Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-04-11 / 18. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1896 április 11. Moser ur 9é f m Burliiei/ 2800 m. Tulaj cl. (1:35

6) 4:27* 2 Koritschani-ménes 7é p k Romola 2925 m. Goff (1:38

s) 4:28» 2 Cruit W. ur 8é f k Allegro 2000 m Curran (1:33') 4:31 4 Allen Kenney disqu. Tot: 80:5. Helyre: 25:191,76. VI. Ballerine-Handicap. 2000 kor. 2500 méter. Wanko L. ur 5é f k Greti 2660 m. Ederer (1:43«) 4:35' 1 Dieffenbacher H. ur 5é sga m Sultan 2600 m. Tulajd. (1:46') 4:37 2 Schoisengeier L. ur 4é f m Barischofskg 2620 méter Ifj. Schoisengeier (1:45») 4:37

2 3 Lutter A. ur 5é p k Dongó C. 2740 m. Holz (1:41«) 4:48' 4 Nem helyezve : Prinz II.. Cozette, Lubiana. Bella, Tschepanin, Co co, Lini, Mein Leopold, Goldarbeiter. Tot

: 34:5. Helyre 25-re : 67, 63, 77. Mein Leopold, mely elsőnek és Goldarbeiter, mely 3-iknak érkezett he. hamis menet miatt disqualifikáltattak. VII. Trost-Handicap. 1800 kor. 2500 méter. Kreipl K. ur 8é sga m E. N. Cook 2625 m. Zöhrer (1:36') 4:12« 1 Wüss ur 6é p k Lady Amber 2540 m. Tulajd. (1:39') 4:12« 2 Blau ur 8é p m Calvo 2600 m May (1:37») 4:12» 3 Schlesinger W. ur id. sz m Warwar 2580 m. Dieffenbacher (1:38) 4:12° 4 Nem helyezve: Gogol, Wetscheria. Pietuschok. Atlasny, Sarmatka, Brezelbub, Petersburg. Tot; 48:5. Helyre : 25:re 73, 60, 56. Gróf Gyulay Adolf, mint megbízható forrásból értesülünk, Amerikában személyesen vásárolt remek fekete ménjét, a sokat emlegetett Alcandret. az öszszel Budapesten tartandó tenyészló-kiállitásra ide fogja küldeni. Alcandre jelenleg a bécsi ügetö-egyletnek van ingyen átengedve kihasználás végett és Kagranban fedez; nincs azonban kizárva, hogy még az idén állandóan Magyarországba kerül. Osztrák ügetőverseny-egyletek ankétet tartanak ma vasárnap Linzben. Az ankéten Ausztria összes (vagy 12) egylete képviselve lesz, a bécsi Poschacher Anlal alelnök, Altmann Adolf igazgatósági tag és Winkler Rezső handicapper által. Megbeszélés alá fognak kerülni : tenyésztők és futtatók kívánságai, a Bécsben elért recordoknak a vidéki lassúbb és roszszabb pályákra miként történő átszámítása és egyéb ügyek. Trabrennen és — Burgtheater. A legújabb bécsi Kalauer ez : — Was ist der Unterschied zwischen den Burgtheater und den Trabrennen?"??! — Im Burgtheater gibt es nur Tra

—

gig, bei den Trabrennen . . . nur Fahr-gig ! Szerzője: egyik bécsi sportlap főszerkesztője, ki szatirikus humoráról és kilünö ötleteiről sportkörökben általánosan ismeretes. Az amerikai ügető lovakról*) A ki az amerikai lótenyésztést valamely más állam tenyésztésével összehasonlítja, első sorban arra kell tekintettel lennie, hogy Amerikában sem az államkormány, sem a hatóságok a legkisebb befolyással sembirnak a tenyésztés ügyére. Még azt a számtalan lókiállitást és vásárt (Horse Shows and Fairs) is, melyeken igen sokszor igen érdekes dolgok kerülnek elosztásra, csak magán társulatok rendezik. Egyedül a szükséglet szabályozza a prodnkeziót ; ez által lett az amerikai ügető, melyről Amerikában szerzett személyes tapasztalataim alapján, itt első sorban szándékozom szólani : egyrészről a világ legnagyobb menetképességgel biró lova. ámbár tagadhatatlan, hogy másrészről viszont ez által is jutott az amerikai ló sok hibához, melyek némelyik lónál épenséggel tipikusan kidomborodnak és az európai tenyésztő előtt értékét csökkentik. Ami mindenekelőtt az amerikai ló menetképességét illeti, ugy az egy, államiban a képességre alapított tenyésztésnek eredménye. Amerikában egy lovat sem tekintenek «ügetönek», ha nem képes egy bizonyos korban egy ang. mföldet (1609 m.) 2.30 p. alatt befutni, vagyis a kilométert 1-30 p. alatt maga mögött hagyni. Lovakról, eme menetképességgel, az amerikai pontos kimutatásokat vezet, az u. n. «great lable»-t, melyben mindazok a lo*) Jelen közlemény a Nm. magy. kir. földmiv. minisztérium részére Íratott — s oly módon engedtetett át e lapoknak közlés végett — ha a szerzőnek ellenvetése nem lesz ez ellen. — Mi e végett megkerestük mélt. gr. Gyulay A. urat, ki szives volt azt megengedni. A föszerk. vak benn foglaltatnak, melyek bármikor egy amerikai versenypályán győztesként kerültek ki egy «healböl» (több futamtól álló versenyek egyike) az említett 2.30 p. alatli időben. Ez a hajsza, aminél nagyobb sebességre, hozta azt is magával, hogy az egész amerikai versenyrendszer a heat-versenyeken (heat-race) alapul: a heatek mindegyike egy ang. mfldre futtatik, a dijat azonban csak az aló kapja meg, mely az öt heatböl (amennyiből a tulajdonképeni verseny állani szokott) kettőt vagy hármat(már ahogy a propoziczió szól) megnyert. Csak egy beat nyerője, nem nyertese egyúttal a dijnak is. Ez a sebesség-hajsza vezetett továbbá arra is, hogy Amerikában egy lónak menetképességéröl már akkor is teljesen meg vannak győződve, ha csak egyedül (versenytársak néíkül) tehát «idöre» íutva, egy ang. mföldet a megkívánt időben maga mögött hagyni képes. Amerika u. n. világrecordjainak a legnagyobb része ily uton éretett el. Speed volt az egyedüli kivánság, melyet az amerikai tenyésztő eddigelé ismert. így jölt létre az, hogy az emiitett «great iable-ben» ma már sok ezer ló van bejegyezve, és hogy az amerikai ügetüienyésztés, daczára alig 60 éves fennállásának, ma Európa egyetlen országának ügetö-tenyésztése által sem érhető el, még a több mint lOOéves orosz tenyésztés által sem. Miután azonban az óriási speed, melyet az amerikai ügetöbe beleoltottak, mindenekelőtt jó lábakat és erős tüdőt, egyáltalán egy teljesen egésséges szervezetet követel, természetes, hogy az amerikai ügető felette figyelemre méltó kitartás felett is rendelkezik. Hiszen egy ló, mely képes az ang. míldet pl 2 p. 10 mm. alatt (trabban) befutni; mindenesetre képes több mértföldet 2"40 p. tempóban befutni. Bizonyítékul felhozom, hogy Pascal fek. her. (ap. Pascarel any. egy Leamington-k.) 1893 nov. 2-án New-Yorkban 10 ang. mfldel 26" 15 p. alatt futott be, ami t "38j- kilométer recordnak felel meg. És tényleg az Amerikából hozzánk importált ügelök, versenypályáinkon majdnem mind stayereknek bizonyultak. Az amerikai ügetönek emez előnyei nem kis mértékben nemes származásából erednek. Általánosan ismeretes, hogy az egész fajnak ősapja «

Rysdyk's Hambletonian» angol telivérre és pedig az 1788 évben Philadelphiába imp. a Messengerren vezet vissza és hogy ez idő után is az amerikai ügető tenyésztők igen sok teli vért és fél vért használtak keresztezésekre. Teljesen igaz Georges Wilkes kiváló tenyésztőnek (kinek neve a hasonnevű, Hambletoniantól származó mén állal az am, ügetötenyésztésben a le«nagyobb hirnévre jutott) ama mondása, hogy «Messenger» családja több száz millióra rugó ajándékhoz juttatta az Uniont. Ma persze az ügetö-tenyésztésben már csak nagy óvatossággal használják a telivért, mert az amerikainak az a nézete, bogy a telivér, mely következetesen galoppra tenyésztetik, csak akadályozza az ügetést. Nem is szabad hinni, hogy az a ló, melyet az amerikai «telivér-ügetönek» nevez, angol telivértöl származik, ezzel az elnevezéssel csak amaz ügetőt jelöli meg, melynek származási táblája legalább is öt generáczión keresztül inást, mint ügető vért, fel nem mutat. Az ilyen lovakból már legio van Amerikában. Az «ügető register» jelenleg több mint 20,000 oly mént emlit fel, mely származás vagy kiváló teljesítmények által magát kitüntette. Az angol telivér az ügetöben, valamint az angol félvér, mely főkép Kaliforniában és Canadában itt-ott még ma is igénybe vétetik a vér felfrisitésérc, adták az amerikai ügetönek ama nemes formákat, melyeket Amerikában sokkal inkább meg lehet találni, mint ahogy azt, a hozzánk érkezett példányok után sejteni lehetne. Ezek adtak továbbá neki imponáló erélyt és bámulatos képességet, miglen a szakadatlan és utólérhetlen trainingnek köszönheti intelligentiáját, ügyességét és bámulatos alkalmazkodási képességét. Mind a mellett az amerikai tenyésztő, mint már emlitém, ma már nem szereti a telivért és párosításra csak különösen kiválasztott telivérkanczákat basznál, melyeknek csak második vagy harmadik generácziója adja azután a valódi versenyügetöt. A verseny-ügetö és az u. n. «2 percz-ügetö» (mely képes volna az ang. mfldet 2 perez alatt befutni) állandóan ideálját képezik az am. tenyésztőnek, habár egyes tapasztalt férfiak, különösen az utóbbi időben, lovaiknál korrekt és szép formák elérésére is törekszenek. Ezt elérni Amerikában nem nehéz, mert az ügetök közt is számtalan ló található, mely kiíogástalan külleme által bámulatba ejt. Ig», pl. láttam a világhírű «

Village-Farmban» (East-Aurorában) egy mént, «.Mambrino King», melyet joggaí neveznek Amerika legszebb lovának, és mely remek formáit a legnagyobb hűséggel örökíti át utódaira, mint ezt a Németországba imp. fia «

Silber King» is bizonyítja. Nem kevésbbé szép a Mr. Bundle formáján Danburyben (Connecticut) látható «

Quartermaster», melynek fia «Quarterstretsch» jó ismerősünk a bécsi versenypályáról, c; Patchen Wdkes» a a Few itt Farmban», a Chimes» a ma már emiitett Village P armban mind oly mének, melyek az am. ügető külleméről alkotott nézeteimet alaposan megváltoztatták. Főkép «Mambrino King», és a Chimes» nemcsak szépségük, hanem épenséggel aczélos alkatuk és szervezetük állal tűntek föl. Nem szabad ugyanis az Európában levő ain. ligelöket az ottani íigetö tenyésztés tipikus képviselőinek tekinteni. Nagyon sok van ezek közt, melyet csak azért vettek meg, mert odaát szép versenycarrierrel dicsekedhettek, vagy mert olcsón voltak megkaphatok. Pedig, mint mindenütt, így Amerikában is áll az a mondás, hogy ami szép és jó, annak szép és jó az ára is. Mindamellett megjegyzem, hogy az am.ügetöknek mai árai, tekintettel a faj minőségére, nem magasak. 15000—20000 dollár ma a legmagasabb ár a legjobb lóért, mely összeghez természetesen még hozzá számitandók a magas szállítási költségek Európába, a biztosítási dij stb., melyek a vételt felette megdrágítják. E mellett a vevő még mindig viseli azt a risicót is, hogy lova a tengeri utazást (sokszor 14 napnál is több, egybekötve nagy viharokkal) ki nem birja és elpusztul. Számítani kell továbbá azzal is, hogy az imp. lovaknak sokszor hosszú idő kell, mig aklimizálódnak, s igy kihasználásuknál felette óvatosaknak kell lennünk. Visszatérve az árakra, 5000—8000 dollárért ma Amerikában jó, söt tekintetbe véve a mi viszonyainkat, mondhatom : kiváló ügetöket lehet kapni, természetesen, ha csak az amerikai piaeznak fortélyaival ismeretesek vagyunk. A legutóbbi nagy lóárveréseken New-Yorkban és Chicagóban, melyeken 4—500 ló került eladásra, még a fenti összegnél is kisebbért voltak kaphatók lovak kiváló származással és 2-15 recorddal, söt voltak ezek közt egyesek feltűnő szépek, azonban mégis oly hibákkal, melyek mialt őket nálunk egy szigora forum tenyészménekként nem qualifikálta volna. Különösen a Kaliforniából érkezett lovak, melyeknek származása és versenymultja egyaránt kiváló volt, igen puha lovaknak tűntek fel, ami első sorban persze arra vezetendő vissza, hogy ezek otthonuk enyhe éghajlata és az ottani kitűnő abrak mellett igen gyorsan fejlödnek és kihasználhatók, a minek következménye, hogy 4-dik évükben már elérték fejlődésük és képességük legmagasabb fokát. Azután hanyatlanak, elpuhulnak. A legjobb volt köztük a 4éves «

Bio-Alto» (216f), egy magasan álló, tulfejlödött mén, mely daczára nagy versenyeredményeinek, csak 3300 dollárért 1 kelt el.