Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-05-14 / 28. szám

1895. május 14. TELIYEREK ÉS VERSENYEK. A budapesti lóversenyek negyedik napjáról. Tokio "vözelme az Alagi dijban a mai nap НеV Tokió abban az esetben, ha nem szeszélveskedik megnyeri a vers nyt, azt tudta mindenki, de hogy már a fordulónál elveszítse ellenfeleit s a czélnál egyszerűen legaloppozza őket. azt kevesen hitték el. Pe­dig ugv tőrtént : már 1000 méterrel a c-zél «•lőtt eí volt dőlve a nagy dij sorsa ; a Kin­csem-unoka több hossz elönvnyel sakkban tartá mar ott társait : Eltoli-t, a mult évi leverőjét : 7ureadort, stb. 7ukio ma délután megvert mindent, a mi csak — az egy PtreÜen kivételével — ko­inolvan számitásba jöhet a Derbyben ! Igaz ugyan, hogy Csapláros nem volt benn a me­zőnyben; de jól is tette, hogy távol maradt, mert a megveretés gyászos sorsa érte volna ezt a letűnt Derby-favouritet. Jóllehet Tokio áz Alagi dijat oly stylben nyerte meg, milyenben klasszikus versenyt ritkán lehet látni, mégsem lehet határozottan állítani, hogy ü a Derby-nyerö ! Tokio — egy nagy kérdőjel. Ki tudja nem lesz-e rossz órájában a kék szalag napján? Hanem, ugy nincs az a ló, a melyik patkóit tudja neki mutogatni. Mert ma délután bebizonyította, bogv nem feszélyezi a gyors pace — maga csinálta versenyét — s hogy van állóképes­sége, mit igen sokan megtagadtak tőle ; más klasszis, mint társai, melyeknél legalább is egy stonenal magasabban áll, s megtudtuk végül ina délután, hogy Kincsem óta ilyphe­nomenalis ló még nem futott pályáinkon. De hisz az ö vére — ez a csodahatalom — csör­gedez ereiben — lévén Talpra magyar Tokio apja. Hol vay y Talpra Magyar ? ! • * * Az Alagi clij napja valóságos sport-ünnep volt. Kezdetben félni leheteti ugyan, hogy az égiek el fogják mosni, de szétoszlottak a fe­nyegető fellegek s egész délután kellemes volt a künn tartózkodás a turfön. Nagy volt a látogatottság az)elsö osztálynál, nagyobb mint a minő az első Alagi dij letiltásánál volt. Ma délután a nagy tribünnek volt külö­nösen nagy közönsége, mig az olcsóbb he­lyeken -- hétköznap lévén •— közepes szám­ban volt csak látható a sporttábor. A pálya, a folytonos szárazság következté­ben, ma már kemény, s meg is követelte ál­dozatát; elkelne, ha Jupiter Pluvius meg­eresztené csatornáit. A kemény talajnak Stur­minster. Csapláros vezető lova, és Golf Juan. а. német kandidatus, adták meg az árát, mind a kettő letörve térvén vissza a versenyből. Általánosságban akarva végig futni a mai napot, azt az alábbiakban jellemezhetjük. Tokio szenzáczionalis győzelme mellett a legfonto­sabb mozzanat Csapláros pyrrhusi diadala a Széchényi-dijban. Már maga az a körülmény, hogy egy oly nagy Derby-cracket, mint Csap­láros, kiküldenek egy ily kis — 100 arany­nyal dotált — versenyben, érdekessé tette azt. s mennyivel érdekesebb, izgalmasabb lett, midőn a távoszlophoz értek a lovak, s észre lehetett venni, hogy Csaplároson, Smith az os­torhoz nyúlt, s ugyancsak dolgozott a cracken. A végeredmény az volt ugyan, bogv Csap­lárosé lett a fejhosszak legrövidebbjével a dia­dal Pecsovics ellenében, de határozottan ki merjük mondani, hogy a versenyt nem Csap­láros nyerte meg. hanem Pecsovics vesztette el ; hogy nem Csaplár osé az érdem diadalá­ban, hanem páratlan jockeyjáé, Smith-é. A táv­oszlopnál ugyanis, mint már emiitettük, Csap­láros verve volt, s Pecsovics vonûlt fel melléje, de szintén ostor alatt ; heves finish ke­VADÁSZ- ÉS YERSENY-LAF. • letkezetl most a két ló közt. s ugy látszott, ! hogy tbmeka könnyebben halad, mint ellen- I 1 fele. de az ostorozás közben kitört : igy sem ^ nverte volna meg azonban Csapláros a ver- j ! senyt. mert Pecsovi s csakhamar mellette volt | ismét, sőt már az orra elöl is volt, midőn ; Smith, közvetlen a czél előtt összeszedte min­den erejét, s egy fejhoszszal át tudta dobni ; lovát a ezélvonalon. Csapláros e győzelme egyáltalában nem vá- | I lik díszére, mert hogy oly lovat, mint Pecso- ' I ries, korteher alatt ne tudjon legaloppozni. • az nem szol Derby-klasszisa mellett. Mentsé- j gére felhozható ugyan, hogy Csapláros ma­napság nem kész még teljesen, s a nagy na­pig jócskán kell még dolgoznia, hogy teljesen líten állhasson ki ; lehet, hogy ma délután is csak azért küldte ki istállója a kis Széchényi­dijban s nem a nagy «Alagi »-ban, hogy erös galoppot kapjon. Meg is kapta, de majdnem az árát is megadta. Igaz ugyan, hogy a távol­ság ma délután 3000 méter volt, tehát 600 méterrel hosszabb, mint a Derby-distance, még sem lehet határozottan állítani, hogy Csapláros nem stayer, külleme, egész akcziója legalább erre vall. Egy azonban bizonyos : Csapláros elvesztette nymbusát, s alig hisz­szük, hogy beleszólása lenne a nagy ütközet végjelenetébe. Izgalmas mozzanatokban később sem volt hiány Mindjárt akövetkezö futamnál felizgatta egy ákcidens a kedélyeket. Colette, ugyanis, gr. Arco Zinneberg háromévese, a kis Cleminson­nal nyergében, a startnál többször kitört ; egy ily alkalommal a pálya belsejében megbot­lott, elesett, s lovasát, ki eszméletét veszté, kis darabon maga után vonszolta a földön. Cleminson pár perczig mozdulatlanul feküdt, úgyhogy a legkomolyabb bajtól lehetett tartani, de csakhamar magához tért s kisebb horzso­lásokon kivül. mi baja sem történt, söt a ne­gyedik futamban már lovagolt is. * * * Ezzel a többi futam, különösen az Alagi dij leírására térhetünk át. Hagyományosan, a második futam után a nagy tribün közönségének legnagyobb része a nyergelöbe sieteit le, szemügyre venni a crackeket ; mindegyiknek, de különösen El­tolinak és Tokionak kifogástalan volt a kon­dicziójuk, a két ló csak ugy duzzadt az erő­től, egésségtöl. Eltoli gyönyörű sötét pej szine ragyogott a napfényben, mint a fekete gyémánt ; Tokio teljesen nyugodt volt, semmit sem lehetett rajta észrevenni, sem a paddock­ban, sem a próbagaloppnál, sem a startnál. A versenyben — Kapouschek lovagolta, ki alatt oda haza a ló, legnyugodtabb szokott lenni. A hogy megszólalt a csengetyü, a lovasok nyeregbe szállásakor a közönség sietett obu­lusait kedvenczeire felrakni. Határozott fa­vourite Eltoli volt, mely ellen a ringben H— H a kínálat, mig Tokiot —3-maI, loreaclort 3—4-gyel lehetett kapni ; a totali­sat.eurnél is hasonló volt az arány a lovak közt s itt mint szélső outsider Pellend szere­pelt, melynek esetleges győzelmére 5 frtra nem kevesebb mint 729 frtot fizettek volna. Ezalatt a starthoz álltak a lovak ; egy hibás indulás történt; Tokio állva maradt a startnál. Midőn másodszor hangoztatta a starter a «go-on-»t elugrattak a lovak, de Paraszt tiz-husz hoszszat veszitett. Tokio volt rögtön a frontban s egy hoszszal vezette a társaságot, melyek közül Pettend, Eltoli, To­reador, Don Gomus, Conti voltak a leirt sor­rendben mögötte, mig Paraszt az utolsó he­lyen galoppozott. A víztoronynál annyiban változott a helyzet, hogy Pettend, Tokió mellé nyomult s e két ló 4—5 hossz elöny­nyel mutatta az utat Eltoli előtt, melyet is­mét 4—5 hoszszal Toreador követelt, szoro­san catlakozva hozzí a mísik három. A midőn saz istállókhoz értek a lovak, a közön­ség soraiból a meglepetés moraja zudult lel De természetes is ez. mert itt lokió megszö­kött társaitól, ugy hogy midőn az egyenesre befordultak, a Talpra magyar mén vagy ц г hoszszal volt ellenfelei élén, melyeket kivétel nélkül mind lovagoltak már. Nem is válto­zott már most meg a szitiiáczió, Tokio teljes nyugodtan haladt a czél felé, s soha meg sem közelítve — feltartva — öt hozszal aratta diadalát Eltoli ellenében, melyet öt hoszszal hátrább Toreador követett Conti előtt ; Поц Gomus ötödik lett. Pettend és Paraszt pedig holtversenyben értek be sereghajtókként a ny erővonalhoz. Nagy volt a lelkesedés Tokio emez impo­náló győzelme alkalmával; elkezdődött az él­jen. a taps már a távoszlopnál, s hangzott mindaddig, mig a boldogságtól sugárzó Ka­pouschek le nem szállt phenomenális lova hátáról. Dicséret illetheti meg Kapouschekel, kit eddig csak eladóversenyekben, s istálló­fiuknak rezervált futamokban láttunk lova­golni, s ime most mindjárt első nagy ver­senye : az Alagi dij, még pedig oly ló hátán, melylyel a legóvatosabban kell bánni. Ezt meg is tette Kapouschek, s teljesen korrek­tül lovagolta a szeszélyes állatot, s méltán megérdemli ugy a közönség, mint Tokio tu­lajdonosainak kitüntetését. Minden ugy folyt le, mint eddig, s a mint várni lehet egy ily nagy dijnál mint az Alagi dij ; egy azonban hiányzott a — Turf Karola hagyományos babérkoszorúja a győztes ré­szére ! Az Alagi dijban, tenállása óta, a következő lovak voltak helyezve : 93 Culloden Märchen Virad 94 Mágus Kozma Nem marat 95 Tokio Eltoli Toreador Tokio pedigreejét olvasóink megtalálhatják lapunk 22. számában a Trial Stakesben ara­tott győzelme alkalmából. * * * A Széchenyi-dij, melylyel a nap kezdődött, jóllehet csak 100 aranynyal van dotálva, öt lovat csalt ki a pályára, köztük Csapláros is, mely mellé Sturminstert adták vezetölóul. Csapláros természetesen nagy f'avouriteként indult s 2 «reá»-val is kötöttek rá fogadá­sokat. Nagy összegek feküdtek rajta, de hívei aligha érezték magukat kellemesen, midőn a mezőny a távoszlophoz ért. Lassú paceban Csobáncz mutatta az utat Sturminster. Csapláros előtt, mig Pecsovics az utolsó helyen feküdt. A társaság nagyon szét volt húzódva, ugy, hogy még a víztoronynál is volt a vezető és Pecsovics közt 10 — 15 hossz különbség. A víztoronynál Csobáncz-ot felváltotta Sturminster, mely azonban a for­dulónál már eljátszotta szerepét, mert itt le­tört. Ekkor Csapláros volt az élen s a táv­oszlopig könnyen haladt, midőn azonban a hátvédből hatalmas szökésekkel előtört Pecso­vics, Smith ugyancsak mozgolódott a favouri­teon. Izgalmas finish keletkezett, s ugy lát­szott, hogy a Szemere-istálló ménjéé a diadal, midőn Smith, erejét összedve, sikerült Csapiá­rost egy rövid fejhoszszal Pecsovics előtt el­sőnek bedobni ; Csobáncz rossz harmadik lett. Az 1600 méteres Handicap 3000 koroná­jáért tizenegy lovat nyergeltek tel, s minthogy Bonnie Dundee, előnyösen állt a súlyban, a ring öt tette kedvenczévé, s mellette Toborzó­nalc és Marie Brizardnak voltak hivei. Colette a start előtt többször kitört, meg­vált lovasától s nem vett részt a versenyben. Leesvén a fehér zászló, Megállj ugrott el a vezetéssel. Yankee előtt, a középen Labancz és Bonnie Dundee feküdtek, míg a hátvédet Öreg ur képezte. A fordutónál a vezető már verve volt, s Yankee kalauzolta be az egye­nesre a társaságot, melyből azonban csak­hamar Bonnie Dundee vált ki, melyhez a táv­nál Toborzó és Labancz csatlakoztak. Bövid küzdelem fejlődött ki e három ló között, mely-

Next

/
Thumbnails
Contents