Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-02-16 / 7. szám

EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTENYESZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet. A vidéki verseny-egyletek. Az Urlovas szövetség, A Magyar Tattersall-egylet s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 12 frt, f évre ápril—október végéig (a vers. időszak) 10 frt. | évre január—junius 7 frt, és julius—deczember szintén 7 frt. Negyedévenként 4 frt! Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-Lap» kiadóhivatalához. (Ferencziek-bazárja IV. lépcső I. emelet) czimezendök. 7. szám. Budapest. 1896. vasárnap, február 16. XL évfolyam. jVIegjelenik a budapesti és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenyriap előestéjéri, a többi időben hetenl^int egyszer (szombaton). HIVATALOS. Hirdetmény. Felhívatnak mindazon trainerek, kik a Magyar Lovaregylet alagi gyakorló pályáit az 1896. évben igénybe venni óhajtják, bogy a pálya-használati engedély megadásai a Magyar Lovaregylet igazgatóságánál legkésőbb márczius hó l-ig Írásban kérelmezzék. A 'pálya-használati dij Alagon székelő trainerek számára: minden egyes trainingben levő ló után a folyó évre öO frtban, a szeptember l-e után idomítás alá vett minden egyes éves csikó után a f. év végéig 15 frtban állapíttatott meg. A nem Alagon székelő trainerek számára a pályahasználati dija minden egyes ló után havi 20 frl. mig a gyeppálya használatáért minden egyes ló után esetről-esotre 15 frt trial-illeték fizetendő. Budapest, 1896. február hó. A Magyar Lovaregylet igazgatósága. TELIVEREK ES VERSENYEK. Nevezetesebb telivér-családok hatása hazai félvér-tenyésztésünkre.*) Hazai lótenyésztésünk számára Kisbérre ujabb időben importált nevezetesebb lelivérmének sorát Buccaneer nyitja meg, mely számos utódai által (barmad-negved izig) még most is kétségkívül a legnagyobb hatással van féIvér-tenyésztésünkre. Eme kitünö apalovon kivül az országba behozott más lelivér-mének szintén többkevesebb utódot hagytak hátra a félvéranyag számára, de korántsem oly mennyiségés minőségben, mint maga Buccaneer. Ennek oka részben az. hogy nem működtek oly hosszú időn át, másrészt, hogy nem minden esetben birtak oly kiváló átörökítő képességgel. Aztán meg a rohamosan fejlődő versenyügy következtében egyes méneket annyira igénybe vett későbbi időben a telivér-tenyésztés, hogy utánok félvért csak korlátolt számban lehetett nevelni, s utódaik sem szívósság sem termékenység dolgában nem vetekedhet- , tek Buccaneer ivadékaival, s közülök arány- 1 lag több is ment tönkre a training alatt. Angolországbúl importált mének ivadékai kitűnően beváltak a /«7/;e>ten vesztésre, és ez természetes is. Ezzel szemben sajátszerű, de tény, liogv a Franciaországból behozottak utódainak hatása kevés kivétellel nyom nélkül eltűnt; különben a tefivér-tenyésztés terén sem működtek nálunk valami különös eredménynyel a francziák. kivéve Verneuilt. Általában a telivér adja a félvérnél:. a nemességet, a képességet a sebességgel, jó tüdőt és izomzatot. Ezzel szemben a félvérnél szüksé*l A küszöbön álló fedeztetési idényce igen tanulságos ujinulatásnak tartjuk e szakavatott kézből nyei't , értekezést. Az ivadékok tehetségei láthatók részint a ! vadászatokon kipróbálásoknál (lásd e lapok megelőző ! és következő számaiban); a harmad-negyedizigleni i vadékokat a fővárosban minden évben tartott luxus-lóvásárokon, de különösen a kisbéri félvéreknél. A föszerk. | ges, hogy meglegyen a telivérnél oly gyakran 1 hiányzó erösebb alapzat. Az utódokat sziik! séges jobban etetni, mert különösen magaj sabb vérű tenyészetekben gyorsan fejlő tulajdonságukat is töbnyire öröklik apjoktól. A ósont-alap lehető megtartása igen nagy < ügyeimet érdemel a magasabb vérű félyér! méneknél s ez csak erős lábu telivérmén által érhető el. Kísérleteket tettek ugyan magas vérű I anyagra (ahol a csont-alap könnyűvé lett) ! csak félvér de erős csontozatu méneket adni, s az utódoknál a test méretei nagyobbodtak is; de anélkül, hogy a kivánt erösebb csonti alap létrejött, volna. Például a kővetkező ; telivérmének ivadékai magas vérű lelivérkanczákból nem sikerültek : Hajnal (Ostreger— Revolver—

Nonius); továbbá Hullám (Cambuscan—

Nonius) Zivatar (Northstar után), Förgeteg (Furioso után). Ez valószínűleg a félvérnek a magas vériinéi kisebbfajta szilárdságában és átörökilö képesség hiányában kereshelö. A Kisbérre- importált telirérmének után eredő családok leírása, melyek említésre méltó befolyást gyakoroltak félvér-tenyésztésünkre, melyből szép, nagy hintós lovainkat kapjuk tele nemességgel és némely családoknál (mint Bois Rousselek és Oslregerek) igen kecses, gömbölyű tagokkal, alább a következőkben foglalhatók össze: Buccaneer-család. Színük többnyire sötét pej, igen kevés jegygyei. Fejük középnagy. kissé rövid, húsos nyakkal. Igen jó hát és kötés, hatalmas, hosszú far; egyenes rövid váll, páratlan mélység és bordázat jellemzik a kitűnően alakult törzset. Az alkarok és özombok igen jól izmoltak. Első lábak térd alatt füzöttek, csánkok keskenyek és kissé gömbölyűek, csiidök töbnyire puhák. Első állás sok esetben franczia, a hátsó telién és kardos. Paták rendes alaknak és szilárdak. Jó ügető mozgás csak kivételes példányoknál van meg, egészben véve kevés áctióval birnak. Vágtájuk gömbölyű, de a rendkívüli jó kötés és hát-izomzat következtében igen sebes. Általában kitünö, egészséges szervezettel birnak s az utódok közül még csikókorukban is igen kevés pusztul el betegség következtében. Nevezetesebb képviselői e családnak a félvér ménesekre nézve: Kisbér öccse, Vihar, Remény, Bálvány, stb. E mének olyan kanczákat igényelnek. melyeknél könnyebb nyak. hosszabb, jól illesztelt váll, hosszabb hát és derék, továbbá erős, lehetőleg szabályos alapzat van. A Buccaneer származása mének igen jó eredményt adtak a félvérben a következő csalúdbeli kanczákkal a Cambuscan és Bois Rousseltől eredőkkel, továbbá Furioso. Northstar és egyes esetekben Nonius eredetű kanczákkal. Miután a Buccaneer-származásuak a fent elősorolt családoknál a kötést igen jól kijavítják, e miatt az esetben, ha az első lábak elég erősek, az ivadékokból mély talajban jól használható igen kitartó vadászlovak is kerülnek. j Külsejük állalában : emez utódok szine több' nyire sötétpej, néha kissé durva fej, jól illeszi tett nyak. Hát, derék, far igen jó, mélység kitünö, izorúzat jó. A végtagok általában j szabályosabbak mint közönségesen a Buccaneer-családnál lenni szoktak. Trab-akcziójuk is . sok kai jobb. sőt egyeseknél igen jó, a vágtaszintén. | Általában kitartók s öröklik az egészséges ! szívós szervezelet. * * * Cambuscatiek. Puhább szervezetitek TöbbI nyire sárgák; csillag, kesely-láb közepes számmál fordul elö. Nem igen tetszetős küllemüek, I testnagyságuk közép, hosszú törzs, kevés mély! séggel. Fejük kissé nehéz, nyak egyenes, mely igen gyakran lent-illesztett és sok esetben I fordított. A mar jól körvonalozott, a hát

1 hosszú, de a derék roskadt, gyenge kötéssel. A far tetőzött és többnyire rövid. Végtagok j szabályosak és elég erősek, csüdök duzzad; lak, de különben jók. Ebből a családból eredett mének után-olyan kanczákból kerültek jó vadékok. meilyeknek jól • illesztett nyak, rövid hát, jó kötés, hosszú lar, i jó mélység és keményebb szervezet volt feltalál, ható. Kiváló utódai: Cambusier, Pásztor, Milon. ' Czimer stb. Mint az elösoroltakból látható: a legkiválóbb ivadékok Buccaneer-kanczákból kerüllek ki. E két család igen jól kiegyenlítette egymást, s az utódok a félvérre is a legjobb hatással vannak. Igen ió trab és galopp-akezió jellemzi e keveréket. Erös kötés, jó láb, keménységgel párosulva. Ugy nyereg alatt, mint kocsiban, egyaránt alkalmasak. * •* * Ostreger-család. Sziniik leginkább piros pej, fekete lábakkal, tetszetős gömbölyű test, kissé elmosódott idomokkal. Nemes, fej, jól illesztett nyak, rövid mar, elöremélyedt hát, jó kötés, dinnye-alaku far, elég rné'y törzs, jó dongázattal. Végtagok erősek és szabályosak, kivéve a csánkokat, melyek kissé keskenyek. Palák szélesek és porhanyók. Vágtájuk nem kiváló, trabjuk kitünö s ezért mint kocsilovak igen kitartók. Jól táplálkoznak, jó hustartók. s állandóan jó kondiczióban vannak. Maga Ostreger, a Cambuscan- és irlandi kanczákra párosittatott, liogv az ezeknél található gorombább küllemet kissé nemesebbé tegye. » * * Kalandorok. Többnyire sötétsárga szinnel, kevés jegygvel, ideges szervezettel, keménység és nagy tehetség párosulva jó átörökítő képességgel, jellegzi e családot. Közép-nagy termetűek, elég nemes fejjel, jól illesztett nyak, és szépen körvonalozott mar; a hát jó, kötés kissé laza. a far rövid, csapott. Végtagok vékonyak, de igen aczélosak, csüdök kissé hosszuk. Csánk keskeny, igen gyakran erös öz-tetemmel. Kocsiban kitartók, de kissé nyugtalanok, nyereg alatt igen jók. * * * Verneuil-család. Túlnyomó a , sárga szin. sok jegygyel (hóka- és keselyláb gyakori).