Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895
1895-03-03 / 10. szám
1 Ч95. márczius 3. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 87 im's mén lóval rendelkezik (jelenleg kb. 270ü j dbbal) az igaz*); hogy minden kis gazda kanczáját jó állami ménnel fedeztetni lehessen : ahhoz még legalább 2500 db ménló kellene, s ha az erre alkalmas félvér ménló előállítását (akár állami, akár magánnevelés utján) csak átlag 800 frtjával számitnók is —(2500 ménló à 800 frtjával) = két millió forintot igényelne. Azonban annak a kanczaanyagnak nagy része (amelyről szó van) oly satnya, sa mi fődolog, oly rosszul gondoztad к — hogy annak szaporítása aligha érdemes ; de igenis a jobb liunczák fedeztetése, (azaz mint L. M. ur helyesen inditvánvozá) — kiválogatni a jobbját, sakkor lia még az ország 1000 db ménlovat szerezne — ugy a szorgalmasabb kis gazda i jobb kanczája is fedeztethetnék. * * * Márczius l-jével valószínűleg megtört az idö keménysége, olvad a jég és hó, s versenylovaink a szalmaágyról átmehetnek a gyakorlópályákra. Egy kimutatásból (melyet a «Versenylovaink formája» czimü könyv éppen most megjelenő 11-dik részéből veszünk át > — látjuk, hogy közel 700 ló áll már trainingben az idén, és pedig: Van 97 versenyló-tulajdonosnak 698 lova idomitás alatt : ezekből 28 db 6é és id (14 mén. 6 kancza, 8 herélt) 41 db óé (21 « 12 « 8 « 100 db 4é (53 « 39 « 8 « 214 db 3é (115 « 92 « 7 « 315 db 2é (171 « 144 « — « Ebben leginkább érdekelhet mindenkit a haladás, mit. a külföld ellenében 3éés idősebb lovaink nagy számban megmaradása a. tavalyi erős training és verseny campagne után felmutatni tud, mi egyúttal telivér-anyagunk szívósságát és versenypályáink jó gondozását tanúsítja. * * * Expediczió készül Arábiába és a turkomán törzsekhez — mének és kanczák behozatalára. Mind Bábolnán mind Badautzban rég érzik már szükségességét, hogy v érfelfrissités vé*) El is mondatott a Vad. és Vers.-lap tavalyi decz. 23. számában az «Orsz. fedező állomások eredménye 1893-han». E szerint 896 fedeztető állomáson 2528 mén fedezett 111,619 kanczát s .262 bérmén 9757 lanczát. bolta; azonkívül izzó szenet és olajat is hozott a waggonok felgyújtására. Midőn pedig a lángok vigan lobogtak az ég felé, a lovasok felültek lovaikra s tovább vágtattak. A francziáknak annyira imponált ez a müvelet, hogy a lapokban az eseadront, mint «cava- liers du corps de chemins de fer» híresztelték. Egyébiránt ideje volt már, hogy a gárdalovasok visszavonultak, mert alig fél órával később egy mozgósított század érkezett be az aulnoyei pályaudvarra, de csak az elköltött dejeunersröl szóló bizonyítványt nézegethették. Egy másik mozgósított század azon az uton lesett a gárdalovasokra, a melyen ezek a felvonulásnál haladtak, a gárdalovasok azonban a visszavonulásnál igen bölcsen más utat választottak. •• •• Magvétetik. • • Egy négyesfogat és egy ket- • I tősfogat almaszürke, egy • • négyesfogat és egy kettős- • • fogat sárga, ^/a-öé. mind egy • • magasságban. Ajánlatok e lap • • szerkesztőségéhez intézendők. • •• •• Megvételre kerestetik egypár szép és gyorsjáratú kocsiló. Ajánlatok pontos leirás és az ár megjelölésével a kiadóhivatalhoz czimzendök. getl a keletről tenyész-anvagot kellene szerezni. Bábolnán az arabs ménes részére KözépArábiából (a híres Nedjed törzstől) szeretnének néhány eredeti arab mént és kanczát hozni, mert Bábolnán már csak az öreg Obajan van ilyesböl s néhány fia. A sarajevói méntelep parancsnoka, Fessí őrnagy (ki a mult öszszel mindenfelé keresett alkalmas méneket) szintén szeretne a boszniai bégek kanczáihoz egy pár eredeti arabot. Badautz részére a turkoman sivatagból akarnak hozatni néhány regenerátort, miután a zordonabb természetű és erös radautzi kanczaanyagra a széles törzsű, erös csontozatu turkoman csödöröket — (e rablókalandok, harczok és viharban megedzett méneket) nagyon illőnek tartják. E végből a magyar kir. földmiv. minisztérium az ausztriaival együtt, úgyszintén Kállay közös pénzügyminiszter együttesexpeditiót terveznek már tavaly óta s Rakovszky cs. és kir. kamarás és alkonzul — ki Ázsiában régóta sok utazást tett — kéretett fel egy ily expeditió szervezésére — illetőleg előleges puhatolózásra, hol és merre találhatna az expeditió sikerre ; Rakovszky azonban a mult öszszel megbetegedett Ashabadban typhusban s ámbár most már felgyógyult, de az expeditió — melynek tagjai közt Fad-la-lah őrnagyot ismét emlegetik, a legközelebbi ösz előtt nem indulhat el. * * * Az uj nagy omnibus-vállalat a íö- és székvárosban végre valahára (ápril l-jével) életbe lép s ezzel egyidejűleg a régi rongyos, dísztelen omnibuszok el fognak tűnni. Az uj vállalatot egy pár berlini tökepénzes lépteti életbe, és egy itteni bank (a Bank-egvlet) fogja vinni pénzkezelését. Egyelőre 60 kocsit (díszes imperiálokat) csináltatnak és pedig egy berlini minta szerint — részben Berlinben, részben a Kölber testvérek kitünö gyárában, részint'az ép oly jeles Reiter-féle váczi kocsigyárban. A szerszámok helybeli szíjgyártóink Glasz, Szigeti. Stein és Freund műhelyeiben készittetnek ; a ruhanemüeket — mert a kocsisok és kalauzok egyenruháiban lesznek — a Rosen- thal czég készíti. A lóállományt egyelőre 600 drbra határozták s a vásárlások már több hét óta folynak, 16 markos, nagy erös igás lovakat (hidegvérüeket) vesznek 450—500 frtjával ; sajnos, hogy nálunk csak keveset találtak, mindössze is csak mintegy 30 drbot tudtak összevásárolni Szabadkán, Szegeden és Pécsett, a legtöbbet Alsó-Ausztriából hozzák, ezeket 550—600 frtjával. Alkalmilag majd többet. * * + Németországban arról polemizálnak, hogy vájjon az állam adjon-e dijakat a Traberversenyekre? Vannak, kik attól kevés jót várnak, s vannak isméi, kik Franczia- és Olaszország példájából ki akarják mutatni, hogy a szép és jó hintós és kocsis lovak tenyésztésére és szaporítására nagy előnyt hozott az ügetöversenyekben kipróbált anyag, s pedig erre Németországnak (különösen déli és nyugati részének) a nehezebb kanczaanyag mellett nagy szüksége lenne ; más-észt ujabb kereseti forrást nyújtana mostanában, midőn a földbirtokosnak oly kedvezőtlen időben, ujabb és ujabb jövedelmi források után kell körültekintenie. A ki szétnéz Berlinben vagy a nagyobb német városokban, az látja, hogy a szép fogatok nagyobbrésze oroszokból (a könnyebbek magyar lovakból) áll. Ugy látszik — mondják ök — hogy az államkormánynak fötörekvése leginkább oda irányul, miszerint honvédelem tekintetéből az oly átlag-ló tenyésztését mozditsa elö a nyugati részekben is, a mely katonai és mezőgazdasági czéloknak egyaránt megfelel, mint az Kelet-Poroszországban honos is; e czélra a galoppversenyeken kipróbált méneket ('apalovakként) elönyösebbnek tartja a kormány mint a trabereket. Az ellenzők kétkednek ebben s a porosz földmivelésügyi miniszternek szemére vetik, hogy nem törődik vele — vájjon az igás és hintós ló tenyésztése elöhalad-e, hacsak elég és olcsó remondákat kaphat ; de mit hasz"nálnak az államnak az olcsó katonalovak — lia ezek tenyésztése nem fizeti ki magát és igy lassankint a forrás is elapad — honnan a fiscus a katonalovakat vehetné. (Ugy látszik hogy Németország nyugati része még nem látja be. miszerint a telivérben oly anyagot bir, melylyel mind hintós, mind vadász és más luxusló-anyagotelönyösebben tenyészthet, mint a traberrel, — csak megfelelő kancza-anvaguk legyen hozzá). * * * Karlsbad •— mint versenytér! A világhírű cseh fürdőhelyen a jövö évtől kezdve, tudvalevőleg, versenyeket fognak rendezni, mig Prága versenytere attól fogva el log tűnni a szintérröl. Nagyon szerencsés gondolatnak tartjuk. hogy a kies helyen, a hol ezer meg ezer külföldi fordul meg évenkint, versenypályát rendeztek be. A pályáról a kővetkezőket jegyezhetjük fel. A versenytér Karlsbad fölött, az Eger balpartján, fekszik s kerülete 2140, az egyenese 700, a szélessége pedig 25 méter. Az akadálypálya kétezer az uton vezet keresztül s 20 méter széles ; tizennégy szilárd akadálylyal van felszerelve, ezek közt három vizes árok. A sik- és akadályversenypálya között egy training-pályát is rendeznek, melyet vasparipa-versenyekre is fognak használni. * * * Berlinben napi beszéd tárgyát képezi most (leginkább sport- és lovas körökben) a magas iskola legjobb franczia és német lovasai közt folyó tollharcz. Mr. James Fillis és a porosz kir. istállómester Plinzner ur az ellenfelek, kik röpiratokban s a «Militär-Wochenblatt»-ban megjelenő ezikkekben egymást bírálgatják. Arról van főleg szó, hogy a hadseregre nézve a lovaglásnak melyik rendszere mutatkozik könnyebbnek és jobbnak V Mr. Fillis, ki eddigelé a legkitűnőbb iskolalovasok által elért képességet, produkczióival elhomályosította, azt nyilvánítja müvében, hogy valamennyi az ö rendszere szerint dolgozott lovak nem csupán a lovaglópályán, hanem terepen is a legtökéletesebb képességet bizonyították. Mr. Filíisnek föalapelve a lovaglásnál a lónak hátulról előre magasan föligazitással dolgoztatása s mindenféle dresszurának, mindig csak a ló hátulról való intézése. A forceolt munkát gyalog — tehát úgynevezett kézi dresszurát — a pillar-ek közt való munkát stb., ez a lovas tökéletesen elveti. Plinzner ur a német, eredetileg spanyol iskolának embere s különösen ellensége a magas feligazitásnak s ugy vélekedik, hogy az ilv rendszer minden katonalovat tönkre tesz. Noha eszem ágában sincs ily kapacitásokkal mérkőzni, mint Fillis és Plinzner urak, avagy velők vitába ereszkedni, mindamellett utóbbi urnák alább idézett szavai gyakran rejtélyek előttem : «A katonalónál szükséges, hogy még erös galopbau is, terhet biró háta legyen, mi leginkább ugy érhető el, ha a ló fejét és nyakát lejebb engedik, de a mellett a fej mégis függélyesen maradjon». «Die Nothwendigkeit für das Soldatenpferd einen tragfähigen Rücken im starken Galopp zu sichern, findet ihren Ausdruck in dem Nachlassen an Aufrichtung und stärkeren Betonung der Beizäumung». Emez elv által, melyet a berlini «Militär- Wochen-Blatt» is mint igazit jelöl meg, Németországban ama szilárd meggyőződésben élnek, hogy a jójáró lovak számát fokozhatják, mig ama lovak számát, melyek a sorban lovasaikkal küzdenek, csökkenthetik. Emez állitások nem látszanak előttünk eléggé 1*
