Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-07-04 / 49. szám

356 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1896. junius 13. Rossz napok járnak a favouriteokra ; lépten nyomon vereséget szenvednek. A legkézzel­foghatóbban bebizonyult ez a bosnyák fővá­rosban, bol a két első napon csak két favou­rite érkezett be elsőnek, mig a többiek min­den alkalommal lemaradtak. Nagy dolgok történtek oda len Serajevoban, oly lovaknak mint Gyöngyös, Bátor, Sir Blaso, Jura stbnek a megveretés gyászos sorsát kellett megér­niük oly ellenfelektől, melyek más alkalommal nyomaikba sem tudtak jönni. Butters mester hagyományos szerencséje most is érvényesült. Ismét bebizonyította az apró öreg emberke, hogy a meglepetések mestere ö. Ismét akkor nyert egy nagy dijat, mikor senkisem merte remélni. Vignolával megnyerni a Császárdijat Fondor, Gyöngyös stb. ellen, ezt más ember­fia nem tudta volna produkálni! E mellett a hány lovat kihozott a pályára, az mind diadalmaskodott. Nagy mester ö kelme, félnek , is tőle társai, mert ha egy hosszú útra hatá- j rozza el magát, ezt nem teszi hiába. Nyerni i mindent: az ö elve, miként hitsorsainak a ] börze mezején, s tekintve pyramidális szeren- | cséjét: egyáltalában nem csodálkoznánk, ha j az idei Szent István dij nyertese ismét Butters * apó istálójából kerülne ki. , * t * . . ! Fiume, a sarajevói Császárdij egyik jelöltje, mely ] jó kilátásokkal indult a bosnyák főváros felé, j szerencsétlenül járt az uton. A lovakat szállító külön ( vonat már nem messze járt Sarajevóhoz, midőn Fiume a nagy hőség folytán, a waggonban höütés következtében össze esett, s e közben egyik czoinb­csontját eltörte. A lovat azonban nem lőtték agyon,* hanem kezelés alá vették, s a ló most széles pán­tokon függ egy sarajevói isiállóban, s valószínűleg sikerülni fog aló életét megmenteni. Ha a csonttörés Iösszeforr, ugy Fiume tenyésztésre még használható lesz. Gróf Sztáray Jánost tavaly is nagy balszerencse üldözte, midőn Levente a legjobb kilátásokkal indult a krakkói Derbyért, s ellenfelei bele galoppoztak, ugy hogy a lovat fel kellett tarlani, — most pedig Fiúméval oly baleset éri, hogy legjobb esetben csak a lónak életben maradása remélhető, a nélkül, hogy többé kilálás nyílhatnék kárpótlásra. Midőn szom­baton délfelé az istállótulajdonosok egy része Sara jevoba érkezett, az állomáson a baleset hírével fogadták őket, a nélkül azonban, hogy valaki meg­tudta volna mondani a szerencsétlenül járt lónak nevét. Végre előkerült 'ovag Mikuli kormánytanácsos, j a ki az esetről teljes felvilágosítással szolgált. Az | ownerek — miután valamennyi el volt rá készülve, < hogy a szerencsétlenség és kár esetleg öt illetheti, — végre megtudták, hogy a ló nem más, mint Fiume, a Császárdij egyik legjogosultabb jelöltje. -* * * Érdekes, hogy a bosnyák benszülöttek miképen­készitik elö lovaikat a versenyekre. A verseny előtt napokkal bepakolják nehéz pokróezokba. s szájukra zabtarisznyát húznak, hogy a ló lélegzése is meg legyen nehezitve. Így adjusztálva reggeltől estig lépésben vezetik a lovat, s azután egyszer-kétszer meg is kergetik — leggyakrabban csak a köves országúton. A mi trainerjeink érdeklődéssel s moso­lyogva nézik az idomítás e nemét, s nem hajlandók a rendszert egyhamar elfogadni. * * A sportsmanek közül Sarajevoban voltak: Gróf Sztáray János, gr. Degenfeld Imre, a két Lovaregy­let igazgatóságának képviseletében, — azután báró Üchtritz Zsigmond, br. Dewitz Ottó, lov. Hübner Rudolf, Ferdinandy Béla, Luczenbacher Miklós, Jékey százados, Dr. Russo, Gormász R. fhdn. és Tränkel százados. I Sarajevói versenyek. (Első nap.) Vignola nyeri a Császárdij at! A sporthoz tartozókat szokott szivélyesség­gel és rendkívüli előzékenységgel fogadják itt Sarajevoban, s igy nem csoda, bogv ugy a tulajdonosok, valamint a proffessonalisták, ha már egyszer itt vannak, nagyon jól érzik 1 magukat Bosnyákországban. Ez idén még az is kellemessé teszi az itt tartózkodást, hogy egyáltalában nincs meleg, holott a mult években a nagy hőség miatt mindenki igen sokat szenvedett. A napokban esö is volt elég, s maga az első versenynap * Mint utólag értesülünk, Fiumét mégis valószínűleg agyon kell lőni, mert tüdö-gyuladás is lépett volna hozzá. is az ég csatornáinak bőséges megeredése között folyt le. A tarka kép, amit az ilidzei versenytér mutat, már ismeretes olvasóink elölt. Egy darab kelet, az ö szingazdag árnyalataival, mely mindig érdekes lesz a czivilizált európai számára, melylyel ez utóbbi itt együtt él, de soha összeolvadni nem fog. A versenytér közelében a mezökön egész csoportjai a lefátyolozott török nőknek lát­hatók, de ezek még az országuthoz sem menüek közel, arról pedig, hogy a verseny­térre menjenek, szó sincs, s csupán távolból szemlélői a népünnepély-számba menő ver­senyeknek. A bosnyák és török népnek egész tömege nyüzsög aztán a korlátoknál, egy külön nyer­gelő helyen pedig a versenyekre készülő bosnyák lovakat vezetik a legképtelenebb és legtarkább szinezetü ruhákba öltöztetett lovasok. Az első versenynapnak programmján a 40.000 koronás Császárdij állott, mely az idén sokkal érdekesebben alakult, mint tavaly, midőn Or-verttel csak Nem kell és Fülemile állott ki a starthoz. Ezúttal hat lóból álló mezőny alakult, és pedig részt vettek Vignola, Fondor, Bátor, Gyöngyös, Ambrózia és Sir Blaso. Sokan abban a nézetben voltak, hogy lassú pace esetében Gyöngyös meg fogja a versenyt nyerni, s azért e kancza 57^ kilo terhével első favouriteképen szerepelt. Másodsorban Vignola és Fondor voltak favourizálva. Ámbár mindenki azt várta, bogy a veze­tésre egyik sem akarván vállalkozni, nagyon lassú verseny lesz, a start után nem sokára Sir Blaso mutatta az utat, s ha nem is csinált öldöklő iramot, friss tempóban vezette ellen­feleit, melyek közül Fondor és Vignola feküd­tek hozzá legközelebb. A rövid vonalon Vignola ment a második helyre s az egyenesre Vignola és Fondor fordultak be legelőbb, követve Bátor által. Innen azután Vignola nagy fölény­nyel elhúzott ellenfeleitől, s 4 hoszszal igen könnyen nyert, Fondor pedig egész biztosan tartotta a második helyet Bátor ellen, melyet három hoszszal vert meg ; Gyöngyös és Ambró­zia egész uton át nem játszottak szerepet a versenyben. Az ügyes és veszedelmes Butters nem hiába tartott oly sokat Vignoláról, melyet oly gyak­ran indított Derby lovainkkal, a nélkül azon­ban, hogy Vignola eddig nagyobb mérv­ben magára tudta volna vonni a figyelmet. A Springer-féle ló ma oly formát mutatott, hogy ezzel nem egy Derby-lovunknak fogja majd pat­kóit mutogatni. Fondor lovasa, Bulford, azt mondta a verseny után: «Én Fondorral az egész uton vertem a mezőnyt, de az egész uton meg voltam verve Vignola által.» Az értékes dijat tehát az idén is Butters vitte el br. Springer számára. A megnyitó számot képező Trebovics-dijra négy lovat nyergeltek. Ebben is br. Springer Benoitonja aratott győzelmet, mely figyelmez­tetőül szolgálhatott arra nézve, hogy a Császár­dijban is nagy esélylyel fog indulni az istálló kiválasztottja. Benoiton kezdettől fogva veze­tett s az egész uton csak Noisette volt rá egy pillanatig veszedelmes, midőn ez utóbbi a távoszlopnál speedjével próbált szerencsét. De Benoiton uralkodott a helyzeten és fél hoszszal megnyerte a versenyt. Ranavalo és Satanita a két első ló által nagyon meg voltak verve. Az Eladók Handicapje meglepetéssel vég­ződött. Nevermind kezdettől fogva vezetett s végül 8 hoszszal igen könnyen nyert Küfferle és a favourite Spirifankerl ellen. Jókora meglepetést okozott a Kétévesek ver­senyében Jura leveretése is, pedig ez a futam a nap legbiztosabb versenyének látszott. Jura ugyan a verseny előtt erősen köhögött s bár ezt mindenki tudta,- mégis azt hitték, hogy köhögése daczára oly lovakat, mint Szittya és Fossati meg fog verni. Szittya egész uton át vezetve nyerte meg versenyét Fossati ellen, s Jura az utolsó helylyel volt kénytelen beérni! A Gátverseny 1000 frtos dijáért négy ló pályázott. Ez a verseny is meglepetetéssel végződött, a mennyiben azt Tussle nyerte meg Tódor, Terebes és Kritik ellenében. E verseny alatt szakadt az esö, a talaj igen mély volt s igy nem csoda, hogy Tussle javára billent a mérleg, mely már többször meg­mutatta, hogy mély talajban igen jól tud menni. Terebes, szokása szerint erös iramban vezette ellenfeleit, melyek közül az utolsó gátnál előbb Tódor, majd Tussle jöttek a nyakáras szép finish után — melyben a 2800 méter hosszú pályán 6 kiloval többet vivő Terebes megfáradt: Tussle nyert Tódor és Terebes ellen, melyek között 1 — 1 hosz­szat itélt a biró. Brandtner és Dobrin bookmakereknek jó napjuk volt, az itt idözö sporlsmanek majd­nem kivétel nélkül vesztettek, de nem csoda, hiszen Benoiton-on kivül minden favourite vereséget szenvedett. * * * (Második nap.) A versenyek második napja kisebb közön­ség jelenlétében, kellemes időben és igen érdekfeszítően folyt le. A talaj mély voll. A megnyitó számot a Bosna-dij képezte, melyben ismét Springer báró szinei győzedel­meskedtek, a mennyiben Benoiton, ezúttal is a starttól fogva vezetve, megnyerte versenyét. A távoszlopnál speeddel előretörő Bátor, ugyan jó darabig kétségessé tette neki a győzelmet, de végre is egy fejhoszszal Benoiton maradt nyertes. Sir Blaso csak mérsékelt harmadik lett Pietro előtt. A Kétévesek eladóversenyét is oly ló nyerte meg, mely a starttól fogva jó iramban veze­tett, s ez Rose Pompon volt, mely a mély talajban igen otthonosan érezte magát. A hasznos kancza — mely Bálkirálynét könnyen verte le, ezúttal a negyedik versenyt nyerte ez évben — s a biró két hosszat itélt köztük, egy hoszszal hátrább pedig Fossati volt 3-ik Aeneas előtt. Az árverésnél Rose Pomponra nem volt ajánlat. A verseny előtt érdekes s eddig elö nem fordult eset történt, hogy Szittyát, a versenyszabályok 87. §-a alapján nem kevesebben, mint 6-an claimollák. A sors döntött gróf Sztáray János javára, aki a lovat a Nézsai ménes számára claimelte, s igy Szittya istállójában maradt. Az Ridzei-drjban, mely a nap föfutamát képezte, nyolez ló vett részt. A kis terhű Mil­ton igen jó iramban vezetett Interregnum s a többiek előtt. Ez a két ló az egész uton elöl maradt, s csak Nem oda Buda tudott hozzájuk feljönni, mely igen heves finish után nyakhoszszal megnyerte az értékes dijat. Interregnum mögött nyakhoszszal hátrább Mil­ton lelt harmadik, Pitt, Brigand s a többiek előtt. A Nyeretlenek versenyében négy rossz ló vett részt. Küfferle és Aeneas az egész uton nem jutottak szóhoz, de Thury és Coriolan II. heves küzdelmet vivtak, mely egy hoszszal , az utóbbi javára dölt el. i Az Akadályversenyben Evanthia és Debatte vettek részt, de egyik sem akart vezetni, s a start után az első akadályig lépésben balad­tak a lovak. Ott sokáig áldogáltak, mig végre Evanthia ugrott elsőnek, de az akadály után ismét megállt. Ez az unalmas s a közönség türelmét próbára tevő játék minden akadály­nál ismétlődött, ugy hogy a verseny közel l fél óráig tartott. Az ut felén végre elhatározta magát Evanthia lovasa a vezetésre, s innen kezdve friss tempóban vezette Debatlet az utolsó gátig, ahol ez utóbbi előre tört, s küz­delem után magához ragadta az elsőséget. * * *

Next

/
Thumbnails
Contents