Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-01-01 / 1. szám

1895. január 6. 3 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. és a parasztgazdák versenye az előző napokról van áttéve. Az elöl említett gátverseny helyébe a második napon Ujonczok versenye czim alatt oly 2000 koronával dotált s 1000 méter távra terjedő kétéves verseny van a programmon, melyben csakis oly yo ngsterek vehetnek részt, melyek julius 1-|0 előtt nem futottak és 10000 korona értékű versenyt még nem nyertek. Az uj n p great at.tractionja gyanánt a Késmárki d'j van kitűzve 6000 korona dotátióval kétéves és idősebb lovak számára 1200 méter egyenes pályán. A programmon találunk továbbá egy kétéves eladóversenyt, egy Beaten hdcpet (3é és id. lovak számárai, és egy eladóversenyt 2200 méter nálunk szokatlan távra. A többi nap propositiójában csak az a változás van még, hogy a második napon döntésre kerülő Lomniczi-dij értéke 3500 koronáról 5000 koronára lett felemelve. Körültekintés. A Racing Calendar legutóbbi száma érdekes kimutatást közöl az angol versenyek távolságairól az utóbbi öt év alatt. E táblázatból láthatjuk hogy az anyaországban is a rövidebb távolságok a dominiálók, s a helyett hogy a hosszabb távok számát szaporítanák, a rövidebbekét emelik évről-évre. Az összehasonlítás különben a következő. 1890 1891 1892 1893 1894 1000-1200 méter 767 733 754 781 795 1200-1600 méter 238 205 204 204 208 1600 méter 359 446 479 489 509 1600—3200 méter 183 192 203 193 198 3200 - 4800 méter 38 40 40 37 48 4800-6400 méter 7 7 5 7 8 6400 méteren felül 2 3 2 2 2 Összesen 1594 *

1 * 1626 * 1686 1713 1768 Angliában a lefolyt évben 435,653 font st. és 10 shillingre rúgott a stakesek értéke ; Skócziában 11,238 font st., ' Irlandban pedig 18,801 font st. és 17 shilling került eldöntésre. Tiz évvel ezelőtt az anyaországban 381,857 font st. és 17 shilling, Skócziában 7916 font st. és 4 shilling, Irlandban pedig 10,447 font st. és 9 shilling volta stakesek értéke. Husz év előtt (tehát 1874-ben,) Angliában «csak» 306,958 font sterling és 19 shillinget. Skócziában 8316 font st. és Irlandban 11,876 font sterlinget osztottak ki. Tehát az utolsó husz év alatt szép haladás tapasztalható a hármas királyságban. Emez összegekben azonban csak az első dijak vannak beleszámítva, és nincsenek a második és harmadik dijak, melyek különösen Angliában szintén szép összegekre rúgnak. * » * A badenbadeni interna tionalis versenyegylet intézösége közhírré teszi, hogy egy-két lótulajdonos oly kérelemmel járult az egylet elé, hogy az 1897-iki Iffezheimi dijban 3 k. engedményt élvezhessenek tenyészqualifikáczióért oly mének ivadékai, melyek idegen kanczákat nem fedeznek, s igy tehát hágatási dijuk nincs. Az intézöség kijelenti, hogy ez a felfogás téves, mert a propositiók idehangzó értelme a következő : «Magántulajdonban levő apamének ivadékai, ha apáik az ivadék születésének évében 300 márkánál többért nem fedeznek — 3 k. engedményben részesülnek stb.» Ennélfogva tehát oly apaménnek, melynek ivadéka a fenti engedményre aspirálni akar, fedezési dijának kell lennie. Melyek azonban idegen kanczákat nem fedeznek, azoknak nincs fedezési dijuk : igy ivadékaik a|tenyész-qualifikáczióért engedményben nem részesülnek. Anglia nevesebb apaméneinek s összehasonlításuk az utóbbi 1892 11330 53259 9053 14955 2207 5515 4439 9170 5387 • 12133 7733 Isonomy St. Simon Hampton Wisdom Petrarch Barcaldine Royal Hamptoi Springfield Melton Saraband Galopin Despair Hagioscope Prism Minting Melanion 5422 6758 5970 ez idei három 1893 26238 36582 19 925 7287 2285 8027 9636 6498 11434 7724 11338 267 5930 5644 2434 5484 sikere évről : 1894 42055 41886 21103 11910 11137 11118 10470 9972 9169 9025 8482 7594 6205 5515 5291 5257 Az idei nizzai versenyekre sokkal kielégitöbj bek a nevezések, mint mult évben. A Prix de MonteCarlora 35, a Grand prix de Monacora 32, a Prix Bethunera 30 és az újonnan créait Prix d'Encouragementre 24 lovat neveztek. Az anyag általában jó klasszisu, igy ott találjuk az aláirottak között Meleagre, Chandernagor, Mondeville, Whist, Germinal, Olifant, Staoueli Grand Carlos stb. neveit. Eynard hadnagy, az ismert német sportsman Iseret, a pardubitzi Jesnicaner steeplechase nyertesét is nevezte Nizzába, a Prix Carabacelre. * * * Monsieur С Blanc, az ismert francziaországi istállótulajdonosnak joyenvali ménesében huszonkét anyakancza van felállítva, melyekből az idén tizennégy csikó látott napvilágot. A legtöbb ezek közül a Blanc tulajdonát képező Stuarttól származik, s a kitűnő apamén mellett a nagvserü ménesben még Le Hardy és Caid tesznek szolgálatot. Blanc С. versenyistállója 45 föböl áll, melyeknek legnagyobb része azonban a zászlók között lesz kihasználva. A lovak három trainer felügyelete alatt állanak, még pedig St. Louis de Possyban J. Digglesnél és Le Morlayeben Ch. Pratt és T. Cunningtonnál. * * * Francziaország akadály verseny istálfó-t ulajdosainak az élén, miként mult évben, ugy az idén is mr. Holtzer (mons. J. Cole) áll, amenynyiben steeplerjei nem kevesebb mint. 415,255 frankot szereztek a passionatus sportsmannek. Utána következnek: mons. Jacquemin -72.716, mons C. Blanc 254,770, br. J. Finot 221,691, Lebaudy R. ur 152,977, Lebaudy M. ur 144,582, br. Bearu 122,675 frank stb nyereménynyel. Általában véve tizenkilencz istállótulajdonosnak sikerült a lefolyt évben 50,000 franknál többet nyerni lovaikkal a francziaországi akadályversenypályákon. * * * Az Ausztráliai Oaks november 8-án került eldöntésre Melbourne gyepén. A futamban öt kancza vett részt, melyek közül a mr. J. Wilson tulajdonában levő Quiver 6:4 reával minterös favourite állott a starthoz. Azonban ö .is, mert sehogy sem birt azzal a gondolattal megbarátkozni. hogy ö annyi pénzt elveszítsen. Látta, hogy a Steepler ellen 40-szeres pénztis kínálnak, de senki sem fogadja ; Izsák tehát elhatározta, hogy 50

:szeres pénzzel elfogad reá fogadásokat. «50-szeres pénz Chimney Sweep eilen», kiáltá — «uraim, ki akarja megfogadni ?». «Én akár kétszer is,» szólt Mr. Downey, James barátja. «Hiába, kegyed bátor ember, Mr. Downey; Chimney Sweep jó ló s remélem, hogy nyerni fog ; azért ily odds mellett, csak 100 fontot fogadok el 5000 font ellen, de 4000 fontot 200 ellen szívesen adok». •«Jó! elfogadja ezt kétszer?» «Szivesen akárhányszor». «Köszönöm ; elég kétszer is— mondá Mr. Downey és távozott. Rögtön utána Dandy istállójának egy másik fogadója az ifjú Lord Legbail fogadta meg a lovat 500 fonttal 10.000 f. ellen. Izsák örült, mert azt hitte, hogy jó fogást csinált ; azonban a lovat többen fogadták a ringben és nemsokára ismét favourite volt. Ekkor mar Moss is szepegni kezdett, mert ennyi pénzt még sohasem koczkáztatott egy versenyen. «Csak nem jön be elsőnek Chimney Sweep — gondolá magában, midőn a fogadási termet elhagyta, — mert mi lesz akkor belőlem ?» * * * A nagy middlesexi steeplechasere induló lovak számai már ki vannak téve a táblára, a jockeyk dressben sétálnak s a közönség kedvencz lovának ked venez lovasa Jim Dandy még néhány szót akar váltani Moss Izsákkal, mielőtt lovára, Chimney Sweepre felülne. A ló erös favourite, s a kis zsidó izgatottabb, mint valaha volt. Lemegy a nyergelöbe s nézi a lovat, a melyen egy fiu lovagol s ámbár nem sokat ért az állatorvosi tudományhoz, azért látja hogy a ló «fit and well» ; James azonban mégis azt mondja, hogy a versenyt nem nyerheti meg. «Látja Moss, mily állapotban volt ez a ló. midőn ön engem meglátogatott ; (talán fölösleges is a tisztelt olvasónak megmondani, hogy a beburkolás és fürösztés, a melyet Chimney Sweepen végeztek, csak szemfényvesztés volt. A lóról azt híresztelték., hogy letört s tudták hogy erre a hirre eljön Izsák, tehát hogy még jobban félrevezessék, azért követték el vele a fent emiitetteket), most ugyan jól néz ki, de arra az innenső első lábára bármely perczben letörhet, s ha nem volna néhány fogadás rá kötve, nem is indítanám ; fogadja tehát tanácsomat s fedezze magát Minstrel Boy-on, az nagyon kitartó és biztosan ugró ló, a versenyt el nem veszítheti. Ezenkívül még egy szivességet'teszek önnek, öreg, ha a próbagaloppot elvégzem, tökéletesen tudni fogom, van-e a lovamnak chancea ; álljon tehát a korlát mellé s figyeljen reám : ha egyet suhintok az ostorral, vége minden reménynek». «Helyes, kedves James, ön nagyon szives és jószivü, de azt hallottam, a mit sokan mondanak, hogy ön lovát minden nap lovagalta, a reggeli munkában is ugy ugrotta az akadályokat, mintha lábai egészen rendben volnának». «Ön mindenkinek hisz, csak nekem nem — mondá Jim méltatlankodva ; — különben, ha veszíteni akar, csak fogadja meg az én lovamat». «Ne haragudjék, kedves Mr. Dandy» — engesztelé öt Izsák, — «hiszen én feltétlenül bizom önben ; csak arra kérem, ne felejtse el a jelt megadni». «Jól van» szólt visszafordulva Dandy, «megteszem». Izsák sietett a korláthoz, James pedig a nyergelöbe ment s felült lovára. Chimney Sweep a szó szoros értelemben fit volt; fekete szőre csak ugy fénylett, szépen galoppozott s miután oly jó lovas lovagolta, mindenki feltétlenül bizott benne. A mint a korlát előtt elgaloppoztak, Jim egyet suhintott az ostorral ; Izsák észrevette, rohant s még egy csomó pénzt fogadott el Chimney Sweep ellen ! * * * «Már jönnek, már az utolsó gátnál vannak, most ugorják, de nini : hiszen csak egy lőjön». «Melyik nyeri, melyik nyeri? kérdé Moss Izsák, a ki ugy reszketett, hogy a látcsövet sem birta szemei előtt tartani. Nem látja ?» «Melyik nyeri? Hát ki nyerje más, mint Chimney Sweep, még pedig ügetve». Bizony az nyerte ; utolsó vetélytársa, Minsttrel Boy a befutó gátnál elbukott, s ö ügetve vonult el a birói páholy előtt, mint győztes. Moss Izsák egy ideig mozdulatlanul állott, nem akart szemeinek hinni, majd pedig hirtelen eltávozott. A következő hétfőn nagy ügygyel-bajjal fogadásait rendbe hozta s ezután senki sem látta öt sohasem versenypályán, sem a fogadási teremben. Nem is volt nagy kár érte. (Angolból) Ifi• Benson W. I*