Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-09-02 / 67. szám

1895 szeptember 2. Azt, persze, mindenkijtudta, hogy Tokio igen jó ló, de sokan nem akarták hinni, hogy az ö versenyképességének is van határa. Az a vak bizalom, melylyel a többség Tokionak a a Szent István-dijban való győzelmét várta, csak azt bizonyítja, hogy nálunk a legtöbb ember csak az impressió után indul. Tokiót látni néhányszor 10 hoszszal nyerni, elegendő és senki sem kérdezte, hogy mit vert meg Tokio 10 hoszszal s hogy mit kell neki a a Szent István-dijban megverni. Mi a Szent. István-dijat nyilt jellegű ver­senynek tartottuk, mert szemünk előtt lebe­gett, hogy Tokio a tavalyi Derbyben Csap­Tárosban oly lovat vert meg, mely előzőleg csak fejhoszal volt képes egy Pecsovicsol meg- . verni, mely a Jubileum dijb an azt a Dorn­röschent verte csak meg, melynek az Őszi Kancza-dijban Folichonne is patkóit muto­gatta, s mert tudtuk, hogy Eltoli és Toreador­nál, melyek Tokio után, az akkori Derby évjárat legjavát képviselik, vannak az idén hároméveseink, melyek 1}—2 stone-nal jobbak azoknál. Tokionak idei győzelmei sem impo­nálhattak túlságosan, mert a Fenék-verseny­ben Kozmától elszaladt ugyan, de az a ver­seny Kozmának első galoppja volt. Próbál­jon Tokio 1.300—1800 méterre Kozmától most elszaladni 1 Megverné Kozmát, de el nem tudna tőle szaladni. Tokionak idei egyéb győzelmei alkalmával sem volt mit megverni, mert sem Weatherstart. sem pedig Grált és Cascatát nem lehet jobb osztályú lovaknak tartani. A kis lgnácz, mely tavaly óta is teteme­sen javult, 12 kilo teherkülönbözet melleit bármikor ismét megverné Tokiót, annál is inkább, mert Ignácznak az Igazgatósági dij­ban mutatott formája, midőn 65£ kilo alatt csak Noisette által veretett meg egy fejhosz­szal, oly jó, hogy azt kell hinni, miszerint e formája még néhány fonttal jobb, mint midőn a Szent István-dijban Tokiót megverte. S a Szent István-dij eredményére, mily nagyszerűen ráduplázott Tokio, a Baden-badeni nagy dij alkalmával, midőn csak nyakhosz­szal tudta Voltigeurtöl a győzelem dicsőségét elragadni. S összevetve Gomba és Voltigeur egymáshoz való viszonyát, valamint képességét Gombához, — Tokionak a Szent István-dij­ban való levere tése, s győzelme Ba aden­badeni nagy dijban, oly összhangban állanak egymással, hogy valóban csak az elfogult tudatlanság képzelhette azt, hogy a Szent István-dijban Tokio nem real veretett meg. (Lapunk mult számában a Szent István-dij és a Baden-badeni nagy dij összehasonlító ered­ményét, fontokban is kiszámítottuk.) A baden-badeni eredmények (Fürstenberg­Memorial) arra is rámutattak, hogy a német Derby-nyertes, Trollhetta, majdnem egyenlő esélylyel veheti fel a küzdelmet a bécsi Jubi­leum-dijban Tokioval. Hinni akarjuk — Volti­geurön átszámilva — a mi Derby-gyöztesünk Weathercock és a Derbyben második Ganache, valamivel jobbak Trolhettánál és igy kilátás van arra, miszerint korteher alatt és épen a phönoinenalis jónak tartott Tokioval szemben, hároméveseink megmutathassák azt. a mit mi mindig hangsúlyoztunk. — Egyébiránt Ben­tinck is bebizonyította az Elnöki-dijban idei Derby-évjáratunk kiválóságát. Bentinck a Jubi­leum-dijban nincs kötelezve, de azt hiszszük. hogy a Residenz-Preis az ö zsákmánya lesz. A bécsi szeptemberi meeting alatt még két klasszikus jelentőségű handicap is fog eldöntésre kerülni és pedig a Nagy freude­naui és a Nagy bécsi handicap. Az augusz- ' tusi eredményekből következtetve, rá akarunk mutatni arra is, hogy e futamokban eddigelé mely lovaknak van legjobb esélyük, illetőleg melyik az a ló, melyet azokban megverni kellene. A hosszú handicap legjogosultabb jelöltje ez idő szerint Barinkay (Államdij. Lágymá- I nyosi dij nyertese), a mértföldes handicapben ' pedig legjobb esélye van ma Almosnak (a i Nyári Handicapben és az Augusztusi Bandi- | capben mutatott formái alapján). A jövőt kifürkészni, azt a lovat kikeresni, a mely esetleg ezeket megtudná verni, csak találgatás lehetne, de annyit lehet már ma megmondani, hogy a Nagy freudenai hdcpet az a ló nyeri meg, a mely Barinkayt, a Nagy bécsi handicapet pedig az, a mely Almost képes lesz ott megverni. (A teherelfogadásokat a mai számunkban közöljük). Tatai versenyek. (Kiküldött tudósítónktól.) A fővárosi közönség élénk érdeklődése melleit folyt le vasárnap a tatai pályán az egynapos meeting. A kora reggeli vonat már százakat szállított ki a magyar Newmarketbe s a később érkező vonatokon is seregestöl tódult ki a közönség Tatára. De nemcsak Budapest sportközönsége jött el a versenyekre, nagy számban volt a környék, a szomszéd megyék érdeklődése is, söt Bécs kontingensé­ből is láttunk többeket. A pálya a szokott Jzászló-erdővel volt fel­díszítve ; az uradalmi huszárok, vadászok, az erdészeti személyzet, a vörösbe öltözött whip­pek pompás lovaikon, a tó sima tükre, a remek vidék, valójában gyönyörű festői képet nyújtottak. Az idö és a légmérséklet kellemes volt eleinte, de a futamok közepe felé beborult s az akadályverseny előtt esni kezdett. A tribün helytelen fekvése ellen (délre van állítva) nem panaszkodhatott ez alkalommal a közön­ség. minthogy Nap apó nem szórhatta sugarait. A megjelent előkelőség soraiban ott láttuk a többi közt: gr. Batthyány. Elemért, báró Üchtritz Zsigmondot, gr. Auersperg Károlyt, gr. Esterházy Móriczot, gr. Esterházy Imrét, hg. Taxis Miksát, br. Harkányi Andort, gr. Pejacsevich Albertet, Lnczenbacher Miklós, Baranyay Pál. Hoffmann Lipót száz.. Sénvi száz., Dreher Jenő, Kutschenbach Sándor, Jékey Albin stb. urakat — azt azonban, a ki megteremtette a tatai versenyteret, gr. Ester­házy Miklóst az idén is nélkülöztük a verseny­pályán. A bőkezű föur, ki a mult években éltető lelke volt a versenyeknek, várkastélyá­ban betegágyhoz kötve, nem vehet részt semmiféle akczióban. Nem is volt az idén oly pezsgő élet Tatában, mint volt akkor, midőn a minden szépért és hasznosért lelke­sedő várúr ott lehetett lársai közt. Mily szép idők voltak azok! Ki tudja, lesznek-e még oly napjai Tatának ! . . * * Áttérve a versenyekre, azokról csak elisme­réssel lehet nyilatkozni; ugy mennyiség, mint minőség tekintetében az egynapos meeting teljesen megállotta helyét. A hét futamban összesen harmincznyolcz telivér pályázóit, köz­tük több jó osztályú ló, Sir Blaso, Néni. Szikra, Papacosta stb. Érdekes eseményekben nem volt hiány, a favoritek vagy az ezekhez legközelebb állók arat­ták diadalaikat; csak a gátverseny végző­dött kisebb kaliberű meglepetéssel, melyet Blitz (társai közt klasszisra a legjobb) elő­nyös súlyával nyert meg. A Komárom-megyei eladó handicap, melylyel a nap kezdődött, Hygiea győzelmével végző­dött, Vájjon a favourite, Papacosta stb. ellen. A kétéves Hippokrene-kancza. mely már az augusztusi meetingen figyelemre méltóan fu­tott. nem részesült a közönség részéről a kellő bizalomban, pedig a papirost számitva, meg kellett nyernie a versenyt. De hogy oly könnyen (4 hoszszal) nyerjen, azt nem remél­tük, annál kevésbbé Papacosta silány barma- I dik helyét. Lehet, hogy a pálya emelke­dése. a mennyire hasznára volt Hygieának, annyira ártott Papacosta esélyének, mert ez utóbbi a domb alján még könnyen galoppo­zott, de ott egyszerre csak eltűnt az elővéd­ből. Minden kritikán alul futott Bálkirályné, pedig 46£ kilójával esélyei voltak a nyerésre, a Pchütt-kancza azonban már a forduló után ostor alatt haladt, s Pátrival, ezzel a mindnégy lábára kese Galaor-ménnel, küz­dött az ulolsó helyért. Az Esterházy-Handicapben, melyben a lovag­lás belföldi lovászfiuknak volt rezerválva, négy ló indult, Birólánya, Britannicus, Fattyú és Ingraban. A táv 1200 méter volt, s emberi számítás szerint nem lehetett Britannicusnak elveszíteni, minthogy a távolság igen Ínyére való, súlya előnyős volt, s a legroutineosabb istállófiu (Laznik) ült nyergében. A verseny tényleg az ö győzelmével végződött; a távig Ingraban által engedte magát vezettetni, ott aztán megszökött társaitól, melyek közül Ingraban pehelysúlyával s ökölnyi lovasával második lett, mig Birólánya, mely, ugy lat­szik, nem a régi többé, mérsékelt harmadik­nak érkezett be; Fattyú az egész uton verve haladt. A Tóvárosi Handicap, mely már annyi meg­lepetéssel végződött, az idén is ilyen karak­terű lett, s e mellett szerfölött érdekes le­folyásúvá vált. Hat ló állt ki a 4000 koronás dijért a másfél mérföldes pályára: Grál. Inter­regnum, Morny, Folichonne és br. Üchtritz­töl két candidatus: Sir Blaso és Szikra. Ez utóbbi volt a fökedvenez, de tavalyi «record­ját» ismételte. Mult évben ugyanis megnyerte az Állvány-Handicapet a budapesti nyári meeting utolsó napján, s aztán vereséget szenvedett a Tóvárosi Handicapben, az idén is győztes maradt az Állvány-Handicapben s vereség lett a sorsa a Tóvárosi Handicap­ben. A kis kanczának nincs Ínyére a tatai pálya ; most is szokásához hiven vezetett, de a dombon felfelé már kifuladt, s maga elé kellett ereszteni Grált és Interregnumot. E két ló fej-fej mellett vágtatott a czél felé, s holtversenyben értek be ; lehet azonban, hogy Interregnum egyedül maradt volna győztes, ha lovasa kellő mérvben alkalmazhatta volna az ostort és a sarkantyút, melyeket csak nagy vigyázva használhatott, mert az Interim­kancza könnyen hátra veti füleit. Viszont azonban azt is láttuk, hogy Interregnumnak már hosszú volt a 2400 méter, mert mikor már Grálon erősen dolgozott lovasa, akkor ö még könnyen haladt. Roszszul. formája alatt futott Morny, melyet közelebb lehetett várni az elsőhöz, Sir Blaso nem a tavaszi ló többé, mig Folichonnet, mely egy darabig figyelemreméltóan futott, nagy súlya nyomta. Á Tatai Handicapre (1200 méter kétéve­seknek) ugyancsak hat lovat nyergeltek tel, s a verseny ama ló, Balek, győzelmével vég­ződött, melynek a legnagyobb állóképessége volt. Az előkelő leszármazásu, erös konstitu­tióju kétéves az egész uton a frontban jár­ván, elég biztosan nyert Rache ellen, pedig mint hallottuk, a ló gyengélkedett. A Dréher­féle kancza szereplése igen figyelemre méltó­nak jelezhető, mert nem kevesebb, mint 18 fontot cédáit a nyertesnek. Favourite a ver­senyben Aga volt, de 1000 méter után már eljátszotta szerepét, szintúgy Old Jack Dickin­son is, melytől jobb futást lehetett volna várni. A kétévesek és idősebb lovak számára fentartott Remeteségi dijban három kétéves és egy hatéves ló indult. A futamból Néni került ki győztes gyanánt, mint várni is lehetett, feltéve, ha kedve lesz futni. A makranczos kanczának ma jó napja volt, s kezdettől fogva vezetvén, igen könnyen nyert Zofe ellenében, mig Louis d'or harmadik lett a feltartott s feltűnő rosszul futott Mauritius előtt, mely már a verseny előtt szerfölött ideges volt. A Gátverseny-'Handicapben az egy Angyalka

Next

/
Thumbnails
Contents