Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-02-24 / 9. szám

78 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1895. február 24. nem tudhatjuk. De mivel a kétéveseknél ep ez a föfejlödési időszak, azt hiszem, már előre megjegyezhetem, hogy azt a lovat tartom valamely handicap megnyerőjének, mely eme szigorú tél alatt kb. 6—7 kiloval, tehát egy stone-nal javult. A mint sportnyelven mondani szokás : ^kihagyva», — a tavaly mutatott képességek alapján — nézetem szerint, egyetlenegy ló sincs. A legnagyobb terhet — mint azt nem is várhattuk "másképen — Csapláros, Kozma legyőzője kapta. Eme Charibert-ivadék után Tokio, eme jó, de szeszélyes mén következik a sorban, istállótársa, Páratlan előtt. Eme méntrio után azonban a gyöngébb nemnek két képviselőjével találkozunk, nevezetesen Blondine-nel és Margit-tal, melyek egyaránt 66 kiloval vannak handicapelve, tehát Páratlan nal — mely 67$ kilót vinne — egyenlő jóságuaknak nyilváníttatnak s Tokiotól csak 3 fontot, Csapiárostói öt fontot kapnának. Ha csakugyan igy áll a dolog, akkor ez, a 92-diki teli vértenyésztésre nem valami különös bóknak mondható, mert néhány fontnyi esetleges tévedés mellett az úgynevezett kancza-évjárat áll előttünk. Hogy Margitnak képessége és különösen ennek a Henckel-emlékversenyben mutatott formája bizonyára nagyon jó volt, az kétségkívüli ; azonban a jobb lovak közül eme versenyben csak Leventét verte meg — mert Eltoli, mint azt bárki láthatta, csak lovasának figyelmetlen lovaglása miatt vesztette el a versenyt. Alig hogy eme, bennem ijedelmet keltett ponttól, hogy t. i. kancza-évjáratunk volna, távoztam, bajosan tudtam szememnek hinni, mikor a graditzi Almenrausch-t 65 kiloval láttam handicapelve. Eme fölfogás szerint, természetesen, a Szabad-Handicapben 62$ kilo terhű Eltoli a német Derbyben szánalmas helyzetbe jutna. Én azonban azt hiszem, ha Al- menrausch gyakrabban mutatkozott volna pályáinkon, sohasem jut vala ez a graditzi oly nagy megtiszteltetéshez ; avagy talán Benczúrnak a jbadenbadeni «Prince of WalesHandicap»-ben Gloire de Dijonnal való futása szolgálna mértékül Almenrausch jóságára nézve? Don G от us, Eltoli és Kezdet, egyaránt 62$ kiloval vannak ellátva s e szerint egyenlő jóságuaknak nyilváníttatnak. Ámbár Don Gomus nekünk mint hároméves esetleg több sikert mutathat föl, semmint kétéves korában, nem szabadulhatok ama sejtelemtől, hogy Eltoli, ép ugy mint tavaly a VerneuilHandicapben, több izben fog Waisenknabe eme fia fölött diadalmaskodni. Mivel egyébiránt a magasan súlyozott lovak ápril 21-én bizony nyal nem állnak a starter zászlaja elé, hanem ezt a közepes sulyu dandárnak s néhány könnyű terhű lónak engedik át, a jobb lovakról csak annyit emiitünk meg, hogy Mutineer, Toreador és Barberry, a nekik szánt suly miatt épen nem panaszkodhatnak. Bulgarian és Báthory, — különösen utóbbi — arról tanúskodnak, hogy a télen át sok fonttal javultak. Vedero-ъдк azonban sokat kellett javulnia a J. Keeves mester kezei alatt, hogy 57 kilóját sikeresen vihesse a czélhoz. Orpheline, eme Gaga anyjától Red-Hottól származott kancza, 51 kilójával, ha fiten és egészségesen jelenbet meg a startnál, kitűnő esélylyel indulhat. Még 1894. október 7dikén a budapesti bandicapper ezt a lovat 4 fonttal jobbnak tartotta, mint az akkori győztest Nono1 s most, noha azóta a kancza nem futott, a bécsi handicapper tiz fonttal tartja Nononál rosszabbnak ! Emez egy verseny által tehát ezt a két lovat egy stonenál több választja el s ez a végforma meg is tartatott. Adut tavaly csak két izben jelenkezett a nyilvánosság előtt ; első izben 3 font teher-többlettel helyezetlénül érkezett a kitünö I Blondine mögött ; másod izben, egyenlő teher mellett, Toborzó győzte le. Ha igaz volna, a mit Gunnersbury és Aspasiaeme fia felöl hallottam, akkor ez, 45 k.-val, szerepet játszhatnék az ápr. 21. versenyben. A teherben jól mutatkoznak még: Kritik (50 к.), Madrïllena (49 к.), Corinna (47 к.), Bohócz (51 к.), Gogerl (46 kii.) és Conjuror (50 kii.) Oly lovak, melyek noha a papírforma után nem épen könnyű terhet kaptak, melyek nyelvén, ama szántóföld irányában lefordult az útról s galoppban megindult ; ezt látva a várakozó franczia dragonyos escadron sortüzet adott és ö is galopban megindult a huszárok felé .... Ugyanekkor a másik dragonyos osztály is alig volt már tiz lépésnyire az utolsó huszártól. Huszáraink azonban e pillanatban nekivágtatlak az ároknak, s szerencsésen át is ugortak, a két franczia dragonyos osztály pedig — egymásba lovagolt! Midőn az ebből támadt zűrzavarból a dragonyosok kibontakoztak, egyiköksem merte az árkot átugratni, jóllehet alig volt több 8 láb szélességnél. A rajnai huszárok tehát igy szerencsésen elmenekültek kétséges helyzetükből s e mellett csak két lovat, melyek összeütödtek és ezek lovasait, kik foglyul ejtettek, veszítettek. (Itt élénk világot vet a két ország lótenyésztésére — hogy a francziák nehéz lovaik miatt elszalasztottákellenfeleiket.) Szerk. 3. A St. Quentin melletti ütközet január 19-én 1 A hetedik uhlanus ezred első escadronjának attaqueja. A 7-dik uhlanus ezred 1-sö escadronja Vermandtól keletre rábukkant egy franczia gyalogos osztályra, mely utócsapatból és szétugíasztottakból állott: rögtön megattaqueozták őket, széjjel kergették és az uhlanusok ez alkalommal száz tengerészkatonát és mozgó-testört fogtak el. 2. Budolphi kapitány attaqueja. A 15-ik gyalog hadosztály élén a 7-dik huszárezred 4-dik escadronjának három szakasza menetelt. Midőn Etreillers felé nyomultak előre, franczia dragonyosokat vettek észre, kik a roupy-i országúton® Dalion felé vonultak vissza. A huszárok erre teljes galoppban vágtattak Savy falunak, a faluban azonban letértek a mezei útra, mely az országúihoz vezetett s maguk használták az országutat a további elönyomulásra. A francziák eltűntek az ut egy emelkedése mögött és keresztben (á cheval) foglaltak állást körülbelöl 600 lépés széles területen 5—6 sorban sorakozva. Rudolphi kapitány előbb lépésben vezényelte huszárjait, aztán — mert a mélyen bevágott ut keskeny volta miatt frontba nem tudott felvonulni : gyorsan két szakaszba osztotta fel embereit és galoppban tört előre. Százötven lépésnyiről a dragonyosok tüzeltek, de a másik pillanatban már közéjük rontottak a huszárok. A támadás oly erös volt, hogy a francziák sora halomra dölt, mig a hátulsó sorok St. Quentin irányában elmenekültek. A huszárok erre azonban egész Epine de Dallonig űzték őket, mely erősen meg volt szállva s a huszárok tanácsosnak tartották megállani. * * * Ugyanez időben franczia részről Roupy mellett a Marsch-dragonyosoknak egy escadronja volt felállítva és két szakasza nagy távolra lövöldözésben volt a német 15. gyalogos hadtest elöcsapatával, — de a dragonyosok alezredese megtudta a porosz buszárok közeledését és hátrálást rendelt el. Azonban a franczia escadronnak csak a zárt része kapta ezt a visszavonulási parancsot, mig a azonban a pályán mindig feltűnő galopot tanúsítottak — ha kissé erősbödtek—jó esélvlyel futhatnak: Gounod, Fthalemen és See me. Az engedni nem akaró, szokatlanul szigorú tél, mely nálunk az idén uralkodik, megnehezíti az a nélkül is rendkívül terhes föladatot : 226 ló közül a legtöbb chance-szal bírókat már mai napság kijelölni s még inkább föltehető, hogy a gr. Henckel A. födött idomiló pályáján dolgozott lovak a tavaszi versenyekben mindig figyelemreméltóan fognak futni K. S. Körültekintés. Irány-változtatás látszik készülőben az országos lótenyészintézetek üzemében, s valószínűleg legelőször is Kisbéren, hol a telivér csikó-felnevelés és eladás megszüntetését régóta pengetik némely tenyésztők, mert itt az állam mint konkurrens szemben áll a magánosokkal ; természetes, hogy a csikónevelés beszüntetésével a kanczaanyagot is el kellene adni. Lesznek talán, kik sajnálattal látnák eme válogatott telivéranyag szétoszlását, de a többség, ugy látszik, oly véleményben van, miszerint telivértenyésztésünk annyira megizmosodott, hogy a kisbérit nélkülözhetjük. Régóta hangoztatott nézet ez (már kb. 10 —12 év előtt gr. Esterházy Miklós kezdeményezte — sa nyáron egy napilap folytatta) — hogy a kisbéri államménes csak annyiban gyámolitsa a magántenyésztést — hogy az eddigihez hasonló mennyiségű és ha lehet még jobb minőségű apanxéneket tartson. — Nem veszszük magunknak azt az elbizakodást, mint mostanában divatos — hogy a földmiv.-ügyi miniszter ö excja ügyeibe szóljunk, csak felemlítjük, hogy 5 évvel ezelőtt — midőn bold. Kozma Ferencz idején a nagy orsz. lótenyésztési gyűlés egybehivatott, s több más gazdászati kérdés mellett az is felvettetett, hogy szükségesnek tartja-e még az ország, hogy Kisbéren a telivértenyésztés fentartassék?, a többség e mellett határozott. Igen — de azóta annyi tv. ménes keletkezett mondják, hogy a fentebb emiitett nézet helyességét alig lehet tagadni ; bár ismét azóta megszűnt az egyik nagy (Forgách) ménes, mely csikó-eladásra másik rész tüzharczra kifejlődve állva maradt és folytatta a tüzelést. Nagyon ködös idő volt. A visszavonuló, mintegy hatvan főnyi franczia dragonyos csapat egyszerre csak hallja előlovagolt kapitányától a franczia jelzést: «Arczvonalba!» (front!) s mialatt végrehajtották ezt, nagy bámulatukra már a porosz huszárokat látták maguk előtt, kik rohanva jöttek rájok s csak közvetlen közelből ismerték fel mint ellenségeket. A buszárok két tisztet és huszonnyolcz dragonyost vagdaltak össze. Rudolphi kapitány most a lovas nélkül szaladgáló paripákat fogdostatta össze s már vagy buszát össze is fogtak, midőn Roupy tájáról a dragonyosoknak eddig hátramaradt másik két osztálya tűnt fel. Rudolphi kapitány hamarosan két csapatot szervezett s uj attaquera indult előre. A francziák azonban letértek Savy irányában, melyet e közben a 15. gyalogos hadtest etöcsapatai szállottak meg. A huszárlovak ereje annyira kimerült már, hogy csak ügetve mehettek előre a mély talajban. Most azonban Savyból a porosz gvalogság| heves tüzelést kezdett, melyet a franczia dragonyosokra irányítottak és őket, mint a franczia tudósítások is jelentik

des pertes sérieuses-zé tették, de a tüzelés a huszárokra! is veszedelmes volt, ugy hogy ezek kénytelenvoltak elfordulni és a franczia dragonyosokkal felhagyni. Egy hatalmas «Lehm op »(Vigyázz MJa huszárok részéről természetesen felvilágosította a porosz gyalogságot a dolgok tényállásáról, dea^