Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-05-07 / 25. szám

1895. május 5. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 213 hadseregben», szolgál, amennyiben ezáltal a . lovasoknak, kik egész éven át egy ló kikép­[ zésére fordították gondjukat, fáradtságukat és szakértelmüket, alkalom nyílik egy és ugyan­I azzal a lóval több helyen is dijat nyerhetni, hanem azáltal, hogy a budapesti díjlovaglás a bécsit megelőzi és igy úgyszólván annak főpróbáját is képezi, közvetlen a bécsi díjlo­vaglás sikerét is előmozdítja. A tervezet értelmében május 18-án urlo­vasainknak alkalom nyujtatik három külön­féle versenyzésben saját ügyességüket és lo­vaik képességét érvényre juttatni és pedig «dij-lovaglás,» «dij-ugratâs» és «jeu de bar­re»-ban. A dijlovaglás-ná\ követelmény : teljesen be­idomitott, feltétlen engedelmes campagne-lo­vak elölovaglása. A verseny olyformán vitetik keresztül, hogy a lovasok a versenyzők száma szerint két, esetleg három csoportba beosztva je­lennek meg a biráló bizottság előtt ; egy-egy csoportnak egy fél óra lovaglási idö van ki­mérve, mely alatt a lovasok tetszésük sze­rint lovagolják elö lovaikat, elég idö lévén ez arra, hogy egyrészt a lovasok lovaikat bemutathassák, másrészt a birák maguknak Ítéletet alkothassanak. A tervezetben közzétett követelmények rész­letezésébe itt nem bocsátkozhatunk: különben a legfőbbet megmondottuk, ha felemiitjük, hogy úgynevezett czirkusz-mutatványok nem­csak hogy nem, követeltetnek, hanem a terve­zet szavai szerint, figyelembe sem vétetnek, és ha idézzük a tervezet amaz arany szavait, hogy «a birákat csakis a bemutatottnak tö­kéletessége fogja vezetni, a mennyiben nem a mutatványok sokasága, hanem tökéletesség a mérvadó.» Magától a lovastól követeltetik, hogy töre­kedjék a nyugodt és helyes ülést, valamint az ennek megfelelő, helyes kéztartást bemu­tatni, mig a lovas behatásának eredménye­ként, a lovas és ló közötti teljes egyetértés fog tekintetni ; mindkettőről a néző azt a be­nyomást nyerje, hogy mindenkor a lovas szán­déka jön érvényre, anélkül azonban, hogy ez ugy a lovasnak, mint a lónak megerőlteté­sébe kerülne. A ló feltétlen engedelmessége akadályokon át is bemutatandó ; a díjlovaglásnál veendő akadályok azonban oly méretűek, hogy azok­hoz egy lónak különös ugratási tehetségre nincs szüksége ; összesen három akadály ugra­tandó és pedig : egy kb. 80—85 cm. magas deszkafal, egy 2 m. széles árok, továbbá egy kettős akadály ; 80 cm. magas sövény, mö­götte egy 1'50 m széles árokkal. Díjlovaglásnál következő dijak kerülnek ki­osztásra : 1. dij. 1000 korona és ö felsége a király tiszteletdija. 2. dij. 800 korona és a Magyar Lovaregy­let tiszteletdija. 3. dij. 500 korona és a cs. és kir. hadügy­miniszter tiszteletdija. 4. dij, 300 korona és az Osztrák-Lovaregy­let tiszteletdija. 5. 200 korona és a cs. kir. Landwehrmins­ter tiszteletdija. 6. dij. 200 korona. A díjugratásnál a lovasok egyenkint jelen­nek meg a bírálóbizottság, illetőleg a közön­ség előtt, és ugratják a nekik szánt akadá­lyokat. A résztvevők tájékoztatásául felemiitjük, hogy összesen öt akadály lesz felállítva, és 1 pedig egy 105—110 cm. magas szilárd deszka­fal, egy kb. 380 cm. széles vizes árok, előtte egy éppen csak figyelmeztetőül szolgáló egész alacsony zöld lombos sövényzettel, egy gyep­téglából alkotott 75 cm. magas fal, koro­názva kb. 50 cm. magas zöld lombos sövény­zettel, egy kettős akadály és pedig két egy­mástól 10 lépésnyire felállított 1—1 m. ma­gas sövény, végre egy kb. 280—300 czenti­méter széles száraz árok, előtte egv m. ma­gas sövénynyel. Az akadályok ugy vannak felállítva, hogy azokat a jobb kézen kell ugratni; a sorrend, melyben a lovasok azokat ugratni akarják, illetőleg melyikkel kezdik azugratást. tetszé­sükre van bizva. Követelmény azonban, hogy azokat vadász-vágtában nyugodtan és folyé­konyan kell ugratni. Esetleges hibás ugrást a lovas újból ugra­tással kijavíthat, ha azonban egy ló valamely akadályt ugratni vonakodik, vägv az előtt kétszer kitör, a további versenyzés beszün­tetendő. A díjugratás dijai: 1. dij 800 korona és ö fensége Frigyes fhg tiszteletdija. 2. dij 500 kor. és a honvédelmi miniszter tiszteletdija. 3. dij 400 kor. és ö fensége Ottó fhg tisz­teletdija. 4. dij 300 kor. és a Magyar Lovaregylet tiszteletdija. 5. dij 200 korona. A lovagló verseny harmadik a jeu de barre, egy lovas-játék, mely, amellett hogy a néző közönség számára a versenyt változatosabbá és élénkebbé teszi, egyúttal a lovasoknak al­kalmat ad saját ügyességük kifejtésére és engedelmességének bemutatására. E lovas-játék 3—3 lovas által egy látha­tóan jelzett négyszögön belül lovagoltatik, melynek határait a lovasoknak átlépni nem szabad. Váltakozva mindig egyike a három lovas­nak a védő, másik kettő a támadó. A védő egy szalagot kap, melyet bal vállára feltűz. A három iovas egymással szemben áll fel, adott jelre a küzdelem megkezdődik mely abból áll, hogy a két támadó a szala­got elvenni igyekszik, mig a védő feladata ezt megakadályozni. A bírálatnál nem egyedül az lesz mérv­adó, hogy mennyiben sikerült az egyes lo­vasoknak támadó és védő kötelezettségüknek megfelelni, hanem suly fektettetik különösen a lovak gyors mozgékonyságára és fordul­hatóságára. Eme szempontból tehát czélszerü, a lovasoknak nem vad hajszában üldözni egymást — mely alkalommal könnyen a ki­jelölt négyszög határain is kikerülhetnek és harczon kivül helyeztetnek — hanem minél kisebb helyen, ugy saját mint lovaik ügyes­sége által feladatuknak eleget tenni, miáltal a nézőnek is szebb kép nyujtatik. Jeu de barreban összesen négy dijért tör­ténik versenyzés és pedig : 1. dij 500 korona és ö fensége József fö­herczeg tiszteletdija. 2. dij 200 korona és Lobkowitz Rudolf herczeg tiszteletdija. 3. dij 100 korona. 4. dij 100 korona. A birák nem könyü feladatát következő urak voltak szívesek elvállalni: Elnök : gr. Esterházy Miklós. Tagok : gróf Andrássy Sándor, gr. Andrássy Tivadar, An­tosch Ede alezredes, Halassy Pál ezredes, Horthy István százados, gr. Nádasdy Ferencz, br. Kotz Venczel tábornok, gr.'Szápáry Iván, csepei Zoltán Elek altábornagy. Nevezések május 10-én esti 8 óráig az or­szágos magyar gazdasági egyesület titkári hi­vatalához — Budapest, Köztelek — intézendök. Nevezendő : a lótulajdonos, a lovas és a ló, utóbbi kor, szin, neme és lehetőleg szárma­zása által megjelölve. A nevezéssel egyidejű­leg minden nevezőtől, tekintet nélkül a lovak és versenyek számára, 5 frt nevezési dij kül­dendő be. Jeu de barre-hoz czélszerü már begyako­rolt csoportban nevezni, a csoport akkor a küzdelemhez együtt is marad ; a nevezési dij itt csoportonkint éppúgy mint egyes nevezés 5 frttal van meghatározva. Az elölovaglás nem a nevezés sorrendjében, hanem sorshúzás által megállapított sorrend­ben történik, a sorsolást a rendezöbizottság 11-én délelőtt 10 órakor a Köztelek tanács­termében ejti meg és ennek alapján állapít­tatott meg azután a lovasoknak csoportokba való beosztása is. Az összes nevezéseket már az elölovaglás sorrendjében és csoportosításban május 22-ki számunkban fogjuk közzé tenni. Mint mindezekből látható, a versenyek ter­mészete a tavalyiakhoz képest nem változott és teljesen azonos a bécsi Campagne-Beiter­Gesellschaft ebbbeli versenyeivel. A mult évi budapesti díjlovaglás volt Ma­gyarországon első követője a bécsinek, és hogy az eszme termékeny talajra talált, azt nem­csak a tavalyi díjlovaglásnak — ugy a részt­vevő lovasok száma, valamint az ezek által bemutatott lovas sport és lóanyag tekinteté­ben — valóban fényes sikere igazolta, hanem igazolta az a körülmény is, hogy a budapesti díjlovaglást csakhamar követte a kassai falka­vadász-társaság által rendezett díjlovaglás és ez idén Kassán kivül már Prágában és Va­rasdon is rendeznek hasonló lovagló verse­nyeket. A rendező-bizottság, mely ez évben báró Kotz Venczel de Dobrz tábornok elnöklete alatt gr. Andrássy Sándor, Antosch Ede al­ezredes, Döry Jenö, Forster Géza, Hoffmann Lipót százados, zalabéri Horváth Jenö altá­bornagy, Kovács Sebestyén Endre. Luczen­bacher Miklós, gr. Szápáry Iván, gr. Széchényi Aladár, ifj. gr. Széchényi Imre, csepei Zoltán Elek altábornagy és ifj. Paikert Alajos (titkár) urakból alakult meg, mindent elkövetett, hogy a verseny sikere a tavalyit lehetőleg felül­múlja és hogy az ily kezdeményezésnél min­denkor elkerülhetlen súrlódások ez idén már lehetőleg kiküszöböltessenek. Igy ez idén már nagyobb számú tisztelet­díj áll rendelkezésre és nem kevéssé emeli a verseny értékét az a körülmény, hogy ez év­ben ö felsége a király és ö fenségeik Ottó, Frigyes és József királyi herczegek is kegyes­kedtek értékes tiszteletdijakat adományozni. A tiszteletdijak nagyobb része hazai ötvös müvek kézi munkája, és valamennyi dicsére­tére válik e nálunk valamikor még virágzó iparnak. Minthogy már a mult évi díjlovaglás, az akkori kedvezőtlen idö daczára is a főváros legelőkelőbb köreiből oly számos látogatás­ban részesült, hogy a nézőközönség nagy és részben szebb része is, a tribünön helyet nem talált, ez idén még egy másik nagyobb néző-állvány épittetett, ugy hogy ez idén min­denesetre a néző-közönség, nap és eső ellen, fedett ülő-helyekről élvezheti a versenyeket. Igen kívánatos volna, ha sikerülne eme versenyt ugy a tiszteletdijak biztosítása, va­lamint szélesebb, a lovas sport iránt érdek­lődő körök hozzájárulása által állandósítani; mert egyelőre eme versenyt, melynek meg­tartása nemcsak az urlovas-sport emelése ér­dekében fekszik, hanem külülönösen lótenyész­tőink érdekeit is képviseli, csakis egyesek nagy anyagai áldozátai révén volt létre hozható. Igy a mult évi első díjlovaglás rendezése oly szép keretben csak azáltal vált lehetsé­gessé, hogy a lovas-sportnak hazánkban egyik legkiválóbb támogatója, gróf Esterházy Miklós, pénzdijakra nem kevesebb mint 2500 frtot biztosított, mig az idén a pénzdijak biztosí­tását az országos m. gazdasági egyesület vállalta magára. Midőn eme sorokat befejezzük, nem mu­laszthatjuk el még kifejezést adni amaz óhaj­nak, hogy a díjlovagló versenyen, melyen tavaly nálunk kizárólag a hadsereg tagjai vettek részt, már ez idén a nem a hadsereg kötelekébe tartozó urlovasainkat is láthassuk

Next

/
Thumbnails
Contents