Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-12-08 / 86. szám

Ш ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTENYESZTES LAPJA. A Magyar Lovaregylet. A viJéki verseny-egyletek. Az Urlovas szövetség. A Magyar Tattersall-egylet s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye Előfizetési ára: egész évre 12 frt, £ évre ápril—október végéig (a vers. időszaki 10 frt. J évre január—junius 7 frt. és julius—deczember szintén 7 frt. Negyedévenként 4 frt Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-Lap» kiadóhivatalához (Nemzeti Casino II. emelet) cziinezendök. 86. szám. Budapest. 1895. deczember 8. XXXIX. évfolyam. Jfegjelenilç a budapesti és bécsi lóversenye^ ideje alatt minden versenynap előestéjéig, a többi időben hcten^int egyszer (szombaton). HIVATALOS. Nevezési zárlatok. Budapest, Magyar Lovaregylet versenytitkársága, Nemzeti Casino. Deczember. Tav.-meeting. Gr. Károlyi emlèkv. 40,000 к. 950"? Nevezés ». Tavaszi m. Millenium dij 100000 kor. IS00"?_ Törlés Nyárimceting Szt. István dij. 80, ООО к 1800"? ... Tavaszi m. Nemzeti-Hazali-dij. 23.000 к. 1600"? Nevezés. Kancza-dij. 15,000 к. 3000"? ... . Alagi-dij 80,000 к. 2000"? Ószi-meeting St. Leger 08,000 к. 2800"? ... . Szt. László-dij. 42,000 к. 1400"?_ . Tátra-Lomnicz Kárpáti dij. 60000 kor. 1200"?__ . 1899. Nyári m. Kettős ivadékrers. 500(8) k. 1100"? . Tav.-meeting Ivadekverseny. 6000 k. 2400"V... • 15.1896. — 1896. — 1896. — 1897. — 1697. — 1897. — 1897. — 189 — 189 — 1898/: — 1899. Hirdetmény. Ama jockeyk, kik az 1895 évben az oszt­rák-magyar monarchiában állandóan lova­goltak, felhivatnak ezennel, hogy az 1896. évi lovaglási engedélyük megújításáért leg­későbben f. é. deczember 31-ig folyamodjanak, minthogy e batáridő elteltével ez engedély csak 100 korona birság m ellett fog mega­datni. Budapest, Bécs, 1895. decz. hó 4. A Joclcey-Club für Oes- A Magyar Lovaregylet terreich igazgatósága. igazgatósága. TELIVEREK ÉS VERSENYEK, Nevezési zárnapok. Bécs, Jockey-Club für Oesterreich főtitkársága. Deczember. 15. 1896 Nyári m. Metropole dij. 24000 korona. 1100"? Nevezés. — • Szeptemberi m. Critérium. 85000 kor. 1200™/ • — 1897. Tavaszi m. Trial Stakes. 44000 kor. 1600"? — • Nyári meeting. Derby. 114000 korona. 2400™/ • — ' • Kanczadij 24000 kor. 2400"? « — • Októberi meeting Austria-dij. 100000 k. 1300"? • A versenyistálló szakszerű vezetése (manageálása). Hogy valamely versenyistálló, ama verseny­anyaghoz képest, melylyel rendelkezik, meg­felelő sikereket, illetőleg a versenyanyag mi­nőségével arányban álló anyagi eredménye­ket érhessen el : az istálló szakszerű vezetést és az erőkkel való helyes gazdálkodást (manageá­lást) igényel. A versenyügyhöz távolabb állók s a nagy közönség talán kevéssé van tájékozva arról, hogy a sikerek elérésében mily nagy szere­petjátszik egy istálló helyes vagy kevésbbé helyes vezetése. Hiszen az eltagadhatatlan ugyan, hogy a szerencsének a turfön igy is igen nagy szerepe van, de a versenyistálló észszerű vezetése a véletlent mégis jó részben szabá­lyozni képes. A jó manageálás által első sorban nem csak sok felesleges költségtől lesz a kiadások kai amúgy is bőven megterhelt istálló tulaj do nos megkímélve, de általa egyúttal megérde melt sikerekhez jut az istálló, esetleg oly si­kerekhez, melyek a versenyanyaghoz képest meglepőek, s olykor nemannyira a lovak jó­ságának. mint inkább az istálló helyes ve­zetésének tudhatók be. L< ghelyesebb, lia a manageálással maga az illető versenyistálló-tulajdonos foglalkozik, mely e ténykedése közben természetszerűleg trainerjére is támaszkodik, s különösen ha az idomár értelmes, tervei keresztülvitelénél ezt is meghallgatja. Gyakori eset azonban, hogy a versenyistálló­tulajdonos e ténykedést, mely sok figyelmet és fáradságot igényel, másra bizza, mert erre másnemű elfoglaltsága készteti, vagy pedig mivel ama többoldalú szakképzettséggel nem rendelkezik, mely erre szükséges. Mert egy istálló helyes manageálásához nemcsak az szükséges, hogy a lovat, mint ilyet ismerjük, de egyúttal az is, hogy a ver­senyügy kisujjunkban legyen, s ugy a saját istállóinkban levő, mint a többi istálló lovai­nak képességét és klasszisát helyesen meg tudjuk bírálni, m ly utóbbi czélra szükséges, hogy a handicappeléssel alaposan foglalkoz­zunk. Viszonylag legnagyobb sikereket azok az istállók is szoktak elérni, ahol a manageálást maga intéző istálló-tulajdonos vagy az ezzel megbízott manager (intéző) a handicappelés­hez tökéletesen ért. Sok istálló-tulajdonos a manageálást trai­nerjére szokta bizni, a mi sok esetben nem a leghelyesebb, s fogadó-istállótulajdonosra nézve rendesen tetemes veszteséget okozó eljárás, és pedig azért, mivel a legtöbb trainer ért ugyan a lóhoz s annak idomitásához.de a versenyügyet nem tudja minden részletében ugy áttekin­teni. s ellenfelei esélyét nem tudja ugy elbí­rálni, mint az szükséges volna. Vannak ugyan trainerek, akikre a mana­geálás is nyugodtan rábízható, de a többség rendesen a sötétben tapogatódzik, ha mana­geál. Az ilyen trainer esküszik a lovára, inert talán néha tudja, hogy az istállójában levő egyik ló körülbelöl hogyan viszonylik a má­sikhoz, s aztán nem tudja megfejteni magá­nak, hogy mégis miként történt, hogy lova eme vagy ama versenyben sehol sem volt és semmi szerepet nem játszott, pedig ott­honn ilyen vagy amolyan jó. Ennek oka pe­dig rendesen az, hogy az ilyen trainerek nem ismerik eléggé ellenfeleik erejét, s nem bír­nak áttekintéssel a más istállókban levő anyag képessége felett. Azért, ha a tulajdonos egy vagy más ok­ból maga nem intézheti versenyistállójának vezetését, legjobb, ha ezt egy ehhez értő szak­emberre bizza, a ki meg tudja itélni, hová nevezzen s hol indíttassa az istálló lovait. A helyes manageálás képes csak állan­dóbb sikert biztosítani egy versenyistállónak. Mert ha egy istálló oly szerencsés, hogy egy vagy több igazán első osztályú lóval bir, akkor a manageálás talán magatói is megy, legalább erre a kiválóan jó lóra nézve; de oly években, s ezt minden istálló-tultydo­nos tudja, hogy ezek az évek a gyakoriab­bak, midőn valóban kimagasló ló nincs az istállóban, csak a helyes vezetés tudja a ki­magasló klasszis hiányát pótolni. Ekkor aztán előáll annak szüksége, hogy «többet észszel, mint erővel.» Csak ott lehet tartós siker, a hol a ma­gunk erejét helyesen tudjuk viszonyítani a mások erejéhez, s amaz előnyöket, melyeket az ez irányban való mérlegelés biztosit szá­munkra, kellő időben ki is használjuk. Fennebb is emiitettük, hogy a szerencsé­nek és balszerencsének tetemes szerep marad még mindig fentartva ; de amaz istállók, me­lyek évek során át jókora s gyakran arány­ban sem álló deficzittel dolgoznak, rendesen nélkülözik a szakavatott kezet, mely az istálló helyes vezetését (manageálását) eszközölné. Az erők megismerése és mérlegelése itt a fődolog. Csak az erők megismerésének alapján le­het oly lovakat a költséges trainingből ide­jén kivenni s más hivatásnak adni, melyek­kel nincs kilátás versenyt nyerni. Csak az erők megismerésének alapján ké­pes egy istálló nevezésekre nem többet köl­teni, mint a mennyi a czél elérésére szük­séges. És csak az erők megismerése által lehetünk abban a helyzetben, hogy a lovat mindig ott indítsuk, ahol nyerési esélye van vagy lehet, s ne költsünk feleslegesen tétekre, lo­vaglási dijakra, s ne koptassuk el a verseny­anyagot oly futamokban, a hol a siker eleve majdnem kizárt. Mind e dolgok keresztülviteléhez első sor­ban a handicappelés mesterségének ismerete szükséges ; ahol ez nincs meg, ott többé­kevésbbé czéltalan kísérletezések történnek s a versenyanyag elhasználtatik, a nélkül hogy a megfelelő helyen kiaknáztatott volna. A saját anyag képességének felismerésére az otthoni czélszerüen eszközölt kísérletek (trial-ek), s egyúttal a nyilvános forma képe­sítenek, — mig az ellenlelek képességét leg­többször csak a nyilvános formákból kell meg­ítélni tudni. A saját verseny-anvag képességének nem kellő ismerése vezet annak rendesen túlbe­csülésére, s bizony gyakran láttunk lovat Derbyben vagy ehhez hasonló nagy verseny­ben futni, mely alig lett volna jó egy eladó verseny megnyerésére. Csak saját és mások erejének helyes isme­rete képesíthet az anyag akként való beosz­tására, hogy minden ló megtalálja azt a társaságot, melyben sikert érhet el, mert en­nek a közhelynek, hogy «az ördög nem al­szik», csak a legritkább esetben lehet hasz­nát venni.

Next

/
Thumbnails
Contents