verseny­lovakat ? III. A családok osztályozása. (Folytatás *) Tárgyaltuk az egyes családokat részleteik­ben, érintettük tulajdonságaikat, elláttuk őket számokkal s most azt proponálom, hogy osz­tályozzuk őket három nagy csoportba, a ver­senyző. örökítő és külső családok csoportjába. A versenyző családok u. m. 1, 2, 3, 4 és 5 erre az elnevezésnél ama pozicziónál fogva méltók, a melyet mint klasszikus verseny-nye­rők foglalnak el. Mint az elébb mutattuk, az 1, 2 és 3-as családok negyvenkét, negyven­i négy, illetve negyvenkét győzelmet tudnak felmutatni a három nagy klasszikus verseny­ben. Azután jön a 4-es, huszonnyolcz nyerés­sel s követi ezt az 5-ös huszonnégy győze­lemmel. Legjobban közelitik meg őket a 6 és 7-es családok, az előbbi tizenhét, az utóbbi .tizennégy győzelemmel. A 6-os család győ­zelmei főleg régebben lettek elérve Diomed, Eleanor, Priam stb. által, de az utolsó ötven évben nem termett számára gyümölcs, azaz klasszikus verseny, kivéve Musjidet (D győző 1859-ben) s igy nem érdemli meg, hogy a versenyzők közé sorozzuk. A 7-es család West Australian éve óta (1853) szintén meddő volt e téren (kivéve Donovan D. és L.) Az örökítő családok 3, 8, 11, 12, 14 meg­érdemlik ezt a megkülömböztetést, látva azt, hogy Eclipse óta, öt magát is beleszámítva, a világ minden nevezetesebb apaméne vagy egyenesen eme családokba tartozó kanczák­tól származott, vagy ha nem voltak tényleg eme családokból, ugy az apóik, vagy az anyák apja ezen öt család egyikéből származott. Ha volt is valamely kivétel a fentiek alól, ugy az oly módon tenyésztett apamén csak akkor volt eredményes, ha örökítő családból szár­mazó kanczával lett párosítva, vagy olyannal, a melynek leszármazásának csucsfokaiban erös bentenyésztés volt örökítő számokra s igy mutatván ki nyiltan, hogy nagy tenyészmé­neket segítségük nélKül nem lehet tenyész­teni. Hogy az örökitö vér helyét és mennyi­ségét a pedigreeben jobban lehessen kimutatni, jónak láttam az örökitö számokat kövér szám­jelekkel jelölni. A külső családokba tartoznak az öt versenyző és öt örökitö családon kivül mind a többiek. Nem szabad azonban feltéte­lezni, hogy mivel ilyen (külső) helyet foglalnak el, nem játszanának szerepet a pe­digreeben. Igen sokan a turftörténelem phe­nomenális versenylovai közül anyai ágon ezen külső családokból származnak ; de minden ilyen esetben be fogjuk bizonyítani, hogy rendkivül hatalmas bentenyésztés van a versenyző csalá­dokra és az örökitökre is. Nem voltam képes oly nagy versenylovat lelni ebben a században, amely a három csucsfokban pusztán külső ágak­ból volna tenyésztve, a versenyző és örökitö családok segitsége nélkül. Az átöröklés ta­nából következtetve, ezt könnyen tudjuk meg­magyarázni. A leszármazásuk homályánál fogva fel kell tételeznünk, hogy számos nem nemes vérág keresztezésének kellett lenni, mielőtt először lettek bejegyezve a Stud Bookba, következésképen, még napjainkban is, ha önmagukkal nagyon közeli rokonságba lesznek tenyésztve, a tendenczia az lesz, hogy a család eredeti törzsét reprodukálják, lett légyen az pony, flamand vagy igavonó stb. eredetű. Ugyanaz a természeti törvény alkalmazható a tiszta versenyző családokra, 1, 2 és 4. Ám­bár bámulatos nyeröcsaládok, ivadékaik mint tenyészmének mégis határozott csalódások, ha önmagukra lesznek bentenyésztve (a 3, Kezdete a Vadász és Versenylap f. évi első szá­maiban. 8, 11, 12 és 14 hatalmas infúziója nélkül), mert a bentenyésztés megkísértené reprodu­kálni a tiszta keleti leszármazásuknak karak­terisztikumait és épen ugy, a mint manapság egy ménesmester sem vezetné arab ménhez a kanczáit olyan reménynyel, hogy közvetlen eredmény gyanánt magas klasszisu verseny­lovakat fog kapni, igy hasonló módon ves­sen meg mint apamént, bármely versenylo­vat, a mely a fö csucsfokaiban ezen tiszta ágak, 1, 2 és 4-re van tulerös bentenyész­ben. Az érvelést ugyanezen irányában foly­tatva a logikai konklúziójáig, bárminő kitünö tulajdonságokat birnak az örökitö családok, a melyek őket ezen tulajdonságukban olyan értékessé teszik, mindezek erösitve és fokozva lesznek egymásra való szoros bentenyésztés állal s tényleg a mint látni is fogjuk, a Stud Booknak legtöbb említésre méltón jó tenyész­méne ezen módon lett tenyésztve. A pedig­reek tanulmányozói készségesen meg fogják érteni, hogy az angol versenyló jelenlegi ele­mentumai összegyűjtésének korai szakában az örökitö és versenyző családoknak individuális tagjai ritkán találkoztak egyes pedigreekben. Manapság egészen közönséges dolog, hogy ugy pedigreeben ugyanazon családból több tagot találunk. Szükségesnek látom a ménesmester figyelmét ezen tényre irányitani, hogy teljes értékében tudja megbecsülni egyes régi nevek­nek vagy sarokköveknek nagy értékét a Stud Bookban, nevezetesen Blacklock, Eclipse, Whalebone és Sir Hercules értékét. Ez a visszahajtás alakban és jellegben az ősökre egy olyan dolog, a mely nem találko­zott a tenyésztők nagy többségénél azon figye­lemmel, a melyet megérdemel, talán azon ok­ból, hogy oly kevésnek van használatára kép­sorozat. a gyep és ménes kitűnőségeiről, hogy megcsinálhassák a szükséges összehasonlításo­kat. Angliában tartózkodásom alatt 1882 és 1883-ban meglátogattam a ménesek legtöbb­jét s igen kevés nehézséget okozott a külöm­bözö véráramoknak vagy a legtöbb kancza szülőinek a meghatározása általános külle­mük és szinükböl. Miközben a Burghley Pad­docks ménest szemlélgettem, a tulajdonos — megjegyzem, hogy már néhány kanczának a rokonságát identifikáltam — igy szólt: «Azt hiszem, bátran mondhatom, hogy ennek a kanczának a leszármazását nem fogja felfe­dezni» s egy barnára mutatott. A feleletem ez volt: Igen fiatal arra, hogy egy Wild Day­rell ivadék legyen, de talán egyik fiától szár­mazik s tényleg kisült, hogy egy Wild Day­rell kanczának az ivadéka volt, egy arabs méntől vagy egy ujabban importált arabsnak a fiától s ez mutatja, hogy minő nehéz kiir­tani a családi vonásokat. Igen sok a Wild Dayrell ivadékok közül, a melyeket megelő­zőleg Ausztráliában és Angliában láttam az emiitett kanczának a szinével és karakterisz­tikumaival birt. Kaliforniában velem volt egy példánya a «Portraits of Celebrated Race horses»-nek s egy barátom Mr. Simeon Reed kijelenté, hogy a lótanulmányozást illetőleg egy egészen uj tér nyilt meg előtte s való­ban Herring és Hall portraitjei képessé teszik az embert, hogy a jelen és a mult lovai kö­zött összehasonlításokat tehessen, egy uion, a mely szinte kézzelfoghatóan segíti a ménes­mestert, hogy meghatározhassa, mely ősökre vezethető vissza az ö csikaja. Különösen egy pont az, a mely figyelemreméltó, t. i. az örö­kitö családok tagjainak vagy a velük szoros bentenyésztésben levőknek általános superio­ritása a külső formákat illetőleg, Eclipsetöl kezdve. Olyanoknak, a kik ismerik az öreg képe­ket, csak a következő neveket akarom emlí­teni: Marske (8), Eclipse (12), Sedbury (12) (leirva mint egy ló kiváló szépséggel, arányos formákkal, az ö méreteinek legjobb lova»), Pot-8-os (38) Eclipsetöl (12), ez Marsketöl (8). ez Squirttöl (11), szintigy Gohanna (24) Ec-

Next

/
Thumbnails
Contents