Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-06-29 / 41. szám

1895 . junius 2!) A kisbéri magyar királyi álladalmi ménes 1894. évi működéséről, (A földmivelésügyi nm. m. kir. miniszterhez — a ménesparanesnokság által tett évutói jelentés után átdolgozva.) (Folytatás és vége.) A következő k) fejezet a Lóegészséy-ügyről szól és hosszadalmas, tabelláris kimutatásokat ad. hogy hány ló kezeltetett és miféle (belső mint külső) betegségekben. Ugy látjuk, hogy az orvosi személyzetnek elég teendője volt, mert az ev folyamán nem kevesebb mint 245 ló kezeltetett külső sebészeti bajokkal, és 286 belső betegséggel ; de dicséretére is válik az orvos-karnak, hogy a tényleges ló­állománynak 100 betegre eső veszteség-rész­lete a sebészetnél csak 123; a belgyógyá­szatnál pedig 6 64 részlet. Igen szép altes­tatum a gyógykezelésre! De halljuk magát a jelentést : Az év folyamán a telivér anyag közül 1 telivér választott kancza hullott el a bélcsa­varodás tolytán. A fennt kimutatott adatok után ilélve a ménes lóanvagának mult évi veszteségi ál­lapota igen kedvezőnek mondható, s lia akiirt lovak száma a lóhalandósági százalék kiszá­mításánál figyelembe nem vétetnék, a halan­dóság százaléka jóval megkisebbednék. A választott és szopós csikók közt előfor­dult megbetegülési és elhullási esetek száma fokozatos apadást mutat az elözö évekhez képest. A statisztikai felsorolásban kimutatott fel­sorolt 18 drb. elhullási eset nagyobb része a szopós csikóknál járványosán fellépett huru­tos, illetőleg gennyes tüdölob következtében, továbbá a különböző korú évjáratok és idő­sebb lovaknál fellépett kólika-bántalom foly­tán jött létre. A sebészeti bántalmak között a megbete­gedési esetek különösen iz-tok pók, genyes patalob. zúzott seb és zuzódási daganatok következtében fordultak elö emlitésre méltó számmal. Mint különös megsérülési eset megemlítendő «Lady Brooke» angol telivér anyakanczának hátulsó jobb czombcsontjának törése. A törés tökéletes voltát az állami fö-állatorvos, vala­mint egy ebben az időben mint vendég itten idözö bécsi állatgyógyintézeti volt tanárse­géd is konstatálták. A súlyosan megsérült kancza szakszerű állatorvosi gyógykezelés alá vétetvén, az nyolczheti folytonos felfüggesz­tés után még két hétig éjjelenkint felköttetett, ezután pedig semmi kezelésben sem részesült többé. A megbetegedés után tiz hét múlva lépésben alig észrevehetöleg sántított, mi an­nak tulajdonítható, hogy a végtag a csont­végek összecsuszása folytán megrövidült, s kissé kardállásu lett. III. A ménes 1894-dik évi bevétele. A ménes mult évi bevételét tételenkint és táblázatilag megszerkesztve, a következő szám­adatokat mutat ki a ménesparancsnokság: 1. Telivér és próbamének utáni fedez­tetési dijak 2. Sweetbread angol telivér törzsmén utáni 1894. bérösszeg 3. Elárverezett telivér csikók ára ... 4. Craig Millar eladatott, angol telivér törzs m én ára 5. Egy darab eladatott 2éves telivér kancza vételára 6. A száz királyi kormánynak elada­tott 1 félvér mén vételára ... A budapesti öszi árverés alkalmával 7. 5 darab kisorolt telivér anyakancza, vételára 8. 3 darab kisorolt félvér anyakancza, vételára 9. 19 db 4éves félvér kancza, vételára 10. A győri országos vásáron eladott lovak ára 11. Magántenyésztök lovainak tartásáért és gondozásáért ... 12. Gyógykezelés, körmözés vasalásáért 13 Magántenyésztök által kanczáik után befizetett legénységi jutalomdijak frt 329 kr frt kr 47286 33 3000 36900 — 500 — 1500 — 3000 eladatott — 3900 1340 16860 ­375 31365 824 26 1090 1 14. Magántenyésztök állal egyéb czime­ken befizetett ... ... Összeg ... 148270 27 E szerint 9272 frt 32 krnyi különbözet mu­tatkozik a bevétel többletéül az elözö év be­vételéhez mérten. IV. A ménes 1894-ik évi tevékenysége. A m. kir. állami lótenyészintézetek katonai felügyelőségének 1894. évi junius bő 26-án 1026. szám alatt kelt rendelete folytán a ló­tenyésztés üzemének és az a körül teljesí­tendő szolgálattételnek tanulmányozása, il­letve kellő elsajátithatása végett a mezölie­gyesi hadapród-iskola tanfolyamát végzett 6 növendék vezényeltetett a m. kir. állami mé­nesekhez, kik e czélból mult évi julius hó 21-töl augusztus hó 15-ig időztek a kisbéri ménesben. A ménes parancsnoksága intézke­dett, miszerint e növendékek a lovaglásban szakszerűen gyakoroltassanak, de különösen, hogy a telivér és félvér lóanyagot tisztek és állatorvosok vezetése mellett megszemlélhes­sék, és azt alaposan tanulmányozhassák. Kiváló gond fordittalott arra nézve, hogy azok a telivér-tenyésztést illetőleg a lehetőség sze­rint tág tájékozást szerezhessenek, a telivér lovak pedigreéit elsajátíthassák, egyszóval, hogy a telivér tenyésztés iránya és hivatott­sága iránt egy világos képet alkothassanak magoknak. A ménest mult év folyamán egy gazdasági egyesület 20 tagja, a debreczeni m. kir. állami gazdasági tanintézet növendékei, 40 tanitó, továbbá a bécsi cs. és kir. iovastanári inté­zet hallgatói, a 2. sz. szekerészezrednek 49 egyévi önkéntese és több lovassági, valamint tüzér equitátio tekintették meg. Ezeken kivül az 1894-ik évben a lótenyész­tés ügye iránt érdeklődő, valamint a ménes tanulmányozása végett 568 vendég látogatott el Kisbérre, kik közül 145 külföldi volt. Belföldi vendégeink nevezetességei voltak : Albrecht Salvator föherczeg ö fensége, továbbá Weckerie miniszterelnök, valamint vele egy­idejűleg Csáky. Fejérváry, Lukács, Josipovich és Bethlen miniszterek. Külföldi vendégeink nemzetiség szerint : oroszok, angolok, francziák, dánok, svájcziak, szerbek, poroszok, bajorok, és szászok vol­tak. Megemlitendök ezek közül : a portiandi herczeg, Mecklenburg Schwerin és Borghese herczegek, továbbá Planiez szász hadügymi­niszter és Metzsch szász belügyminiszter. A ménes megtekintése és tanulmányozása végett ide érkezett bel és külföldi tenyésztők, vendégek és állatorvosok a ménesben kala­uzoitatván, azoknak a kellő felvilágosítások, nemkülönben a ménes jtenyész-anyagát illető adatok megadattak. A ménes 1893-ik év végével megmaradt lóállománya faj és évjárat szerint az orszá­gos lótörzskönyvelö bizottságával, valamint az 1894-ik év folyamán a lóanyagban történt változásokról egy az állatkóroda vezetősége által a lóegészségügyre és halandóságra vo­natkozólag megszerkesztett statisztikai kimu­tatásnak csatolása mellett Komárom megye állatorvosával közöltettek. A bécsi lovaregyletnek a ménes-könyvek megszerkesztéséhez a ménes telivér anyagát illető adatok közöltettek, úgyszintén megke­resés folytán több magántenyésztö anyakan­czáinak befedeztetéséröl és az itten elletett csikókról szükséges adatok is az itteni jegy­zetek szerint a fentemlitett lovaregylet titkár­ságának tudtul adattak, miután a magánte­nyésztök részéről ebbeli adatok éppenséggel vayy nem, vagy pedig nagyon hiányosan közöltetnek e lovaregylettel. Mult évben a magántenyésztök részéről Kisbérre küldött nagyszámú kanczáknak át­vétele, azoknak — s különösen Oroszorszá« ból érkezeiteknek — orvosi megvizsgálása képezte egyik fö- és felelősségteljes foglalatú­kodását. Ugy a ménes, valamint a magántenyésztök tulajdonát képező lóanyag ragályos jellegii károk esetleges inficiálása ellen kiterjedt óv­intézkedések megtételére — mint azt az elözö évben a székesfehérvári méntelep és a kör­nyékbeli lóanyagnál járványszerüleg fellépett influenza folytán a parancsnokság részéről elrendelni kellett — szükség nem volt. Az 1894-ik évi fedeztetési idény alatt ugy a saját teli- és félvér, valamint a magántu­lajdont képező anyakanczák, előbbiek a nagy­méltóságú földmivelésügyi m. kir. minisztérium által jóváhagyott párositási lajstromok értel­mében, utóbbiak pedig a tulajdonosok által tett bejelentések alapján — esetleges tévedé­seket elkerülendő — szigorú ellenőrzés mel lett a hivatott apamének által befedeztettek. A lóanyag jártatása és takarmányoztatásu az elözö évekhez hasonló módon és ellenőr­zés mellett kifogástalanul végrehajtatott. A fedeztetési évad lefolyta után, mely ju­nius hó 15-ével ért véget, a magántenyész­tök anyakanczái és itten elletett csikai min­den kellemetlenség nélkül haza szálittattak. Ezen lóanyagnak elszállíttatása megkönnyil­tetett már az által is, hogy a ménesparancs nokságnak megkeresése folytán a déli vasul budapesti üzletvezetösége kisbéri állomásán nagyobb számú vasúti lókocsikat öszponto­sittatott. A budapesti öszi árverés alá került lóanya goknak, a budapesti falkavadász-lársulat sza­mára kijelölt vadászlovaknak, az egyes mén­telepekhez beosztott méneknek elszállítási), valamint a gróf Forgách Sándor örököseitől vásárolt telivér anyakanczáknak ésazok csikai­nak Kisbérre való szállítása minden rendel­lenesség nélkül eszközöltetett. A ménesnek^egyik fontos évadja a csikó ellés volt. A vemhes kanczák ápolása és a szülészet körüli teendők elvégzése oly altisz tekre bízatott, kik ebbeli kívánalmaknak tel­jesen megfeleltek, s feladatukat a ménespa­rancsnokság teljes megelégedésére meg is oldták, és tekintve ama körülményt, hogy az 1894.-ik évi csikóellési évad alatt összesen 221 ménes és magán tulajdont képező csikó elletett a kisbéri ménesben, a szülészet kö­rüli teendőkkel megbízott altiszti közegek oly mulasztásokat, melyek azoknak gyakor­lati képzettségét e téren kétségessé tennék, nem köveitek el. A szülészet körüli e fontos működés teendői­nek gyakorlati és elméleti uton való elsajá­tithatása végett — és esetleges hiányt azon­nal pótolandó — fiatalabb altisztek az egyes anyaménesekbe a csikóellési évad alatt ve­zényeltettek. * * * Végül még a kisbéri ménes parancsnoka fáradságot vett magának — hogy feljegyezze, miként és hány oly ló futott az 1894. év folytán a budapesti, bécsi és más nyilvános versenyeken, melyek kisbéri állami nevelésüek. és hogy mennyit nyertek ; mely kimutatást e lapok mult számában már közöltük. S ezzel befejezzük e nagy kimutatást, melyet pedig csak kivonatosan ismertettünk, hogy fogalmat nyujtsunk arról — mi és mennyi a teendője az állami ménesek derék parancsnokai, tiszti kara és állatorvosainak. A szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents