Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-02-10 / 7. szám

1395. február 10 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 59 kat, s mivel az indítás az emberi kézben nem mindig válik be. körülnéztek, nem végeziietné-e ezt a munkát gép el V Hosszas és sokféle kisérletek után arra a meggyőződésre jutottak, hogy az indításnál az ember-erö ugyan nem nélkülözhető, de kellő gépek használása által meg lehet szoritaui a csalásnak a lehetőségét. Ausztráliában már két év óta történtek kísérletek s a startoló-gépek igen jól beváltak. Amerikában azonban csak ez év folyamán fognak az első gépek használatba jönni (mint a Spirit of Times január 12 diki száma irja) ; de ha az auspiciumok nem csalnak, ugy hamar el fognak terjedni. A slartoló-gépekre többféle szabadalom lett kiadva: annyit lehet mondani, hogy mind e gépek egy elvre vezethetők vissza, t. i. egy a pálvát keresztben elzáró könnyű sodronyból készült fekete háló a kellő pillanatban (ellebbentetik emelökarok által s igy szabaddá hagyja az utat. A gépek csak eme korlát eltávolitási módozataiban különböznek egymástól. Az amerikai patentek közül a Iegösmertebb és eléggé praktikus a Mr Edwin Forbes szabadalma, a melyet itt kissé bővebben ösmerletünk. A start helyén, a pálya két oldalán egymással szemben két magas faoszlop van ; e két oszlop középmagasságán két emelö-kar nyúlik ki (mint első ábránkon látható) a 1 mely hossztengelye körül alulról fölfelé fordulhat. E két emelökar electrikus nyomásra együtt mozdul s végük egy kötél által van összekötve, a mely kötélről azután egy finom fekete sodrony-háló lóg le. Ez a háló tehát keresztben zárja el egészen a pályát (mint 2-dik számú ábránkon.) Mikor a két czölöp közti henger egy electricus nyomás által mozgásba lesz hozva, a két emelökar tetszés szerint emelkedik vagy sülyed s magával emeli vagy sülyeszti a hálót is. A czölöpök között levő hengert egy transmissio-készülék segítségével a starter maga mozgatja s igy vele mozogván a karok is, a háló a starternek teljesen hatalmában van. A slart ugy történik, hogy a háló le lesz eresztve az oszlop előtt ugy, hogy alsó széle a lovak szügyinek magasságában van. Eléje lesznek felállítva a lovak. — Ha ezek rendben vannak, a starter egy kéznyomására a karok fellendítik a hálót oly magasságig, hogy alatta elvágtathatnak a paripák, az igy szabaddá lett pályán. Ez a készülék már több év előtt lelt szabadalmazva, de gyakorlatban csak most lesz majd alkalmazva a Brighton pályán. * * * Kipróbáltabb ennél egy ausztráliai startoló masina, a mr Johnstone és Gleeson szabadalma. Ez csak annyiban különbözik a Forbes-félétöl, bogv ilt a háló nem emelökarok által lebbentetik (el, hanem az oszlopokat összekötő rudról csigakészülékek segítségével szalad fel a czölöpök tetejéig s igy szabaddá lesz az elébb a háló által elzárt pálya. A háló eme felszaladásának gyorsan, egyenletesen és zajtalanul kell történnie. A gyorsaságot és egyenletességet Johnstone és Gleeson ugy érik el. hogy a csigakerekek, melyeken a háló fel és le mozog, a csúcs tetejéhez erős kaucsuk (gummi) szalagokkal vannak megerősítve, a melyek megfeszülnek akkor, mikor a háló le lesz húzva, s midőn ahálótlehuzó erő hirtelen megszűnik hatni: az egész hálószerkezet a megfeszült gummi-szalagok által egyenletesen és gyorsan fel lesz rántva a a czölöpök tetejéig. Az egész villámgyorsasággal és zajtalanul történik s még annyi munkát sem kiván a startertől, mint az amerikai szabadalom. Eme Johnstone és Gleesonféle gépeket az elmúlt évben Ausztráliában sokfelé alkalmazták. Csaknem azonos vele a Gray-féle szabadalom, a melyet az ausztráliai Derby és az értékes Metropolitan Handicap startjánál alkalmaztak, s mindkét esetben teljesen bevált. A gépekleirásából látható, hogy ezek a startert nem teszik teljesen fölösleges személyivé, ellenkezőleg, nagyon is megkívánják öt. A gép csak segédeszköz a starter kezében. Oly gondos manipolácziot kivánnak e gépek, hogy csak az tudja ezeket eredménynyel használni, a kinek a zászlóval való inditásban nagy tapasztalatai vannak. Föelönyüknek az látszik, hogy a lehetőségig egyenlő esélyt nyújtanak minden paripának, s használatuknál nem lehetséges, hogy egyik-másik ló 3—4 lólioszszal előbbre helyezkedjék a többinél. Dr. lí-r. * * * (Közöljük a tentebbeket, de megvalljuk : Tamás vagyunk benne, hogy az ily starter-gép «i praxis» jól használható, különösen pedig, hogy az eleven természetű kétéves csikók nyugodtan egyvonalban maradjanak a gép előtt. Szerk.) A gentry-caroussel. Ezek az urak azt igazolták előttünk mutatványaikban, hogy nemcsak a báltermek sima parketjein, hanem a nemes paripa hátán ís — hogy ugy fejezzük ki magunkat — otthonosan érzik magokat. Babonásaknak sem látszanak ezek az urak — mert különben nem választották volna azt a bizonyos «péntek»-et lovaglási rendez-vous napjául. A mutatott képességek, átalán véve. ugyanazok, mint a melyeket kisbaári Kiss Ferencz ur hétfői caroussel-társasága tanúsított, melyről alább emlékezünk. Az igazság érdekében, mely minden igazi lovas alapelve, nem fogják nekem rossz néven venni, ha nekik, mint régi lovas, azt a tanácsot adom. hogy még folyvást tökéletesítsék magokat s óvakodjanak ama képzelgéstől, mintha ebben a dologban már mitsem lehetne többé tanulni. Igy például a rövid ügetést nem sebes, de élénkebb ütemben, a rövid galoppot rövidebben és tömörebben kellene lovagolni. Pillanatig sem kételkedem, hogy Mecséry ur kitünö tanítási művészetének sikerülni fog csakhamar ezt elérhetni, s hogy aztán nemsokára Budapesten is látni fogunk «en gros» oly jelmezes caroussel-ünnepélyeket, minőket Bécsben időről időre rendezni "szoktak. A gentry-carousselben kiemelem itt az általam ismert urak közül dr. Piufsich, kisbaári Kiss, dr Pékár, dr Magyar, Peterdv, Stettina s Nagy urakat. * * * Caroussel. Télen, midőn a hideg és jég, hó miatt a lovagló szenvedélynek nem igen hódolhat a szabadban a sporlsman, összeállanak társaságok s több izben earousseleket rendeznek a nemzeti lovardában. A legrégibb társaságok egyike az, melynek élén kisbaári Kiss Ferencz áll, s mely minden hétfőn mutatja be lovaglási művészetét meghívott vendégek előtt. Lovaglásuk határozottan kitünö s ez nemcsak az ö dicséretükre, hanem tanitó mesterük, Mecséry százados ur, dicséretére is legyen mondva; a hatást emeli azonkívül ama körülmény, hogy az urak mindegyike kifogástalan angol lovagló öltönybenjelenik meg. A társaság tagjai a hippikus ünnepélyeken, az elnökön kivül. a következő urak : Aich Ferencz, Haggenmacher Róbert és Árpád, Hüttner János, Kuncz Ferencz és Frigyes, Kühne Károly, dr. Natter Vilmos, Rück István, Zsigmondy, Rauchbauer, Gottschligg Ágoston, Saxlehner Árpád, és az ismert urlovas : Dreher Jenö. Az urak legnagyobb része saját lovain lovagol, s van közöttük nem egy, ki bármely vadász-társaságnak díszére válnék, különösen pedig az, melyet Dreher Jenö ur lovagol ; mint értesülünk az Rabbi (Doncaster — Miss Rollo) Az egykori jó Steepler ugy járja az iskolát, mintha egész életében nem lett volna más, mint iskolaló. s ez bizonyára lovasának dicséretére válik s hogy pedig a mutatványok végeztével az urakat a közönség, különösen pedig a szépnem — tapsokkal jutalmazta. lalán felesleges is mondanunk. Körültekintés. Az angol «

Sportsman» két telivér ménnek véres küzdelmét irja le a melbourni i с Argus» után. Ugyanis «lorward» és «Selim» mének a reggeli munka alkalmával, megszabadulva lovasaiktól, dühösen rohanlak egymásra. Eleinte ugy látszott, mintha Selim volna erösebb, mert több izben sikerült neki ellenfelét a fejével fölemelni s eldönteni. Borzasztó nyihogás kövei kezelt most, hol az egyik, hol a másik küzdő részéről. Roham rohamot követeti, harapdálták egymást s csakhamar mind a két mént vér borította s a szó szoros értelmében husrongyok csüggtek le rólok. Sokáig sikertelen maradt a trainerük és személyzetének ketté-választási kísérlete, mert minden közeledéskor odább vágtatott a két mén, a nélkül, hogy egymástól megvált volna s újra folytatták a véres harczot. Csak mikor félóra múlva mind a két mén teljesen kimerült, sikerült őket egymástól elválasztani. Eme szörnyű párviadal után mind a két ló borzasztó helyzetben volt s hónapok teltek belé, mig ezek sebeikből kigyógyulva, újra trainingbe kerülhettek. Az egész harcz csak szilaj pajkosságból támadt, mert a lovak a kemény fagy miatt nem mozoghattak az utóbbi időkben eleget s a jó táplálás mellett harczias kedv keletkezett bennök. Oly trainernél, kinek fedett lovagló- vagy helyesebben : tedett idomitúpálya áll rendelkezésére télen át, ilyesmi nem fordulhat elö, mert a lovak a legszigorúbb télen is elég mozgást tehetnek. Sajnos, nálunk még egyetlenegy trainer (Heath) rendelkezhetik ilyennel. * * * A Grand steeplechase de Paris, mely remek tiszteletdíjjal és 120,000 frankkal van dotálva, s mely 6500 méter távon junius 2-án kerül eldöntésre az auteuili gyepen, hetfön sensatiós nevezéssel zárult. A világ eme legjobban dotált akadályversenyére ugyanis, nem kevesebb, mint száztíz lovat neveztek és pedig nyolczvankettöt Parisban, huszonnégyet Londonban és négyet Bécsben. Tőlünk hg Auersperg Fe1*