Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894
1894-03-04 / 10. szám
VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1894. február 26. ORSZÁGOS LÓTENYESZTES._ Kisé ö szavak az allami fedezőmének szétosztásához :8£4-re. • La*i mellékletünket» (Ki оmát telje» korú kanrza-állományának fe««*aéee a telje» korú mének mennyisége ; körülbelül hanv uazalék használható ebból /antnsra és mennyi <nt pnn uo f»*rM*ra ; az állami fedezőmének mennyiig» qualificátiójuk , megoszlásuk fnjtdnk-int ; mennyit neveitek belőle az állami ménesek ; ezek után nevelt ал vag roiistanssága A -Magyar Lovaregylet» és a /Óot-mkyri- emelő befolyása a Miröangag *zaj>or<)Wimira és ez állal a lélrér-anyag javítására. Az 1883-tol lM9rt-ig ftiz évij haladás arányai a méntelepek, fedező állomások és fedező mének szaporodásában. Az egyfajta mén anyagnak egyes vidékeken concentrálása , igv táj fajták .-lőállitasa még időt kivan. IVfemésyezéi és figyelmeztetés a különféle fajta (telivérés félvér angol. Nonius. Gidran stb.) a/ßalovaJc megrdlasztrifira, — a binczaamjag minősége és a tenyésztő gazdasági körülményeihez képest). Nevezetes nap a márczius hó 1-seje az országos lótenyésztés körében. Nevezetes pedig t. i. azért, mert ezen a napon indul meg országszerte az állami fedeztető állomásokon amaz akczió, mely hazai lótenyésztésünk épületét évről évre magasabbra emelni van hivatva. A !7 méntelep-osztálynak nyolcz hónapon át élénk, sokszor zajos udvarai elnémultak, a mének nyeritésétöl hangos istállók levegőjét néma csend tölti el. A nyüzsgő, eleven élet elköltözött négyhónapi időtartamra a telepek falai közül akkor, midőn a 2801 mén háta mögött a nagy kapuk szárnyai bezáródtak. Mig azonban a méntelepek istállóinak zárait négy hónapig ugy szólván rozsda lepi, addig a 896 fedeztető állomás istállóinak kilincseit szaporán nyomkodják a tenyésztő gazdák markai. Eme kemény markok tulajdonosai, kiknek tenyereit a becsületes munka kérgesitette meg, örömmel üdvözlik márczius elsejét, a fedeztetési idény megnyíltát, mert alkalmuk van kanczáikra a leginkább illő apalovakat felkeresni, legtöbb esetben meg is találni és reményük van utánjárásuknak és fáradozásuknak gyümölcsét esztendő-ilyenkorra leszedhetni. Ez a gyümölcs az, mely ugyan első sorban és közvetlenül a tulajdonos tenyésztőt érdekli, mindazáltal közvetve nagyon is érinti az országos tenyésztés általános érdekét, a mennyiben eme succrescentia szolgál bizonyítékául annak, hogy az általános tenyésztés emelkedőben van-e, s mily mértékben. A hasznos házi állatok legutolsó összeírása alkalmával az ország területén 661,393 teljes korú kancza találtatott.. Eme kancza-anyaggal szemben 14704 teljes korú mén volt összeírható. A ménlétszámot viszonyítva a kanczák számához, átlagban esik egy ménre 45.7 kancza. Az arány tehát igen kedvező volna, ha a teljes korú mének a tenyésztésre mind használhatók lennének, vagy legalább is a tényleg tenyésztésre használt mének mindegyike az apalótól követelt — bár szerényebb mértékű — tulajdonságoknak megfelelne. Ámde az nincs ugy! Mert e méneknek legalább 50 százaléka nem képesített arra, hogy javítson vagy nemesítsen ; 25 százaléka ismét csak olyan, mely ha nemsegit, legalább nem ront; és igy csupán 25 százalék tekinthető olyannak, mely a tenyésztést a maradiságtól megmenti és annak niveauját hathatósabban emeli. Hogy ily körülmények között nagyon is természetes a tenyésztők zömének az állami mének kivonulása felett érzett őszinte öröme, ahhoz kétség nem férhet, mert a megfelelő magán-ménekkel szemben, melyeknek száma, mint látjuk, a keresletetet kielégíteni távolról sem képes, az egyedüli remény-horgonyt a kanczatulajdonosok nagy tömege csupán az állami ménekbe vetheti, csak itt, s illetve ezekben lát biztosítékot arra nézve, hogy az ezek által nemzett ivadékokba egyrészt a vér cons tantiája. másrészt a jóság, és (a mi szintén nem jelentéktelen körülmény) a testalkat helyesebb idoma atszárinaztatik s a hol mar ezek a tulajdonok bizonyos mértékben megvannak, gyarapittatik. Á kormányzatnak harmadfél évtizeden át kifejtett igyekezete mindenesetre megtermette gyümölcseit s ma már meg nem hamisítható tényként konstatálható, hogy a kisebb tenyésztők lovainak minősége jelentékenyen javult és folyton javul s ha mezőgazdasági viszonyaink konzolidálódnak s ha velük a takarmánvtermelés biztosabbá tétetik s ha az észszerű lónevelés elvei a magyar népnél mindinkább elterjednek és megizmosodnak s végül, a mi föfontosságu, ha a ló jó értékesítése ugv a belforgalomban, mint a kivitel emelkedése és biztossá tétele folytán állandó szilárd alapra kelyezkedhetik. akkor bizonyára az ország minden vidékén eléri a lótenyésztés a jövedelem ama forrását, melyből a tenyésztő mindig könnyen és bizton meríthet. A földmivelésügyi minisztérium igazgatása alatt álló méntelepek, mint már feniebb említtetett, a folyó évi fedeztetési idény tartamára 2801 mént bocsátanak az országos tenyésztés rendelkezésére, illetve használatára. Eme 2801 mén közül 2536 darab a 896 fedeztető állomáson tölti be szerepét, 265 darab pedig a nagyobb és kiválóbb tenyészettel rendelkező magánménesekben, mint bérmén tesznek szolgálatot. (Közöltük e lapok mult évi 77. számában.) Az állami összes fedezőmének — fajtájukat tekintve — a következő csoportokra oszolnak fel, u. m. angol telivér 312 darab angol félvér 1073 « arab telivér 29 « arab félvér 334 « nagy és kis Nonius 461 « Gidran 273 « Norfolki 24 « Hegyi faj (lipizzai) 211 « Nóri (nehéz igás) 84 « Tenyésztésükre nézve emez apaállatok közül 1719 példány és pedig: 396 darab a kisbéri, 332 « a bábolnai, 809 « a mezöhegyesi és 172 « a fogarasi állami ménesekből osztattak be a méntelepekbe, mig ellenben 748 darabot teljes korban vásárolt meg az állam a magántenyésztöktöl, 330 darabot pedig egyéves korban szerzett be és nevelt fel a betöltött 4éves korig a mezöhegyesi ménesben, honnan aztán a méntelepekhez kerültek. Emez adatok szerint tehát 1699 mén az állami ménesek sarjadékát képezi, melynek határozott fajtajellege és átörökitö képességében rejlik ama panacea, melyet az országos lótenyésztés javítása és nemesítése tekintetéből nagy kincsnek és nagy horderejű tényezőnek kell mindazoknak, kik a biztos tenyésztés ösvényén haladni kívánnak, feltétlenül elismerni. Hogy eme constans vérű ménekhez sorakozik a 312 drb angol telivér mén, azt felesleges is megjegyezni., Ezek, néhány példányt leszámítva, mind magán tulajdonból vándoroltak át az államéba. Az angol telivérmének eme jelentékeny száma valóban ékesen illusztrálja telivértenyésztésünk elevenségét és fokozatos lendületét, mit főkép és első sorban a versenyek szaporodásának is a versenydijak ezzel karöltve járó gyarapodásának köszönhetünk. És e tekintetben valóban az elismerés és hála adója a Magyar Lovaregyletet illeti, melynek hazafias tevékenysége és buzgalma a teíivértenyésztés istápolására, emelésére és szilárdítására megtette mindazt, mit a rendelkezésére álló eszközökkel megtenni lehetett. A versenyügynek aránylag rövid idő alatt alig sejtett mérvekre történt fejlesztése tette lehetővé, hogy a kormány 1883. év óta (tehát épen tiz év alatt) a méntelepbeli telivérmének számát 93-ról 312-re szaporíthatta. — Óriási haladás, ha meggondoljuk, hogy az állam 10 év előtt ép ugy, mint jelenben, mindig arra törekedett, hogy minden megszerezhető telivérmént az országos tenyésztés részére megvásároljon. Ha tehát 1867. évtől kezdve 1884-ig, 15 év leforgása alatt, csak 93 darabbal népesíthette a ménteiepek istállóit, holott 1883-tól a mai napig — 10 év alatt — a 93-hoz még 219 darabot vásárolhatott, ugy bizonyára ezt" egyedül a telivértenyésztés nagy lendületének tudhatja be. * # A mi tehát a constantiát, az átörökitö képesség lehető bizonyosságát illeti, a m. kir. állami méntelepek ez idő szerint 2011 darab oly apalóval rendelkeznek, melyek után az országos tenyésztés további emelkedése méltán várható. Maradna tehát a 84 nóri fajtájú szintén átörökitöképes, de a nemesvérü tenyésztésben számot nem tevő és nagyon specialis rendeltetésű, kis tenyészkörre szorítkozó nehéz igás méneken kivül 706 darab oly mén a méntelepekben, melyeknek körülbelöl egyharmadát (mivel a harmad a szakszerűen kezelt előkelő vérű magánrnénesekböl került) leszámitva, vértisztaságához, mint az átörökitési képesség fö attribútumához, kétség férközhetik. Ezek is azonban oly minőségűek, melyek ha a nemesítés vagy javítás megfelelő eszközei gyanánt nem is tarthatók, de mégis olyanok, hogy nem rontanak, s e mellett a legközönségesebb szolgálatokra alkalmas anyag nemzését elősegíthetik. 1893-ban, vagyis 10 év előtt az összes ménállomány 2030 példányból állott, ma mint már emiitök 2801 darabra rug, vagyis 77l-gyel több. E növekvés az egyes méntelepek szerint a következő : 1883-ban 1894-ben 1. a székesfehérvári méntelepnél 748 drb. 968 drb. 2. a nagykörösi « 596 « 796 « 3. a debreczeni « 410 « 713 « 4. a s.-szt.-györgyi « 287 « 224 « volt pedig : 1883-ban 1894-ben e и та ^ 5 m о С 02 aj — 1. Székesfehérváron 638 db. 100 db. 862 db. 106 db. 2. Nagykörösön 550 « 45 « 708 « 88 « 3. Debreczenben 391 « 19 « 651 « 62 « 4. S.-szt.-Györgyön 279 « 8 « 315 « 9 « Összesen: 1858 db, 172 db. 2536 db. 265 db] Eme tiz év alatt tehát a fedeztető állomásokon levő mének száma 678 darabbal, a bérmének száma pedig 93 darabbal szaporodik. A szaporodás a mének minden fajtájánál tapasztalható, kivévén az úgynevezett «nortolki» fajtát, mely lassankint letűnik a szereplés színpadáról. Mert mig 1883-ban az e fajta mén 118 példányban volt a méntelepekben található, addig azt ma már csak 24 darab képviseli. Érdekesnek s a további consequentiák levonhatása szempontjából tanulságosnak találjuk itt közölni amaz adatokat, melyek a bérmének elhagyásával feltüntetik azt, hogy a méntelepbeli mének, szám és fajta szerint miként oszlanak szét a fedeztető állomásokon. Ugyanis, az országban létező 896 fed. állomáson fedez összesen : 203 darab angol telivér, 973 « angol félvér. 348 « arabs, 428 « angol-norman (Nonius), 268 « anglo-arab (Gidran), 24 « norfolki, 206 « hegyi fajta (lipizzai) és 84 « nehéz igás (nóri) mén. Legtöbb vármegye, a minek majdnem minden fajtájában .participál, söt majdnem ugyanez áll a fedeztető állomások legnagyobb részére is. A homogen ménanyagnak egyes vidékeken való concentrálása, sajnos, ez idő szerint még keresztül nem vihető. Nem pedig azért, mert az egyes vidékek nagyon heterogen kanczaanyaga
