Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-01-12 / 2. szám

24 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1896 január 12. Nonius XL1. apja Nonius XXIX, anyja 327. Nonius XXII, 5éves, 172 czm. magas, pej Lassú, dé kitartó és hasznos vadászié, nehéz teher alatt, is megfelel. Nem valami s/.ives ugró. Ötször vadászott. Nonius XL1I1. apja Nonius XXXI, anyja 275. Nonius XVI, öéves, 169 czm. magas, pej. Nagyon lassú, semmi vérmérséklettel, kevés ugróképességgel, gyönge szervezettel, nagyon rossz evö. 1 vonzalékvadászat.on és 4 vadászaton vett részt. Nonius XXXII, apja Nonius XXXII, anyja 343. Eredmény Nonius, 6éves, 175 czm. magás, pej. Lassú ló, temperamentum nélkül, kevés kitartással. Nem szívesen és gyöngén ugrik, vadászaton szükségből használható. 4-szer vadászott. Noiih Star V, apja North Star IV, anyja 165. Kurioso XII, 6éves, 173 czm. magas, pej. Használható vadászié, megfelelő gyorsa­sággal és ügyességgel; szervezete puha, jó ugró, rossz evő. 1 vonzalékvadászaton, két vadászaton és két versenyben vett részt, amidőn egyszer harmadik volt. 4. A bábolnai ménes kanczái. 70. tksz. Siglavy I. apja Siglavy 1, ; anyja 106. Shagya IV. 8éves, 157 cm. magas, szürke. A keresztülállott inlluenza miatt in­baja támadt, és ezért vadászterepen nem is használtatott. Az élőmunkában kevés vágtázó és ugró képességet mutatott, nagyon lassú lónak látszik. Izgatott természetű, gyönge szervezettel, Gyönge, evő.­87. tksz. Gazlan Shagya, apja Gazlan Shagya, anyja 86. Jussuf. 7éves, 158. cm, magas, pej. Elég jó, megfelelő gyors és kitartó, igen ügyes vadászló, sok temperamentummal. Kedv­vel és szívvel ugrik és sok tehetsége is van hozzá. Az élőmunkában a bal mellső lábon intokmegvastagodása volt. Négyszer vadászolt. 5. A íogarasi ménes kanczái. Neapoliiano 111—2, apja Neapolitano III, anyja 28. Pluto I. öéves, 159 cm. magas, szürke. Elég használható, kitartó, elég gyors vadászló, tetemes ugróképességgel. A vadá­szatoknál könnyű teher alatt mindig jó he­lyen volt. Szervezete gyöngébb és az evésben kényes. A vadászatok alatt a jobb hátsó lá­bán nyultetemet kapott, de az basznavehelö­ségét kevéssé befolyásolta. Háromszor vadá­szott, -Pluto Fantasßa, 19, apja Pluto Eantascuj anyja 81. Conversano Mima, öéves, 154 cm. magas. pej. Nagyon lassú, kitartás és vér nélkül. Szervezete gyönge, rosszul eszik. Va­dászatra pem alkalmas. Négy vadászaton lett lovagolva. , (Folytatása következik.) Lóvásárok Magyarországon. Budapesten a mult héten összesen 400 db. lovat hajtottak föl. melyek közül 200 db kelt el az alábbi árakon: hátas ló 150—200 frton. jukker 110 170 írton', hintós ló 60-80 frton *), igás ló 55—95 frt, fuvaros ló 50 — 37 frton, parasztló 40—65 frton. *) Hallatlan prédálás: Igy már értjük, hogyan gaz­dagodhatnak egyes élélmes lókereskedök. A nyáron, Carlsbadban az egyfogatuak lovai után kérdezösküdé­sünkre többizben azt a nyilatkozatot tették, hogy a leg­nagyobb rész magyarországi származású, s hogy áruk 28Ö—300 frt A lovak nagy s erős termetűek voltak; mi a torontáli sváb tenyésztést sejtettük bennük. Azt hallottuk, hogy egy otlani lókereskedönél vagy 60—70 db áll az istállóban s hogy évenkint'állítólag 2000 lovat ad' el. A föszerk. Telivér angol mént keresek. Feltételek: körülbelül 170 cm. magas, át­örökítő hiba nélkül, lehetőleg sötétpej vagy teke te jegy nélkül. Erös csontozat, jó kötések. Versenyműit nem szükséges. Korosabb is lehet, ha még jó férmöképességü. Ára 1500 frfig.. Szivéé megkéresések bö leírással dr! Burján Aladárhoz Budapest. 'Dísztér.' 16.'' szám alu inté'áen'dök'.' ' . ' i_ P í«UJJúWb«;f <,"• ' : .''VT • i !).'.>,• fi,;./ i. ÜGETÖVERSENY, TENYÉSZTÉS, Van-e szükség Magyarországon ügetőverseny-egyesületre ? Tisztelt Szerkesztő ur! — Engedje meg, hogy becses lapjában (melynek programmja több izben hangsúlyozta, hogy az ország összes lótenyésztési érdekeinek kifejezésére szabad tért enged): miszerint a czimzetben fel veteti kérdésre szolgáló feleletet közölhessem. Tehát: Van-e szükség Magyarországon iigetö­versenyekre ? Ki hinné, hogy erre a kérdésre Ausztriából kapunk feleletel ! Megfelel pedig a fenli kér­désre legjobban az 1899. évi osztrák ügetö­Derby, mely most zárult. 103 nevezés történt erre a Derby re, és vedig nem kevesebb, mint 41 Magyarországból! E mel­lett megjegyzendő, hogy elnézés következté­ben sem Lipthay Guido (kinek az idén 11 csikaja van France's Alexander Aö\ és 7 Pann­tól), sem pedig gr. Teléki Tibor, (kinek 18 csikaja van Homewood-tói) egyetlen nevezést sem adtak be az 1899. évi ügetö-Derbyre, Ha ök is neveztek volna, a mintegy 120 nevezésnek fele Magyarországból eredne! Az eredmény különben igy is impozáns, mert a 41 nevezés következőleg oszlik el: Gr. Keglevich Gyula 4 nevezés, ,gr. Des­sewfi'y Miklós 5 nevezés, gr. Dessewffv Ala­jos 10 nevezés, gr. Esterházy Károly 1 ne­vezés, gr. Károlyi László 9 nevezés, br. Haupt­Stummer 1 nevezés, Geist Gáspár 1 nevezés, Egyedi Arthur 2 nevezés, Förster Otto 5 ne­vezés és Rösa Béla 4 nevezés. Ha már most a fenti tenyésztőkhöz hozzá veszszük még Lipthayt és gr. Telekit, továbbá gróf Wenckheim Dénest, ki már tavaly óta amerikai ügetö-mént (a lapunkban többször emiitett Wilkest) basznál ménesében, Muslay Gyulát, Cliernel Györgyöt, Bernrieder Jánost és báró Sennyey Istvánt: akkor látható, hogy milyen nagy már ma is azoknak a száma, kik hazánkban üyető-tenyésztéssel foglalkoznak. És ez a fényes hadsereg eddig nem bírt tömörülni, nem birt hazánkban magáról élet­jelt adni (vagy csak igen keveset), mert nincs szervezve, nincs vezére, nincs organuma, nincs támasza. . De ez még nem is az egész hadsereg; csak a szine-java. Van Magyarországon mintegy 300 nagyobb tenyésztő, ki jó félvér (jukker) lovakat nevel, S meglehetős sikerrel, de ebben is kevés az a nagy, szép, akcziós ló, - mi- • nőt a küllőid jól megfizetne s mely a bosszú felkarokkal biró traberek után inkább nevel­hető, mint a galoppverseny-lovakból. Láljuk luxus-lóvásárainkon, bogv csak ilyeneket ke­resnek a külföld részére. A kisebb tenyésztők száma (8—10 kan­czával) 700—750 körül van. Ez meglehetős . jó katonalovat és «mindenre használhatót» pro­dukál, de mindezt nagyság, szépség és kon­stansság tekintetében emelni kellene, mert ugy a bogy van, a gazdag külföld kicsinvli; ebhez sok jó' és kipróbált mén és kanczaanyag kel­lene, illetőleg a lovak trainingben felnevelése, mit a galoppversenyek mellett az ügetöverse­nyek igénybevétele által. lehelne elérni, — s ugy látszik, hogy sokán . gondolkoznak igy; példa reá fentidézett, tenyésztők névsora. Alig akadhat mai nap részrehajlatlan a ki ne látná, hogy az ország összes tenyésztőinek érdeke, hogy lótenyésztésünknek a piaczot az európai lóvásárokon megtarthassuk. Ezt csak ugy lehet elérni, ha tenyésztésünket minden­féle uton módon minél inkább javítjuk és be­mutatjuk ; erre szolgálnak egyrészt a lókiáliitás, aztán a galopp-versenyek, másrészt az ügetö­versenyek, melyekből szintén állandó versenye­ket kellenerendezni, hogy annak dijaira támasz­kodva mpz,oghasson a tenyésztő. Vannak tenyésztőink és vanngk ügelöink, de nincsenek versenyeink és nincs egyesüle­I tünk, mely direktívát adna és a'gyeplöt kezé­ben tartaná. íme, a bécsi Derbyre érkezett nevezéseknek majdnem fele Magyarországból érkezett — és nekünk nincsenek versenyeink ! Benevezett 41 ügetőnk közül 11 Ajándéktól. 10 Carignanotól, 9 Diregotól, 5 Glentöl, és 4 Troubleíól származik ;- 41 csikóból tehát 39 oly iigetöméntöl,- mely hazánkban már a tenyésztés szolgálatában áll — és nekünk nincsenek versenyeink! Pedig, ha szervezve j volnának a tenyésztők, ha volnának egyleti I mének, melyek olcsó pénzért a kisebb teriyész­I töknek is hozzáférhetőkké tétetnének, ebből csak haszna volna nagy és kis tenyésztőnek egyaránt. Íme, az idén (1895-ben ) Bécsben 500.000 kor. Badenben 270.000 kor. Budap esten kb. 260.000 kor. Összesen tehát kb. 1.020.000 kor. lesz versenydijak czimén kiírva. Jutna ebből mindenkinek, ki tenyészt, felnevel, vagy futtat ügetőt. Nem kell félteni a remonda-teuyésztést az ügetötöl, hiszen az ügető is csak az angol telivérnek köszöni létezését és igy tulajdon­képpen ö is félvér. A ki pedig valaha neme­sebb vórü ügetőt, látott, az nem tagadhatja, hogy az ép oly alkalmas kocsi- és hátas lovak tenyésztésére, mipt akármelyik jobb f'éívér­mén. Az osztrák kormány már évek előtt 12 ügetőt állított fel az állami méntelepek­ben, nálunk pedig az «Órsz. gazd. egyesület lótenyésztési bizottsága» tavaly feliratilag kérte a kormányt, hogy amerikai iigetö-lenyészmé­nékét importáltasson, a nélkül, hogy eme lépesnek eddigelé eredménye lett volna. Ismételjük tehát: szaporítani kell ügetqinkét és azokat az országos lótenyésztés szolgálatába állítani f Versenyek kellenék, hogy a,tenyésztő értékesíthesse az ö anyagát és további tevé­kenységre sarkaltassék. Mindehhez pedig kell egy életképes egyesület! Ebbeli hitünkben erősítettek még bennünket Bécsből. • "•'• * »...-• < . • : ' , *;*... . . ' > •••-:••: i Az uj Ügetö-versenyegyletet. szervező bizott­ság fáradbatlan buzgalmat tanusit; pénteken d. u. (jan. 10.) ismét gyűlést tartott,; tárgyaltat­tak az időközben egyes csoportok által kidolgo­zott alapszabályok; a pénzügyi szerződés pon­tozatai: szabályoztatptj a jövendő viszony a* Tattersal! és az alakulandó' (jgetö-verse'nyr társulat közt; -—•. bemutattatott az ügetö-pálya megnagyobbitásának, az uj tribünöknek, is­tállóknak stb tervei és költségvetései; elő­irányzat tétetett az idei (1896.) méeetingek költségeire, mely szerint két meeting tenne, mindegyik 7—8 napból és per 6—6 verseny, melyek dijaira kb. 260,000 korona adatik; (készüljenek juniusra versenyzőink I) Az egyes tagok jelentették, hogy a kormányzat köré­ben igen jóakarólag fogadják az uj egylet terveit, mindeníelé érdeklödnek iránla. főuraink fiatalsága pártfogóba, a fövárpsi polgárság Casinóiban élénk megbeszélés tárgya stb. Az előkészítő • bizottság néysorozatot készített; nevesb tenyésztőink és sporfomaneink: köré­ből — melyből majd az igazgatóság (10 tag) és a nagy bizottmány (40 tagi fog az ala­kító közgyűlésen választatni. Elhatároztatott, hogy az ország lótenyésztői és versenyzőihez egy körirat, (aláírási iv) küldetik szét; mely röviden előadja a tprvezett egylet lényeges!) módozatait, szervezetét, a tagsági feltételre stb vonatkozó részjeleket.Igy tehát az Qrsz. Gazdasági egylet kebeléből indítványozott uj egylet inegalakulbatása annyira; haladt, mi­szerint legközelebbre (körülbelöl jan. 19-érp midőn az Orsz.: Gazd. egyletnek is közgyűlése . lesz) az alaltitó-gyülés egybehivathatik. Itt az ideje, hogy az ügető-versenyek hivei a vidékén is — megragadjak az alkalmat, hogy közre.-, működésükkel a nagy terv létesülhessen ;, és a nevükre szétkiildendö Aláírási , iv bekül­désével tudassák legalább (ha talán szeme-

Next

/
Thumbnails
Contents