Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-12-25 / 88. szám

1-ső melléklet a 88-dik számhoz. 199-j. c

ieczember 25 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAK. 687 TELIVEREK és VERSENYEK. Versenyügyünk fejlődése. A turfkrónika egv évvel gazdagabb lett. hogy most már az 1895-iki versenyév is a múlthoz tartozik. A statisztika száraz adatai itt feküsznek előttünk, s a számok megelevenedve. beszédessé válnak, s arról győznek meg minket, hogy a monarchia versenyügye terjedelemben ismét egy jó lépéssel íialadt előre. S a lovaregyletek nein kis érdeméül kell betudni, hogy a haladás folytonos, hogy versenyügyünk fejlődése az utóbbi évek alatt meg nem akadt egyszer sem, s hogy a jövőre nézve is oly intézkedések vétettek foganatba, melyek a fejlődést és terjeszkedést már is előre biztosítják. Ha meggondoljuk, hogy a inai terjedelemhez képest, mily szerény mederben mozgott nálunk a lóversenyügy 15—20, de még 10—12 évvel ezelölt is, akkor a versenyügy mai méreteinek meglepő nagyságát csak csodálni lehet. Akik csak az ujabb időben léptek a sport terére, akár mint akliv sporlf'érfiak, akár mint turflátogatók, alig hirnak helyes fogalmat alkotni maguknak a 12—20 év előtti szerény viszonyokról, melyeknek azonban sokkal kedélyesebb, hogy ugy mondjuk patriarkális jellegét tagadni nem leitet. Minthogy a jelenlegi fejlett viszonyok arányai csak a múltnak világilásában domborodnak ki teljesen, vissza akarunk nyúlni a 10—15 és 20 év előtti viszonyoknak számokban való jellemzésére, ami nemcsak azol ra nézve birhat érdekkel, akik akkor az ügygyei még nem foglalkoztak, de azokra is, kik a régi időknek is bajnokai vagy bármily irányban résztvevői és tanúi voltak. A most elmúlt 1895-ik évben a monarchia versenyterein — ide számítva a vidéki versenytereket is — 116 versenynap lett megtartva ; de ez nem volt mindig igy, s bogy mily mérvben fejlődőit versenyügyünk, már magában elég volna felemlíteni, hogy ezelőtt 10 évvel, vagyis 1885-ben összesen 57, 1875-ben pedig csak 19 versenynap tartatott a monarchiában. Hogy esztendőre még több lesz, mint az idén. az majdnem bizonyosra vehető, hiszen a monarchia két főpályáján, a pestin és béesin szaporították a versenynapokat, az urlovas szövetkezet sem maradhat tavalyi programmja mögött, s Bécs mellett a kottingbrunni akadálypálya is meg fog nyittatni 1896-ban. S a versenynapok arányában természetszerűleg a nyerhető versenydijak összege is roppant mérvben fokozódott, hiszen az 1875—1882. években a versenydijak összege 250—300,000 frt közt ingadozott, s csak az 1885-iki versenyévben lépte tul a fél milliói (552,000 frt), 1890-ben ez összeg már közel járt a kerek egy millióhoz, 1893-ban valamivel felülhaladta az 1£ milliót, s a lefolyt 1895-ik évben millió torinton felül emelkedett a versenydijak egész összege. Ezelölt 15—20 évvel a Derby-nyerö nem hozott még oly óriási összeget a szerencsés tulajdonosnak mint most. hiszen maga a Derby sem tett ki 10,000 Írtnál többel, s például 1875-ben az akkori Derby-nyertes Przedswit összesen З

Ф

.661 frtot nyert, pedig a Derbyn kivül sok más dijat is összeszedett, az 1882-iki Derby-nyertes Taurus, mely a nyertes lovak élén állott, akkor összesen 17.280 frtot szerzett gazdájának, mig az idén Tokio 126,550 frtot tudott számlájára irni. Még 1882-ben a legtöbbet nyert kétéves — La Rousotte — 9995 Irtot tudott csupán szerezni, addig az idén Ganache 64,785 Irtot érdemelhetett ki magának, pedig más lovaknak — Gombának, Trivialnak — is hagyott nagy dijakat nyerni. Az idősebb lovak között 1882-ben a 4éves Balaton 12.155 frttal, 1885-ben a 4 éves Metallic 17.770 forinttal álltak a liszta élén, s ma az 5 éve- Orvért 72.585 Irtot írathatott szamlája javára, s a mult 1894-ik évben Dornröschen mint 4 éves pláne 89.290 frtot kereseti. Tavaly Blaskovics Miklós ur 153.000 frttal. az idén a Matchless »zöveiség 130.000 frttal állnak a nyertes istállótulajdonosok élén. s többen nyertek 100,000 frt körül; addig a hetvenes években s a nyolczvanas évek elején 40.000 frtnái ritkábban nvert többet valaki versenydijakban, s évenkint két—három oly istállót ulajdonos volt, kiknek nyereményösszege 25,000 forintnál nagyobb össze г rágott. Az utóbb emiitelt években 5—6 ló volt csupán, melyek 10.000 frtnái nagyobb összeget nyertek, az idén 34 ló nyert ennél többet A jockey-champional us elérésére 1875-ben Buttersi.ek csak 17 győzelmet. 1882-ben 1 easnellnek 18 győzelmet kellett kivívnia; 188o-ben Bell és Busby 30 30, s idei champion Adams 52 győzelmet aratott. Ezelőtt 15 évvel alig volt egy-két jockey, akinek alkalma lett volna az egesz évfolyamán többször nyeregbe ülni. mini 50-szer; az idén Adams csak sikversenyben 236-szor lovagolt, Hyams pedig 248-szor lett kimázsálva, к minden valamire való jockey 100-nál több lovagláshoz jut egv év alatt. Hogy az urlovas-sport mily mértékben növekedett az utolsó évek alatt — különösen mióta az uriovasok szövetkezete alagi versenypályáját megnyitotta. A-- nagyon is ismert dolog ; de feltűnően szembeöllö, ha meggondoljuk, hogy például az 1882-ik évi ' urlovas-champion, gr. Kálnoky H. csak öt győzelmet vivott ki. s utána Söllinger százados volt 3 győzelemmel a második, mig az idén j két oly urlovasunk volt (Hoffmann százados j és Calm fhgv), kik 31 31 győzelmet aratlak. ! Tiz évi fejődésünk arányát kitűnően, illusz- j tralja a kővetkező számadat: 1885-ben I 57 versenynapon 318 versenyben 378 ló indult, mig az idén 116 versenynapon 736 versenyben 963 ló vett részt. Hogy a versenyügy ily mérvben való fejlődése, mily üdvös befolyással van országos lótenyésztésünkre, azt bizonyítani majdnem felesleges. Manapság a versenyanyag hasonlíthatatlanul nagyobb lévén, mint 10, vagy 20 esztendő előtt, ama telivér-mének száma is hasonlíthatatlanul nagyobb, mely a versenypályákról visszavonatva, a tenyésztésnek ez idö szerint évente átadatik, mint volt régebben. Az állam évről-évre uj bevásárlások által szaporítja a fedezö-áliomásokon felállított s a gazdaközönségnek rendelkezése bocsátott telivér-fedezöméneket: s egyúttal évről-évre nagyobb számú telivér-fedezömén vándorol a magántenyésztök birtokába is. A telivér kanczaanyag a ménesekben évről-évre szaporodik, s e szerint ugy a lelivértenyésztés mérve növekedik, mint általa az országos lótenyésztés (félvértenyésztés) mindig jobb és szélesebb alapokra helyezkedik. S minthogy a versenyügy fejlődése igy az országos lótenyésztést a leghathatósabban előmozdítja, s ezt a közgazdasági érdeket táplálni és felvirágoztatni legjobban' van hivatva : initseni kívánhatunk országos lótenyésztésünk érdekében őszintébben, minthogy a loversenv-sport fellendülése haladjon továbbra is ezen az uton, s a jövö meg ne akaszsza azt a haladást, mely a tenyésztés felvirágozását egyedül képes biztosítani. F. b. Versenylovak tenyésztése a számrendszer alapján. Bevezet rs. A tenyésztési problémák ama megbeszélései. a melyek evek óta a londoni «The Sportsman» hasabjain megjelenni szoktak.egy igen érdekes, tanulságos es érdekes könyv létrejöttének lettek okozóivá, a melyben a telivértenyésztés és speciel! a versenylótenyésztésnek egy uj. s szinte mondhatjuk, eddig legjobb theoriája van kilejtve. Az emiitett megbeszéléseket Mr. Allison (The special com- missioner nev alatt a lap newmarkeli levelezője) rendezte, s az ujabb-evekben örömmel látta, hogy a lap olvasói köréből «Oxonian* álnév alatt valaki nagy képzettséggel és tudással szokott a (elvetett tárgyakhoz hozzászólni, s az illető lassankint egy egész uj theoriát állított fel arra, hogyan kell versenylovakat tenyészteni. Az «Oxonian» álnév alatt Mr. Bruce Lowe rejtőzött, a ki a mult ev végén elhalálozván, az ö tenyésztési rendszeréről egy befejezetlen könyvet hagyott Mr. Allisonra. kérve, hogy azt fejezné be : a mit ez megtéve, a könyvet «Breeding Racehorses by the Figure System» czim alatt kiadta, mely annyi érdekes és alapos dolgot tartalmaz, hogy mi jónak láttuk a könyv egyes részleteit olvasóink részére lefordítani, hogy ezek is élvezhessék és . . . tanuljanak belőle. Mielőtt e részletek közléséhez fognánk, talán czélszerii lesz. ha lehető röviden előadjuk, hogy miből is áll ez a figurális rendszer, vagy mondjuk magyarosabban, ez a .-zumrendszer. A rendszer kiindulási pontja a három angol klasszikus verseny a Derby (D.), az Oaks (0). és a St. Leger (L). Az a család, a mely eme versenyekből a legtöbbet meg tudta nyerni (1895- végéig) az az l-es számú, az utána jövö a No 2, aztán a 3 s igy tovább egész 34-ig, innen a számok ugyan tovább haladnak 43-ig. de ez utóbbi családok nem voltak képesek egy olyan ivadékot se produkálni, a mely a három klasszikus verseny egyikében győzedelmeskedett volna. A családok magok két csoportba o-zlliatók, a) olyan családok, a melyek nagy versenyző képességei örökölnek, s eine képességüket ugy apai, mint anyai ágon at is örökítik ivadékaikra, b) olyan családok, a melyek egyedei ugyan nagy képességet örökölnek, de ezt képességet önmaguk között nem tudják átörökíteni,

s ha ez mégis megtörténik, ugy a véletlen játéka ; de lia őket olyan egyedekkel párositjuk, a melyek az elébbi családokból származnak direkle, vagy azokkal erös bentenyésztés (inbreeding/ folytán vérrokonságban vannak, ugy ezek is jó verseny-lovakat produkálnak. Az elöbbenieket Mr. Bruce Lowe «

sire family »-wok nevezi, az utóbbiakat «

running family »-nek. Az előbbiek a tenyésztő családok, az utóbbiak a versenyző családok, vagy talárt még jobban, mivel átörökítésről van szó. az előbbiek az örökítő családok, a melyek képességeiket minden körülmény közt átörökítik, az utóbbiak az öröklő családok, a melyek versenyképességet ugyan örökölnek, de azt csak feltételesen képesek átörökíteni. Örökitö család csak öt van. a 3, 8. 11, 12 és 14. Az egész világon minden nagy mén vagy direkte eme családokból származik vagy igen sokszor fordul elö pedigreejükben eme öt család. Minden olyan ló, a mely nent származik direkte eme családokból, vagy nincs nagyfokú bentenyésztésben ez öt családdal, a tenyésztésre nézve értéktelen mindaddig, a mig nem örökítő család ivadékával lesz párosítva. A leszármaztatás mindig anyai ágon történik s a családok maguk a számon kívül még a törzsanva után is nevezhelök sakövetkezök :