Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-10-09 / 82. szám

1896. szeptember 28. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 601 Igazítás a kolozsvári nevezésekben Az alsó-zsuki versenyek első napjára és pedig: I. Zsuki-dijra «Szellő» II. Erd. Gazd. Egylet dijára «Hajnal» nevü lovak, melyek annak idején Szereday Aladár ur által táviratilag neveztettek, a nevezettek jegyzékéből töröltettek, miután a távirati nevezés a propozicziókban kívánt 48 órán belül nem erősíttetett meg irásbeliieg. Bánffy vers. titk. Versenyjelentés. A nagyváradi lóversenyekről. Első nap. 1896. Október hó 3-án. II. Félvér gátverseny. (7 aiáirás) Urbán Iván 3é p k Vércse 70 k. Gr. Pejacsevich A. 1 Pallay Lajos id. p k Zerge 72 k. (5 e.) Sável Kálmán hdn. 2 Horthy I. száz. nev. Harmos I. hdnnak id. p k Nelli 77 k. Horlhy I. száz. 3 Hatfaiudy Gy. hdn. 4é sga k Kedves 71} k. (5 e. 4} t.) Tulajd. 0 P. S. szövetség 3é f m Náczi 70 k. Lov. Waczlaviczek R. száz. 0 Két hoszszal első, félhoszszal a harmadik. Kedves kitört, Náczi feltartatott. Versenyérték az elsőnek 720 kor., a másodiknak 180 kor. IV. Nagy akadályverseny. (6 aiáirás.) Waclawiczek R. száz. 5é stp m Pylyades Prince Paris—Szellő 80 k. (6 t.) Tulajd. 1 Br. Podmaniczky E. fhdn. 5é p k Reseda 69 k. (5 e.) Gömöry V. 2 Hoffmann L. száz. 4é f h Farsang II. 72 k. Szemere fhdn. 3 Bogáthy J. ur id. p k Missive 69 k. (5 e.) Bulyovszky K. hdn. 0 Négy hoszszal könnyen első, 6 hoszszal harmadik. Missive fellartatott. — Versenyérték: 1080 kor az elsőnek, 270 kor. a másodiknak. V. Bihari gatverseny. (4 aiáirás.) Szunyogh Szabolcs 6é p h Csavargó 75 k. Beöthy Pál 1 Br. Rothenthal B. fhdn. 4é p k Róza 75 k. Horthy I. száz. 2 Szunyogh Z. 4é f k Fátyol 75 k. Tisza István 3 Ifj. Markovits K. 4é sz k Marcsa 75 k. Markovits I. tiszth. 0 Négy hoszszal könnyen első, 8 hoszszal harmadik. — Versenyérték : az elsőnek 720> kor., 180 kor. a másodiknak. VI. Sikverseny. (10 aláírással.) Waczlawiczek R. száz. 3é p k Valerie Vép— Mia Poco 75 k. (5 t.) Tulajd. 1 Hoffmann L. száz. 3é sga k Viora 75 k. (5 t.) Szemere K. fhdn. 2 Br. Szentkereszty P. 4é p k Mátka 11 78 k. (3 t.) Br. Szentkereszty I. 3 Horthy I. száz. 3é sga k Maritta 70 k. Tulajd. 0 Lukács I. fhdn. 5é stp h Gunár (fv.) 67 k. (Í0 e.) Tulajdonos 0 Bogáti Bogáthy J. id. p k Missive 72 k. (5 e.) Bulyovszky K. hdn. 0 Küzdelemmel 3 hoszszal első, egy hoszszal a harmadik. — Versenyérték az elsőnek 900 kor., a másodiknak 108 kor. Második nap. Uktóber 4-én. III. Félvér akadályverseny. (6 aiáirás.) Pallay Lajos id. p k Zerge 71} k. (5 e. 1} t.) Sável K. hdn. 1 Horthy I. száz. óé p k Millár 75 k. Tulajd. 2 Hatfaiudy Gy, hdn. 4é sga k Kedves 71} k. (5 e. 4} t.) Tulajd. 3 Tizennégy hoszszal könnyen első, Kedves, mely löbbször kitört, rossz harmadik. — Versenyérték : 720 kor. az elsőnek, 180 kor. a másodiknak. V. Harald-akadalyverseny. (5 aiáirás). Waclawiczek R. száz. 5é stp m Pylades Prince Paris—Szellő 75 k. Tulajd 1 Br. Podmaniczky E. fhdn. 4é p m Monopol 75 k'lo Gr. Pejacsevich 2 Hoffmann L. száz. 4é p m Gladiator 70 k. Szemere K. 3 5 hoszszal könnyen első, 8 hoszszal harmadik. — Versenyérték 2700 kor. I.. 540 kor. II., 180 kor. III. VI. Gátverseny. (8 aiáirás.) Urbán Iván 3é p k Vércse (fv.) 68 k. (5 e. 3 t.) Gr. Pejacsevich A. 1 Br. Szentkereszty P. 4é p k Mátka 75 k. Br. Szentkereszty I. 2 P. S. szövetség 3é f m Náczi (fv.) 72 k. (5 e. 7 t.) Ürley Gy. 0 Nyolez hoszszal könnyen első, Náczi kitört és feltartatott. — Versenyérték: 910 kor. az elsőnek, 54 kor. a másodiknak. VIII. Agarászlovak versenye. (5 aiáirás.) Szunyogh Sz. 6é p h Csavargó 77 k. Beöthy P. 1 Szunyogh Z. 4é f k Fátyol 75 k. Tisza 1. 2 Orley K. 4é sga h Berti 75 k. Br. Bothmer J. fhd. 3 ifj. Markovits K. 4é sz k Marcsa 75 k. Markovits I. tiszth. 0 Br. Rottenthal B. fhdn. 4é p k Róza 75 k. Horthy I. száz. 0 4 hoszszal könnyen első. } hoszszal harmadik. — Versenyérték: 720 kor. I.. 180 kor. II. O

RSZÁG

OS LÓTENYÉSZTÉS. Idegen szemek állami méneseinkről, Állami méneseinkkel sokszor és sokat, fog1 lalkoztak már hazai lótenyésztőink e lapok hasábjain, azonban nem lesz érdektelen néhány szóval megemlékezni legutóbb a ménesekben járt külföldi tekintélyes lóértők különféle nyilatkozatairól, kik nem elfogult szemmel bírálják lóanyagunkat. Igy nemrég megszemlélte méneseinket J. A. Graaff, Gap-Townból (Fokváros), kit az angol délafrikai gyarmatügyi kormány kért fel arra, hogy Magyarországba ránduljon a czélból, hogy a kormány részére lehetőleg méneket szerezzen be, illetőleg magát ez iránt tájékozza, mert mint mondá: az ottani lóanyag sikeresen nem volt keresztezhető sem az angol telivérrel, sem az Angliából bevitt félvérekkel. Miután ezek csupán nemességet adtak ivadékaiknak, azonban a mit el akartak érni: t. i. nagyobb testalkatot s erösebb csontozatot, ezt az ivadékok nem nyerték; s ezért jölt az iiletö ide, hogy a külföldön is nagy hírnévnek örvendő mezöhegyesi ménest megtekints®. Az egész anyag a legnagyobb mértékben megnyerte tetszését s a mének jó tulajdonságainak átörökléséröl meggyőződött, miután aznap éppen 20—30 mezöhegyesi iájfajtakancza volt együtt, s ezeken látthatta a mének üdvös befolyását, a mennyiben látott még idősebb (nem a táj fajta tenyészetből származó) kanczákat, s látott 4éveseket, már okszerű párosításból származottakat. Főleg feltűnt neki a Mezőhegyesen lévő 4 különféle fajta ménesnek külön-külön egyöntetűsége. Ugyancsak nem rég járt itt Tollner ezredes Londonból (ki az egyik angliai lóavató bizottság elnöke) J. Matthwous őrnagy állatorvossal, kit kormánya küldött ki 50 pót-ló vásárlása végett, egy aegyptomi lovasezred részére. Azonban, a mi elég jellemző, nem vásárolt, miután azt «állitá», hogy a pót-lónak alkalmas lovak tuldrágák, azonban beismerte, hogy a szudáni hadjáratban résztvett magyar lovak ' kitartás tekintetében messze fölülmúlták az Angliában vásárolt lovakat*); a midőn a hőség és fáradság által az angol lovak már kidőltek : a magyar ló még mindig friss volt s ezek kevés százalékot vesztettek el közülök. (Ennél szebb nyilatkozatot lóanyagunk felül nem várhatunk). Ezért is, mint mondá, kész többet fizetni a magyar pótlóért mint az angolért, azonban akkor fog jönni, mikor a 4£éves lónak az idénye van, t. i. tavaszkor, miután ily korú most csak az van még meg, a mit a lóavató bizottságok meghagytak — mert rosszak, vagy melyek tuldrágák, tehát egyiket sem használhatja. Azonban jó lóismerö lévén, magas igényeket támaszt s igy valószínűleg nagyon meg fog kelleni fizetnie ezen igényeit. Állítása szerint a lovasság részére Angliában 28 fontért vásárolja a pótlovakat, és 45—50 fontért a tüzérség részére. *) Ha a mi lovaink drágák volnának ? . . . miért nem vásárolnak Ausztráliában? Hisz pár év előtt azt irták a «Field»-nek, — mint akkor a Vad. és Vers.-Lapban közöltük, hogy ha Afrikában lóra lesz szükségük, csak forduljanak Ausztráliába, mert ott oly tömérdek a ló, hogy 10—15 .í'-ért a legjobb s katona-lónak alkalmas lovat lehet venni ezrivel. Ugy látszik — mint akkor mindjárt jeleztük — hogy ezen ausztráliai lovak nem váltak be. A föszerk. Lóanyagunk megismerése végett bejárta méneseinket, kivévén Fogarast ; Mezőhegyesen 2 napot töltvén, alaposan megnézte a ménest, hol leginkább tetszett neki a kis Nonius ménes; izlése érthető, miután az a jó csapat-ló mintaképe : mélység, jó hát, jó kötés, jó mozgás, tehát szabad könyök, rövid alsó lábszárak s jó csüdök. Két napi ottidözése után azt a megjegyzést tette, hogy főképen két dolog tűnt föl neki Mezőhegyesen: egyik az, hogy nem látott rossz hátú lovat s nem látott csöbörbe hágót, hogy ezt Angliában annyi lónál mint ott látott Mezőhegyesen, nem lehet találni, pedig ő megnézte alaposan nemcsak az ottani ménes anyagát — hanem az annak idején (vagyis léves korban) vásároltakat, melyek minekünk nem lévén alkalmasak : most 4éves korukban herélve vannak felállítva s eladatnak az öszi árverésen (tehát a vásárolt anyag selejtje). A csöbörbe hágás gyakoriságát Angliában annak tulajdonítja, hogy egy mén naponta sok esetben 4, söt 6-szor is fedez, nem értve persze az értékes méneket. Hogy ezen gyakori ugrásokat a mén kibírja, nagy mennyiségű tojást etetnek meg vele, de persze ez nem pótolja a megerőltetés következményeit. Országos fedező mének nem lévén Angliában, az egyes méntulajdonosok fkivéve természetesen ez esetben is a versenyvérii méneket) házalnak ménjeikkel, ugy hogy nem mint nálunk a kanczák keresik fel a méneket, de megfordítva; ugy hogy egy mén faluról falura jár fedezni, s ez is a termékenység rovására megy. * * * Mezőhegyesről a fent emiitett két ur Kisbérre ment s itt ugy a telivér- mint a félvér anyag rendkívül tetszett nekik. Félvér ménesünk rendkívül imponált az ezredesnek is ; dicsérte itt különösen a jó hosszú és szép fekvésű lapoczkát, jól illesztett nyakat,

8 mélységet, jó hátat, jó csánk-állást, tehát mindent, a milyennel korrekt lónak bírnia kell. Különösen feltűnt a lábszárak térd alatti körméretének előnyös volta. S a mi fö, mind a mezöhegyesi, mind a kisbéri ménesen is azt mondta, hogy nagy haladás látszik a fiatal évjáratokban s oda nyilatkozott, hogy lótenyésztésünk ily intézmények mellett, mint ezt most látta, oly haladást fog felmutatni, hogy 10 év nmlva nem lesz ország, melynek oly lóanyaga lenne mint nekünk lesz. S végszavai Kisbéren ezek voltak, s ez sok egy angol, lóhoz értő ember srájából: «ily lóanyagunk nekünk is van, bár nem annyi egyöntetű egy helyen mint itt, azonban ennél jobb nálunk sinc.-en.» S nem egy kanczára, mely neki elö lett vezetve azt mondá: «ha ez nekem mint telivér kancza lett volna elövezetve, egy perezre nem kételkednék benne, hogy tényleg az ; oly rendkívüli nemesek félvér kanezáik.» Kisbérről Bábolnára rándultak át, miután ezen ménesünkre az indiai gyarmat lótenyésztés-ügyi főnöke: Walison tábornok hívta fel az ezredes figyelmét, kérve öt hogy lehetőleg szerezzen be az indiai kormány részére innen arab méneket, miután ezek sokkal jobbak mint az arábiából Indiába importáltak. (Ennél sem kell szebb dicséret Bábolnánknak!) Itt is tüzetesen megnézte a ménest, s rendkívül tetszett neki az eredeti arabs jelleg benne, s felmutatott nem egy kanczán általa ismert jeleket (miután hosszabb időig időzött Indiában s igy nagy tájékozottsága van az arab ló megítélésében), melyet tulajdonosaik az Indiában szokásos díjazásoknál roppant méltányolnak. Igen tetszett nekik a lovak faj-jellegü járása, s száraz szép végtagjai, s hogy a kanczák jó hát mellett mily sok föld fölött állanak, mi az arabsnál rilka, miután az rendesen rövid. Ugy szintén igen elismerőleg nyilatkozott az ezredes a lótenyésztésünk érdekében fenálló rendszabályokról és a földmivelésügyi