Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-06-27 / 48. szám

loJő. juííiUá 27. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 351 IV. Fondor — Joschko — Fiume. V. Jura. VII. Terebes — Todor. Második nap. I. Sir Blaso — Bátor. III. Bálkirályné — Rose Pompon. IV. Joschko — Brigand — Hero. V. Thury — Smith-ist. VII. Tussle — Conjuror. Versenyfeltételek. Szabadkai versenyek 1896 I. Mezőgazdák versenye. 1200 kor. Ebből 800 koraz elsőnek. 250 kor. a 2-iknak, 150 kor. a 3-iknak1400 m. Futhat minden szabadkai gazda saját nevelésű 3é és id. félvér lova. Teher 3é 63 k., 4é és id 68 k. Tét tagoknak 10 kor., nemtagoknak 20 kor. F. v. f. II. Egyesületi dij. 1000 kor. Ebből 800 kor. az elsőnek, 200 kor. a 2-dhnak. 1800 m. 3é és id belföldi lovak számára, melyek 1895. és 96. évben 1800 kor. értékű versenyt nem nyertek. Teher 3é 68} k., 4é és id 72} k. Mének 1} k. több. Félvérnek 5 k. engedmény. . Minden 400 kor. össznyereményért 1 k. több. halmozva 7 kiloig. Tét 20 kor., nemtagoknak 40 kor. F. v. f. III. Szabadka szab. kir. város dija. 1200 kor. Ebből 900 kor. az elsőnek, 200 kor. a 2-iknak, 100 kor. a 3-iknak. 1400 m. Futhat minden szabadkai lakos 3é és id belföldi nevelésű félvér lova. Teher 3é 68} k., 4é és id 72} k. Mének 1} k. Tét 20 kor., nemtagoknak 40 kor. F. v. f. IV. Gátverseny. 1000 kor. (államdij). Ebből 700 kor. az elsőnek, 200 kor. a 2-iknak, 100 kor. a 3-iknak. 2600 m. 3é és id belföldi nevelésű lovak számára, melyek 1895 és 96. évben 1000 kor. értékű versenyt nem nyertek. Teher 3é 62 k., 4é 71 k., 5é és id 72} k. Mének 1} k. több. Félvérnek 5 k. engedmény. Minden 400 kor. össznyereményért 1 k. több. halmozva 7 kiloig. Tét 20 kor., nemtagoknak 40 kor. F. v. f. V. Eladóverseny. 600 kor., adja a Magyar Lovaregylet» az elsőnek, tétek fele a másodiknak. Táv 1200 méter. 3é és id. Bélföldi félvér lovak számára, melyek 1895. és 1896. évben 1000 kor. értékű versenyt nem nyertek. Teher 3é 70} k.. 4é és id. 72} k. Mének 1} k. több. Nyertes 2000 koronáért árverés utján eladó, az árverési többlet fele a második lóé, fele az egyesületé. Minden 200 kor. árleengedésért 1 k. kevesebb. Legkisebb eladási ár 600 kor. Tét 20 kor. nem tagoknak 40 kor. F. v. F. Általános szabályok : 1. Nevezési záridő 1896. évi szeptember hó 13. d. u. 4 óra. 2. írásbeli vagy távirati nevezések Milassin Károly (Szabadkán) egyesületi titkár úrhoz intézendők és, az utóbbiak 24 óra alatt írásban megerősítendők. Tétek a nevezéssel egyidejűleg lefizetendök. 3. Minden készpénzben kiadott dijból 5°/o levonatik. 4. Lovagolni csak színekben vagy egyenruhában szalaggal lehet, és ugy a versenyszin, mint az egyenruhaszalag szine a nevezéssel egyidejűleg bejelentendő. 5. Minden nevezésnek a ló korát, szinét, nemét és leszármazását, valamint a feltételek értelmében a súlyt is tartalmaznia kell. 6. A Magyar Lovaregylet versenyszabályai mérvadók. 7. A totalisateur a Magyar Lovaregylet totalisateurszabályzatának van alávetve és az igazgatóság felügyelete alatt áll. Á versenyintézőség a következő : Igazgatók : Schmausz Endre, Törley Antal, ifj. Vojnich Sándor. Igazgató helyettesek : Rohonczy Lörincz és Mamusich Lázár. Biró : Bezerédj István. Indító: Gábri László. Totalisateur-vezetö: Milassin Antal. Versenytitkár: Milassin Károly. KÜLFÖLDI GYEPEK. Németország. Frankfurt. Juuius 21. Grosser Preis von Frankfurt. Tiszteletdíj és 10000 mka. Steeplechase. 5000 m. Lücke H. ur id sga m Csufondár Craig Millar —Borostyán 73 k. Tulajd. 1 Bradsky hdn. id p h Sir Stafford 70 k. Tulajd. 2 Gr. Rosen C. hdn. id p h Le Halo .67 k. Tulajd. 3 Nem helyezve: Wäscherin, Master Robert, Eventaile, Daphne. Aubepine, For Ever, Junon. — Totalisateur : 10:184. — Helyre 20:74, 119, 38. — Küzdelem után egy hoszszal nyerve, } hoszszal hátrább af harmadik. * * — 7/ ' t . v • Hamburg. Junius 22. Renard-Rennen. 10000 mka. 2000 méter. Gundelfingen R. ur 5é p m Ausmiirker Kisbér—Santa Maria 64 k. Adams 1 Hiestrich W. ur 4é p k Asche 60} k. Busby 2 Blottnitz H. kap. 4é p m Palmzweig 64 k. Barker 3 Nem helyezve: Nixnutz, Moritz. — Totalisateur: 10:18. — Helyre 20:32. 29. — Könnyen másfél hoszszal nyerve, nyakhoszszal hátrább a harmadik. Angolország. Ascot. Junius 19. The Hardwicke Stakes. 2500 font st. 2000 méter. Duke of Westminster 3é p m Shaddock St. Serf—Orange 53 k. M. Cannon 1 Mr. H. D. Barclay 3é p m Dunrobin 47£ k. Finlay 2 Prince Soltykoff 4é p k Sati 55f k. H Toon 3 Nem helyezve : Butterfly, Lord Roberts, Bay Ronald, Coylton, Fabian. — Fogadás : 11:8 Schaddock ellen. — Fél hoszszal nyerve, háromnegyed hoszszal hátrább a harmadik. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. 40150 sz. II/1.-96 Felhívás. Felhívom mindazon tenyésztőket, kiknek birtokában három és fél évet betöltött, de a nyolczadik évet még meg nem haladt korú ménló van és azt eladni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat, annak kitüntetésével, hogy a ménló mely vármegyében, mely városban, községben vagy pusztában áll, továbbá az eladási árt is hozzám (50 kros bélyeggel ellátott beadványban) legkésőbb folyó évi augusztus hó 20-ig jelentsék be. Az eladandó mének a bejelentések mérvéhez és a bejelentök lakhelyéhez képest, ugy a mint a mult évben, ismét egyes központokon fognak bizottságilag megszemléltetni és a vételár tekintetében létrejött egyezkedés után azonnal megvásároltatni és átvétetni. — 165 czentiméternól alacsonyabb mének, tekintettel a méntelepekben már meglévő anyagra, nem vásároltatnak, kivéve, ha az egyed kitünö minősége a megszerzést kívánatossá teszi. A megvásárolt mének vételára csak 1897. évi január hó első felében fog azon adóhivatalnál kifizettetni melyet az eladó a vásárlás alkalmával kijelölend. Budapesten, 1896. évi junius hó 20-án. 1—3 Földmivelésügyi m. kir. miniszter. Pár szó Somogymegye lótenyésztéséhez és kiállításához. Tisztelt főszerkesztő Ur ! — Becses lapjának f. hó 17-ik számában, mitten, tenyészlókiállitásról megjelent czikk, a somogymegyei lótenyésztési bizottság által bemutatott 18 db. lóból álló népies kiállításról igen röviden emlékszik meg, ámbár ez a kollekczió a milleniumi nagy érmet és az abban bemutatott minden egyes ló kiállítási érniet, és azonkivül négy közülök összesen 300 korona értékű pénzdijat kapott. Nem fűznék ehhez további megjegyzést, ha abban a néhány sorban nem foglaltatnék az is, hogy «óvakodjanak a tenyésztők a csonthibáktól», — mi által az olvasó, ki a lovakat talán nem latta, méltán azt hihetné, hogy azok tele voltak csonthibákkal. Elég lesz talán ezzel szemben a jury fent idézett Ítéletére és br. Szentkereszty PáT" "urnák e lapok f. hó 6-án megjelent számában közölt czikkére hivatkoznom, melyben a somogymegyei népies lótenyésztésről szólva, mint különösen feltűnő jelenséget kiemeli, hogy «ezek a könnyű nemes lovak, daczára kora használatba vételüknek, teljesen épek és hiba-mentesek voltak.»*) - *)«Majdnem kivétel nélkül» — mondja az idézett ur. A főszerk. A mi a somogymegyei lovak ellen ebben a lapokban ismételve felhozott ama kifogást illeti, hogy «tulfinomak», be kell részemről is ismernem, hogy különösen azokban a jobb lótenyésztő községekben, honnan a bemutatott lovak nagyobbrészt származtak, erösebb csontalap kívánatos volna, és a lótenyésztési bizottság ennek teljes tudatában iparkodik is ezt a bajt orvosolni; de az ellen, mi a használati lókiállitás után e lapokban felhozatott, hogy e lovaknak ne legyen piaezuk. és nehezen értékesíthetők legyenek : felemiithetem, miszerint — daczára a májusi «használati lókiállitás» rossz vásárlási viszonyainak és a lovak fiatal korának : az ott bemutatott 24 lóból Budapesten eladatott 9 db átlag 385 frt árban, és hogy a leginkább kifogásolt aszalói könnyű lovakból nem egy van katonatiszt birtokában, kik azokkal igen meg vannak elégedve és állandóan keresik azokat, persze könnyű teher alá. A somogy-megyei jómódú paraszt, ki ily lovakat nevel, igaz, hogy nem végzi velők a nehéz gazdasági munkákat, melyekre kevésbbé nemes lovakat és ökröket tart, de ez neki nem is czélja velők, hanem a piacz részére való tenyésztés, mi mellett a könnyebb munkát igen jól végzi velők. Ezeket tartom szükségesnek megyém népies tenyésztése reputácziójának érdekében megjegyezni, mely egyedül az összes kiállító megyék közt — népies lótenyésztése után — mindkét kiállításon megkapta a milleniumi nagy érmet és az egyetlen kollekczió volt, melynek minden egyes lova a tenyészló-kiállitáson kitüntetésben részesült. Kiváló tisztelettel maradtam a t. főszerkesztő urnák kész hive Gaal Gyula. Somogymegye lótenyészt. bizottságának elnöke. * * Megjegyzés. Nagyon örülünk ha minden oly jól áll Somogymegye lótenyésztésében — mint a jury Ítéletéből következtethetni. Ne áltassuk azonban magunkat, mert ez csak a kiállított anyagra vonatkozott. Nagyjában Somogy ismeretes, hogy sok nemesség van benne — emberekben és lovaiban egyaránt. Azonban nemcsak mi és br. Szentkereszty ö méltósága sem tartja helyesnek az irányt, mi ott nagyrészt (v. nagyobbrészt) űzetik, t. i. a tulfinomitott nemesség — parasztlovaknál, s óva int, hogy a lovakba több csontosság kellene; de meg e lapok 38. számában a «Néhány szó a félvértenyésztésről» irt czikk i. t. szerzőjének tanácsa is — hasonlóra int, s bár nem mondja ki egyenest, hogy az a somogymegyei lótenyésztők egy részének Íratott (hanem általánosságban minden félvértenyésztönek szól): de főiránya (öblös, csontos anyakanczák megszerzése vagy nevelése, mielőtt telivér-mént használnának) — nagyon reáillenék a somogyi községek egy részének lónevelési irányára.— Mi is, br. Szentkereszty is — azt mondjuk hogy: «e lovak túlságosan nemesek és könnyűek katonai czélra nem alkalmasak s igy használhatóságuk igen egyoldalú; a paraszt tenyésztő nem számolhat vele biztos piaezra». — Ennek ellenében Somogy m. lóteny. bizotts. elnöke idézi, hogy «a kifogásolt aszalói lovakból a katonatisztek vásárolnak és igen elégedettek velük : más részről, hogy átlag 385 frton Budapesten is vásároltak belőlük.» — Mi a vélemények eme látszólagos ellenmondását elhiszszük s ugy magyarázzuk — hogy könnyű teher és parádés sétalovaglásra igen szépek az aszalói lovak és felével olcsóbbak mint a kisbériek vagy mezöhegyesiek s igy kivételesen olyanok is megvétetnek, olyanoknak is vannak kedvelőik ; de azt hiszszük, hogy a mennyit Aszaló s néhány hasonló tenyészirányu község nevel — az éppen elégséges az ily passziók kielégítésére. — Még egyet akarunk megjegyezni. Régentebben (és még csak ezelőtt 10—15 évvel is) az aszalói lovak dominálok voltak a pesti (régi) versenytéren, az u. n. mezei gazdák versenyeiben, s a kb. 1} mfdnyi pálya befutásánál az első helyekre jutottak. Ez ellen hiába próbálgattak a más vidékiek. Az aszalóiak rendesen elvitték a dijakat. Hanem már a 80-as években — az uj versenytéren kezdtük észrevenni, hogy kitartásban hanyatlanak az aszalóiak s holmi itteni fuvarosok által a Rákoson nevelt Furioso félvér csikók (kimustrált anyák után) némi kevés lovaglással (idomitásnak nevezni ezt nem lehetett) éveken át elsők lettek, ugy hogy e lovak közül többekre már ki kellett mondani, miszerint első dijat nem nyerhetnek. Mégis pályáztak, s volt eset, hogy habár az első dijtól elüttettek, a második és 3-dik dijat elvitték, mig a 3-diknak érkezett aszalói ló az első dijat kapta. Lassankint még is elmaradtak a somogyiak. Ez azóta észlelhető, mióta az államménesekben a tenyész-anyag nagyobb munkára és