Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-01-20 / 4. szám

EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. Eusztai se «(amuit A Magyar Lovai-egylet, A vidéki verseny-egyletek, Az Urlovas szövetség, ! A Magyar Tattersall-egylet s az összes lóteny észbizottmány ok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 12 frt, £ évre ápril—-október végéig (a vers. időszak) 10 frt, £ évre január—junius 7 frt, és julius—deczember szintén 7 frt. Negyedévenként 4 frt. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-Lap» kiadóhivatalához (Nemzeti Casino II. emelet) czimezendök. 4. szám. Budapest, 1895. január 20. XXXIX. évfolyam Megjelenik a budapesti lóversenyek alatt miEden versenynap előestéjén, a bécsi versenyek Ideje alatt minden héten kétszer (szerdán és szombaton este), a többi Időben hetenkint egyszer (szombaton) HIVATALOS. Versenyhatárnapok 1895-re. Mag .. Bécs . Sopron Ápril. ... ... 6. 7, 9, 14. ... 15. 18. 21. 23. 25. 28, ... 27. 28, 15. 30. 29. Május. -1, Béa... Pozsony ... ... ... 4 5 Budapest... .,. 5, 7. 9, {j U. 1б! Я«

1* 21, 23. 26, 28, Junius liées ... ;_ 2, 3, 6, M

a9 — - 2, 3, 29, Krakkó ... 20 22 Sarajevo ... 29 Julius. Sarajevo •__. ... ... 4 Siófok ... ... 20 Tátra-Lomnicz ... 28 3. 6. 19. 30. 9. 30. 23. 30. 21. 30. Augusztus. Tátra-Lomnicz.._ ... ... ... ... ... j Budapest . 11. 13, 15, 18, 20. 22* 25, 27. T,Ja . -*lag ... Bécs Szabadka Budapest Budapest Bécs ... Arad Szeptember. 8. 10, 12, 15. 17, 19, 22, 4. 29. t 8. 24. 15 29 Október. 1, 3, 5, 6. 8, 10. ... 15. 17, 20, 22. 24, 26, 13. 27. 27. URLOVASOK SZÖVETKEZETE. Meghívó. az Urlovasok Szövetkezetének 1895 január 20-án délután 3 órakor Budapesten a Magyar Lovaregvlet helyiségében (Kossuth Lajos-utcza 5. sz. II. em.) tartandó Vl-ik rendes közgviilésére. Napirend : \. A kiküldött számvizsgáló-bizottság jelentése az 1893. évi zárszámadások felülvizsgálatának eredményéről és annak alapján a titkár részére a felmentvény megadása. 2. Igazgatósági jelentés a szövetkezetnek 1894. évi működéséről, 3. Az 1894. évi zárszámadások előterjesztése és azok felülvizsgálatára számvizsgálóbizottság kiküldése. 4. Jövő 1895. évi költségvetés előterjesztése és elfogadása, és ezzel kapcsolatban az alagi versenytérhez szükséges beruházások megszavazása. Öreglak, 1895. január 2. Jankovich-Bésán Gyula, elnök. Urlovasok meetingje és katonatiszti versenyek. Végre valahára nálunk is mindinkább emelkedik az eddig elhanyagolt urlovas- s ezzel együtt az akadályverseny-sport, s az utóbbi időkben alakult egyletek elég garancziát nyújthatnának eme sport fellendülésére. Itt is volt már az ideje, hogy emez irányban is tegyenek valamit, mert a sport emez ágának teljes felbomlása már nem volt messze, s az ebből eredő károk már a sikversenyistállóknál nagyon is észrevehetők voltak. Az a sok — könnyedén elejtett beszéd az akadályversenyről (vagy mint mondani szokják : illegitime sportról) hogy semmi államgazdasági értéke nincsen : ugy látszik most már leélte magát, mert már maga az a kereskedői elv : hogy a hol nincá -elegendő kelet — ott «pang az üzlet» — elég ellenvetés a támadásokra. — Egy akadályverseny legtöbbször a sikversenyistállókból egészíti ki magát, s habár már elmultak azok az idők. mikor az akadálypályákon csak a sikverseny-istállókból kimustrált lovakat lehetett látni : még sem kivihető az még minálunk, hogy éveseket vagy kétéveseket addig tartanánk (a nélkül, hogy sikversenyekben futtatnék) mig azt a kort elérték, hogy akadálypályára kerülhetnek. Minden kétséget kizáró dolog, hogy ama lovakból, melyek a sikpályákon mint sellingplaterek szerepeltek — prima classisu steeplerek válhatnak, — s igy a steeplerek tulajdonosai mintegy utalva vannak a sikversenyistállótulajdonosokra, hogy töliik anyagot szerezzenek be ; — s ez az utóbbiakra nézve szükségesség ! Majd ha az uj akadályversenypálya ott fenn Bécs mellett, Kottingbrunnban, megnyitja kapuit, bizonyára nagy lesz akkor a kelendőség a nagy sikversenyistállókban. Különben is tiszta képet nyújt a «rouge et noir» istálló — az áldozatot nem ismerő Lebaudy Róbert ur, mert Európa eme legnagyobb istállólulajdonosa 15 akadályversenylovaért, melyekel legnagyobbrészt a sikversenyistállókból szerzett be — 80,000 forintot adott ki, tehát közel 6000 forint átlagárat. Hogy miért vau ezenkívül jelentősége az akadály- és ezzel kapcsolatban az urlovas-versenyeknek — ennek oka a hadseregben is fekszik. Mert miként maga a versenylovaglás, ugy a versenyre, idomítás is nagy lóismeretet követel, mely minden tisztnek csak előnyére szolgálhat. Ama tiszt, a ki a versenypályán «fejjel» és «merszszel» lovagolni tud, az az ellenség elölt is többre képes, mint az a tiszt, a ki idegeit és «lovas szivét» csak az iskolai «váll be» és «renvers-vágtatás»-sal békés időben gyakorolja. Távol áll tőlem, hogy az iskola-, vagy jobban" mondva a cainpagne-lovaglást becsméreljem, s a fentebbieket csak azért emeltem ki, mert tudom, hogy sok lovasezredben nálunk az urlovas-versenyek hasznát nem ismerik el, söt a terrainlovaglást sem űzik rendszeresen a legénységgel. Én épp ugy örvendtem Jóny Nándor kapitány szép győzelmének a budapesti dijlovaglás alkalmával, mint sok izben Horthy István kapitány gyönyörű verseny-lovaglásainak. Csak nem lenne szabad a lovasságnál — az egyiket a másik rovására — feleslegesnek tartani. Nem is oly régen még, hogy nálunk az urlovaglásokat nagy kedvvel pártolták, s voltak urlovasaink, kik a távol külföldön mindannyiszor veszedelmes ellenfelek voltak ; — és csak kívánni lehet, hogy ez ismét — lehetőleg rövid idö alatt bekövetkezzék. A külföld, különösen Németország, a sport emez ágában túlhaladt bennünket, és maga a «mintaszerű» Francziaország is beismeri, hogy a németeknek velük szemben sem kell akadályversenyeiket illetőleg szégyenkezniük. Mikor a mult hónapban v. Then-Berge, a Suermondt-istálló vezetője, az auteuili hires pályán a nem éppen eminens klasszisu Perfidievel fényes győzelmet aratott : kinyílt a franeziák szeme és belátták, hogy például a berlin-carlshorsti pálya technikailag mennyire előbbre való az övéiknél, s mennyivel nehezebb dolga van ott lovasnak és —lónak mint ö náluk. Visszatérve a mi viszonyainkra, első sorban is konstatálnunk kell, bogy mig nálunk az 1894-ik évben a nyilvános pályákon körülbelöi 110 tiszt vett részt, kb. 650 versenyben, addig Németországban 220 tisztnél valamivel több szállt a nyeregbe és 1500 versenynél többen lovagolt. Tisztjeink mentségére hozható fel, hogy Németországban a versenylovaglás minden irányból pártoltatik. mig ez nincs igy minálunk. Igaz, hogy Németország lovas tisztikarának állománya nagyobb — s igy a lovaglási számarány is nagyobb. Továbbá, nekünk korántsem állanak annyi vidéki versenypályák rendelkezésünkre, mint az a németeknél van; valamint a költségek szomszédainknál sokkal csekélyebbek, és daczára annak, hogy az utazás, a bánatpénzek sokkal olcsóbbak : mégis minden futamban második, harmadik, söt negyedik hely is díjazva van. A közel-multban nálunk is javult ez : de meg sok elfogultság van, s még mindig ama véleményben vannak, mintha a szabadságolások által a szolgálat kárt szenvedne. Tény azonban, hogy tisztjeinknek csak egy kis része dolgozza maga lovát vagy jobban mondva: maga ügyel a munkára; valóban igaza van Kotz bárónak, midőn könyvében ezeket mondja: о Der junge Offizier und der