Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-10-02 / 79. szám

1896. október 2 [V. Asszonyságok dija. Egyes verseny. Tiszteletdíj és 800 kor. 2500 méter. V. Harald-akadályverseny. 4000 kor. 5000 m. 1. Herz O. hdn. 4é sga m Ossi 70 2. Hoffmann L. száz. 4é p m Gladiator 70 3. Ugyanaz 4é sga h Hugó Telepi 11. 72 4. Br. Podmaniczky E. fhdn. 4é p m Monopol 72 5. Waclawiczek R. száz. 5é stp m Pylades lő Tip: Pylades — Hoffmann-ist. VI. Gátverseny. 1000 kor. 2400 m. 1. Bogáti Bogáthy J. id p k Missive 11 2. Hoffmann L. száz. Bé sga k Sapristi (fv.) 70 3. Ugyanaz 3é p k Lelkem 11. 70 4. Horthy I. száz. 3é sga k' Maritta 70 5. P. S. szöv. 3é f m Ndczi (fv.) 70 6. Br. Szentkereszty P. 4é p k Mátka lő 1. Urbán I. ur 3é p k Vércse (fv.) 70 8. Waclawiczek R. száz. 3é p k Valerie 70 Tip: Hoffmann-ist. — Valerie. VII. Vigaszverseny. Kettős fogatok. 1000 korona. 3750 méter. VIII. Agarász-lovak versenye. 1000 kor. 1200 m. 1. Ifj. Marko vies K. ur 5é sz k Marcsa lő • 2. Örley K. ur 4é sga k Berti lő 3. Br. Rosenthal B. fhdn. 4é p k Róza lő 4. Szunyogh Sz. ur 6é p h Csavargó lő 5. Szunyogh Z. ur 4é f k Fátyol 75 Tip : Csavargó. Gyepérdekü. C. Kremser (istállófiu Vivian F. idomárnál) az 1896. évre lovaglási engedélyt nyert. C. Kremser eddig 1 győzelmet aratott s lovaglásakor 3* kilo leengedést kap. * * * «Mr. Orda fölvett versenyzönév az 1896. évre hivatalosan beiktattatott. MÉNES ÉS GYEP-ÚJDONSÁGOK, Birtokváltozás. Janota-Bzowski Szaniszló lovag főhadnagy megvette Péchy Andor úrtól Búzavirág sga k ell. 1893. Manfred—Veilchen, Hastingstöl. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. 61,004. sz. 1896. II/l. Figyelmeztetés. Az állami ménesekben nevelt fiatal méneknek, valamint a magánosoktól ez évben vásárolt és még ezután vásárlandó méneknek a ménteleposztályokba való beosztása a kővetkező sorrendben és napokon fog megejtetni u. m : Budapesten október 14-én Kisbéren « 22-én Bábolnán « 23-án Alsó-Szombatfalván « 28-án Mezőhegyesen « 31-én és november 1-én A ménesbeli anyakanczák párosításának megállapítása pedig: Alsó-Szombatfalván okt. 28. és 29-én Mezőhegyesen nov. 2-tól—10-ig Bábolnán « 14-töl—18-ig Kisbéren fog megtörténni. Ugy a ménbeosztásoknál, mint az anyakanczák párosításának meghatározásánál a tenyésztés iránt érdeklődök szivesen láttatnak. 19-töl—25-ig Magyarázatok a magánmének vizsgálati ügyében kiadott szabályrendelethez. Az országos lótenyésztésre nézve igen fontos intézkedés történt legutóbb a földmivelésügyi m. kir. minisztérium részéről, a menynyiben a köztenyésztésre szánt magánmének az iránti meg vizsgáitatása, hogy közhasználatra bocsáthatók-e ? .... miniszteri szabályrendelettel kötelezővé tétetett, és az eljárás módozataira nézve az utasítás kiadatott. Eddig a vármegyék saját hatáskörükben gondoskodtak arról (a hol éppen gondoskodtak), hogy tavaszszal, a fedeztetési idény kezdetén, azok a magánmének, melyeket tulajdonosaik közhasználatra akartak bocsátani, előbb egy bizottság által megvizsgáltassanak^ Ez az eljárás azonban nem volt egyöntetű és a végrehajtás tekintetében is sokheiyt ki nem elégíthette az igényeket. Az egész üqy rendezése a mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. törv.czikkhen alapszik, melynek 29. §-a értelmében közös használatra szánt apaállatok csak akkor használhatók tenyésztésre, ha azokat a járási mezőgazdasági bizottság megvizsgálta és az illető évadra, (tekintettel a szarvasmarhánál és a lónál a tenyészkeriilet követelményeire is) tenyésztésre alkalmasnak találta és arról tenyésztési igazolványt állított ki. Ha az apaállatok tenyésztésre alkalmasaknak nem találtatnak, a tenyésztéstől ideiglenesen vagy véglegesen kizárandók és kiheréltetésük is elrendelhető. A törvénynek ez a rendelkezése azonban csak a köztenyésztés czéljaira szánt ménekre vonatkozik, mivel a 31. §. szerint «saját és alkalmazottjainak» anyaállataihoz, tekintet nélkül a tenyészkerület követelményeire, mindenki tetszés szerinti apaállatot használhat, ha azonban apaállatait párzás végett másoknak is átengedni akarja, azt csak a járási mezőgazdasági bizottság által kiállított utalvány alapján teheti». Az erre vonatkozólag kiadott miniszteri rendelet szerint a tenyészmének megvizsgálása, a más apaállatok megvizsgálásától elkülönítve, külön megbízott küldöttség által végzendő. Ez a küldöttség az elnökön (főszolgabíró vagy hivatali helyettese) kivül egy hatósági állatorvosból, egy a lótenyésztéssel foglalkozó gazdából, továbbá a lótenyészbizottsági elnökből vagy általa (elkért lótenyészbizottsági tagból, végre az illetébős méntelepparancsnokság által kiküldött méneskari tisztből áll. Törvényhatósági joggal felruházott városokban az elnöki tisztet, természetesen, a polgármester vagy helyettese tölti be. Ha a ménvizsgáló küldöttség határozata ellen akár a lótenyészbizottsági tag, akár a méneskari tiszt észrevételt tesz, ez felebbezésnek tekintendő s az ügy a másodfokú hatóság elé terjesztendő és ha a másodfokú hatóság, a tett kifogások daczára mégis az elsőfokú határozatot hagyja helyben: ezen határozat, kiadványozás előtt, felterjesztendő a földmivelésügyi miniszterhez, a ki, figyelemmel a lótenyésztésnek országos szempontból tekintendő irányára, utasításokat ad s esetleg a körülmények szerint intézkedik, határoz. A lótenyészbizottsági tagnak és a méntelepbeli tisztnek ez a vetojoga mindenesetre nagyon czélszerü intézkedést képez, mivel éppen ez a két faktor képviseli leginkább a szakértőt tenyésztési szempontból. A köztenyésztésre alkalmasnak talált méneket a bizottság nem láttatja el bélyeggel, mivel az engedély évről-évre újonnan beszerzendő. E helyett a ménről kiállítandó tenyésziqazolványban az állatot lehetőleg részletesen kell leirni. A vizsgálat idejére és helyére vonatkozólag a bizottság elnöke intézkedik. Tehát nem esetről esetre történik a vizsgálat ahhoz képest, a mint egyik vagy másik méntulajdonos bejelenti a ménjét, hanem bizonyos meghatározol! időszakban, a mikor az elnök által kijelölt helyen vagy helyeken azok a méntulajdonosok, a kik ménjeik részére tenyészigazolvánvt óhajtanak nyerni, azokat elövezetni tartoznak. Nagyon kívánatos lenne, ha ezt a ménvizsgálatot lehetőleg késő őszszel tartanák meg, azért, mert a tél folyamán január—február hónapokban a fedeztetés már lassankint kezdetét veszi s ennélfogva február vagy márczius havában megejtett vizsgálat már fele működésben találhatja n méneket, vagy pedig az igazolványok késői kiadása által sok helyt szokásban levő korai fedeztetetés fennakadást szenved. Legjobb tehát, ha az év kezdetével a tenyésztési igazolványok kiszolgáltatnak. Ezzel a ménvizsgálattal elérjük azt, hogy legalább nem fog annyi hibás mén az országban fedezhetni, mint régebben, tehát alóanyag javulása ez uton is várható a selejtes apaállatok kizárása folytán. Hemélhetöleg az állami mének fedeztetési eredménye is emelkedni fog ez által, mert eddig sokheiyt a nagyszámú magánmének konkurrencziájával állottak szemben. A jövőbeni rendszeres ménvizsgálat alkalmat fog nyújtani a méntelepeknek arra, hogy a ménvizsgáló küldöttségben résztvevő tisztjeik által beszerzendő adatokból a köztenyésztésben müködö magánmének számarányától községenkint tiszta képet alkothassanak maguknak és ennek alapján az egyes vidékek és községek állami mén szükségletére nézve megbizbató adatokat szerezzenek. Egyben pedig óhajtandó lenne oly helyeken vagy vidékeken, a hol a kanczaanyag jó minősége kívánatossá teszi, hogy inkább jó állami mének végezzék a produktorok szerepét, mint a rendszerint csekélyebb tenyészértékkel biró magánmének, hogy a ménvizsgáló küldöttség szigorúbb mértéket alkalmazzon a magánmének bírálatánál. Ennek szemelött tartása nagyon ajánlatosnak látszik a lótenyésztés emelése érdekében, mert tapasztalat szerint oly vidékeken van legtöbb magánmén, a hol a lótenyésztés viruló állapotban van. Láttuk ezt a tenyészlókiállitáson is. a hol többek között Temes, lorontál és Tolnamegye valamint Hódmezővásárhely számos ménnel volt képviselve. * * * Az egész ügyben azonban még egy fontos kérdés vár megoldásra. Vannak olyan községek, a melyeknek nem jut állami fedeztetési állomás, sem az állami ménesekből kedvezményes áron eladni szokott községi mén. Ezek a községek a maguk tehetsége szerint vesznek községi méneket magánkézből, de koczkáztatják ezzel, bogy a megvett mén a ménvizsgáló küldöttség előtt esetleg be nem válik. Ez a körülmény szintén erősen mellette szól a ménvizsgálat ősszel való megtartásának, azon okból, bogy a tél idején ménvásárlási útra kelő községi küldötttség már approbált, igazolvánvos mének közötl választhasson. Ily módon a községi mént kereső község felelösségterhe mellett tudomására lehetne adni, hogy községi ménül csak tenyésztési igazolványnyal ellátott mént szabad vásárolniok. Az állami ménesekből kedvezményes áron vett mének természetesen nem szorulnak erre az igazolványra, mert sem ezekre, sem az állami méntelepekböl magánosoknak tenyésztésiczélra átengedett kisorolt állami ménekre a vizsgálat ki nem terjed. Minthogy azonban gyakran előfordul, hogy a községek más, néha messze vidékről szerzik be községi ménjeiket, abban az irányban kivánatos lenne elvi határozatot hozni, vájjon a más járásban vagy megyében kiadott tenyésztési igazolvány alapján megveheti-e a község a mént vagy nem ? Nézetünk szerint a mén minősége itt — ha az más területen az igazolványt már elnyerte — ujabb birálat tárgyát nem kell hogy képezze ugyanarra az évre. De megbirálás alá veendő lenne, hogy a mén fajtabeli hozzátartozóságánál fogva megfelel-e az illető vidék kívánalmainak és a Icanczaanyagnalc. Ilyen esetben elégséges lenne, ha a vásárolni óhajtó község a ménnek t'ehyésztési , igazolványát és származási levelét a lótenyészbizotm'áhyi elnöknek bemutatná, még mielőtt a vételt megvalósítja és, ha ezen oldalról kifogás nem emeltetnék, a község megvehetné a mént. a főszolgabíró