Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-01-27 / 5. szám

38 1895. január 27. állítólag nem kevesebb mint 1500 font sterlinget, ingyen lakást és leányai számára 3—4 hátasló tartását igényelt volna és pedig 3 évi szerződtetéssel. A kivánalom első 'részét (a sok nagy dij mellett mely már bála istennek nálunk is van, s kivált mikor két igen jó lova is van valakinek az istállójában — hiszsziik is hogy megadhatná az illetö'ez évben, — de 3 év?! — Egy másik kiváló noblemanünknek azonban, kinek istállójában szintén van egy Derby-crack (tavaly is volt ilyen) sikerült Georg Barrettet., a kitünö jockeyt szerződtetni — mint halljuk egy harmaddal kevesebb honoráriumért, mint a mennyit Chaloner kivánt. Georg Barrett márcziusban jönne Tatára; ö testvére Fred Barreltnek, ki egypár saisonban lovagolt már nálunk, ki Gourmanddal a Der- by! és Espoirral a Szt. István-dijat stb. nyerte, s ki a napokban halt el angliai birtokán. * * * Ausztria- Magyarország, Németország, Anglia és Francziaország téli favouritjei. Mindazokban az országokban, ahol a lóverseny-sport már annyira megszilárdult, hogy az állam a versenyfogadásokat megengedi, amaz okból, mert fogadások nélkül a versenyek s ezzel kapcsolatban a nemes lótenyésztés is a jelenlegi niveaun nem tarthatnák magokat, — keletkeztek télen át az úgynevezett favouriteka különböző Derbykre. Nálunk eme mérlegnek billentyűje, kezdetben, majd Csapláros majd egy más crack felé hajlott, inignem egyszerre Páratlan, istállójának a támogatása mellett, határozottan az élre emelkedett. Azonban eme derék Gunnersbury-ivadéknak nem sokáig sikerült a vezényletet megtartani, mert Eltoli egy rushsel mellette termett. Eltoli tagadhatatlanul több mint jó ló ; de hogy G. Barrett mellett is — ki lovaglása művészetével (mint vezénylője a Derbyben) —eléggéjó lesz-e téli jó hirét győzelmével is igazolni, oly kérdés : melyre ma inkább nem-mel, mint igen-nel válaszolhatnánk. Csapláros, melyet a harmadik helyen jegyeznek (mivel ma még hatszoros pénzért kapható Charibertnek eme fia) oly árfolyam : mely alkalmasint csakhamar alább száll. A Hamburgi Derby-hen, a mi Derby-klasszisuk egyetlen képviselője Eltoli a favourite, melyhez legközelebb áll a Ratibor-verseny nyertese к Nixnutz», mely azonban, tempere miatt megbízhatatlan s igy a gradiczi Almenrausch-t — mely nálunk a Henckel-Memorialban ugyan mit sem mutatott, eléje helyezhetnök. Eme Cha- înant—Autumny-ivadékot, (mely a triait 7 kilo teherkülönbözet mellett Aribert-tel szemben győzelmesen állta ki) époly jónak kell tekintenünk, mint Gloire de Dijon-i, a baden-badeni Zukunfts-preis nyertesét. Ha Eltoli egyenesen a német Derbyre menne, akkor győzelmét bolt bizonyosságnak tekintenénk. A sport szülőföldén, Angliában, a Derbyfogadásoknál Raconteurt helyezik előtérbe ; de tavalyi képessége nem jogosít föl minket arra, hogy sokkal jobbnak tartsuk, mint akár Kirkonnelt akár Sir Vistot, mert a tél folyamában már gyakran kellett munkáját megszakítania, miből az következtethető, hogy nem igen jól telelt át. Csupán Francziaországban áll két mén, Le Sagittaire és Le Jupiter, egy klasszissal magasabban mint kortársai, s br. Shicklernek e lovaitól aligha lehet elragadni az idei franczia Derbyt. * * Miután a szabad Amerikában ama férfiak szövetkezete, mely a lóversenysport ellen föllépett, egyre nagyobb viszhangra talál, s a magát « Anti- Gambling-Ligá » -nak nevező sportellenes szövetség a törvényszék előtt inditott pör folytán a newyorki versenypályák bezárattak : — érdemesnek tartunk néhány szót szentelni az amerikai turf-viszonyoknak. Minthogy a jó amerikaiaknál a pénz-szerzés az élet föczélja, s a yankeek ennek elérésénél az eszközökre vonal kozólag nem igen válogatósak : önként érthető, bogy a versenysportnak is általában szélhámossági és reclame-üzletté kellett alásülyednie. Amerikában trainer mindenki lehet, ha korábbi foglalkozásával nincs megelégedve és senki sem kérdezi, vájjon az illető átalában foglalkozott-e lótudománynyal vagy csak versenyeket is látogatott-e ? Egy jól járó óra álfal, melyet az uj trainer vesz magának, elérte tökéletes kvalifikáczióját s ha az illető elégséges pénzzel rendelkezik, hogy valamelyik versenytér közelében idomító pályát és istállókat bérelhessen, állatorvost tarthasson s a hírlapokban reclameot csinálhasson : akkor minden egyébb fölösleges. Minden idomár tehát a saját rendszere szerint dolgozik. A minden nyereményből járó tiz százalékon kivül a trainer egy-egy ló után naponkint átlag 2 dollárt (kb. 4 frt 20 kr) fizettet magának ; természetesen az állatorvosi illeték külön fizetendő. Magok a versenypályák (a mi a közönség kényeimét illeti) a legjobban vannak berendezve, (pompás tribünök, jó kilátással, kitünö éttermek stb. stb.), de a mi a versenypályát illeti, az annyira kisimilatlan, hepehupás, szögletes, a szegény lovakra nézve minden tekintetben annyira rossz, hogy nálunk minden jobb paripának a tulajdonosa meggondolná magát, mielőtt az uj pályákon lovát versenyben íuttatná. Verseny előtt minden lovat, melyet már fél órával előbb a versenyből vissza nem vontak, a versenypályán erősen meggaloppoztatnak, mert az amerikai trainer azt hiszi, hogy a verseny előtt való izzasztás, lovának esélyét jelentékenyen fokozza. Közvetlen a start után valamennyi jockey ostort és sarkantyút használ, mert ha azt nem tennék, az ily lovasokat, mint szélhámosokat, kik lovaikat szándékosan tartják vissza, a közönség meglinchelné. * * * Önkény uralkodik a sport egész vonalán s a csupán két ló közt döntésre kerülő versenyfutás az uj világban a legkedvesebb. Az ily match lefolyását nem ritkán már előre megállapítja a két istálló-tulajdonos, kik. természetesen, idegen ügynökök által a bookmakereknél aztán fogadásokat köttetnek s ily versenyeknél gyakran egész vagyont nyernek. Néhány év előtt egy angol sportsman lovakat küldött Amerikába s mivel ennek a jockeyja európai princípiumok szerint lovagolt s eleinte minden versenyt megnyert, ezt egy későbbi verseny alkalmával a startnál tettlegesen bántalmazták, s átalában beszélték akkor, hogy maga a starter is segítségül szolgált abban. Minthogy a handicappernek korlátozatlan joga van, tetszése szerint állapítani meg a lovak tehetségének mértékét, természetesen eme szabadsággal tulságig visszaélhet, s csak ha a papirforma szerint a mezőnyben legjobb ló mely biztos favourite lehetett volna, kisulyoztatott s a versenyben vereséget szenved : rendül meg a handicapper állása. Átalában minden versenypálya, melyen a favouritek gyakran veretnek meg, rossz hirbe kerül, minélfogva minden versenyintézöségnek érdekében áll. hogy olyasmi ne forduljon gyakran elö. Most, midőn néhány amerikai nagy istállótulajdonos, mint például a Dwyer testvérek és M. Croker, traineurjeikkel s egész istállóikkal Angliába költöznek át, — lia ugyan a föntebb idézett észrevételek — melyeket részben az «Alig. Sport-Zeitung»-búl vettünk át — teljes igazságon alapulnak, — gyakran fogják azok magokat kényelmetlenül érezni. * * * Az első nizzai versenynap. Gyönyörű" idő kedvezett a nizzai lóversenyeknek, pedig még két-három nappal előbb ugyancsak esett az esö és dühöngött a szélvihar. De egyszerre csak kiderült az ég, a szürke fellegek elvonultak s a nap ismét teljes pompában ragyogott. A szép idő rengeteg sok embert csalt ki a kies versenytérre s a nők üde szépségükkel méltó pendant-t képeztek a természet szépségével. Sok notabilitas volt látható, közöttök : Leuchtenberg uralkodó herczeg, Bellemare és Verrier tábornokok, Camille Blanc, Lebaudv Róbert, Ledat. Gerace berezeg, Hollzer, Marghiloman, Andersen kapitány, Montgomery asszony: a monarchia sportsmanjei közül pedig Péchy Andor ur. A föitem a a Prix de Monte Carlo» volt. 15 ló állott a starter-zászló elé, u. m. Le Mazarin, Cassio, Caressante, Catson, Chandernagor, Déficit. Cabochon, Comte Jean, Charlatan, Chocolat, Melusine, Olifant, Francillon III, Xaima és Sylvia. Ezek a fentebbi sorrendben indultak. A tribünök előtt, az élen Caressante és Cassio galoppoznak Le Mazarin előtt, mig Sylvia a hátvédet képezi. Az utolsóelőtti fordulónál Franeillon III, Xaima, Melusine, Sylvia, Charlatan és Catson verve vannak és lassankint elmaradnak. 'Az élen most Comte Jean, Le Mazarin, Chocolat, Deficit és Chandernagor vannak. Az utolsó előtti gátat Cabochon röviden veszi és felbukik. A mint befordulnak az egyenesre, a vezetők mellé csatlakozik Olifant is. 100 méterrel a czél előtt remek küzdelem keletkezik, melyből győztesként Lebaudy Róbert Chocolat-ja vál ki fejhoszszal Olifant előtt, bárom hoszszal harmadik Le Mazarin, mig negyedik 2 hoszszal Deficit. A győztes lovon Weech jockey ült. A verseny után a fiatal Lebaudy Róbert 2000 frkot ajánlott fel a szegényeknek. Weech még egy győzelmet aratott, ugyanis а с Prix de Carabacel» győztesét Isère-1 szintén ö lovagolta. A « Prix de Massena»-1 M. T. Tessio Keanje nyerte meg tulajdonosával nyergében. : A «

Prix de Monte Carló

»-ban Chocolat győzelme nagy meglepetés volt és a pári mutual 25-szörös pénzt fizetett győzelmére, mig helyre 7-szereset. * * * (

Record ok). A newyorki «Spirit of the Times» czimü lap, melylyel mi is összeköttetésben állunk, minden év elején közölni szokta nemcsak Amerikából, hanem számtalan levelezőjük közreműködésével, az egész föld kerekségéről beérkező tudósítások alapján, az amateur athletikai recordokat. Az idei első számokban a korcsolya-recordokat közli, s itt nemcsak a távolságra vannak tekintettel, hanem a pálya mereteire is, ugy hogy például az 1 ang. mértföldre nem kevesebb mint 20 recordot közöl, a melyek különböző hoszszuságu, alakú, különböző számú fordulóval biró pályákon csinálva, az illető pályán record-számba mennek. A táblázatba be vannak véve azok a Magyarországon elért recordok is, melyek megszerezhetők voltak s melyeknek hitelességéhez nem fért kétség, mert bizony, valljuk be. nálunk a recordok dolgában még sok a kívánni való ; az anyag jó, de a rendezés rossz, s ha a versenyeknél az ember a pálya hossza vagy alakja, vagy az idő, időjárás, szélirány felöl kérdezősködik, hát senki sem tud megbízható feleletet adni. ezekre nem terjed ki a figyelem. Az 1 ang. mértföldes recordok között találjuk Dám Nándor recordjáról a következő megjegyzést : «1 mértföld (1609 meter) egy 400 meter hosszú köralaku pályán — Magyarországon : 3 p. 42 mp. Dáni Nándor Budapest, 1893. január 21.» A «Vadász- és Verseny-Lap» megígérvén a Spirit of the Timesnak, hogy a magyarországi recordokat mindig el fogja küldeni, ama kéréssel fordulunk lapunk barátaihoz, bogv az ország különböző helyein tartott korcsoly aversenyekröl szives tudósítást küldöncnek.