Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-11-18 / 71. szám

591 VADÁSZ- ÉS VERSEN Y-LAP. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Hazai félvérméneseink. 43. Hadrévi iélvér ménes. A ménes tulajdonosa Miksa Imre ur. A hadrévi birtok 990 katastrális hold. Posta és vasúti állomás : Gerend, Gércs. Kocsárd és Kecze. Az anyakanczák száma 20 drb. A kanczák életkora és származása különböző ; de 12évesnél idősebb nincs a ménesben A kanczák Virtouos telivér bérmén által fedeztetnek. A ménes régi keletű. Miksa Imre alapította 1770­ben. Az 1848—49-iki viharos években az oláhok az egész ménest elvitték s a forradalom után hét kan­czát kapott vissza a tulajdonos s ezeknek az ivadé­kaiból eredt a jelenlegi ménesállomány. A tulajdonos Miksa Imre ur egy ideig telivér mé­neket alkalmazott ; de az elvékonyodott csont és hi­bás alkotás miatt félvér méneket két generation át használt s ma már nagy, erös, szép és jó cson­tozatuak a lovak. A közelmúltban legtöbbet segített a ménesben Pa­lestro telivér állami bérmén s utóbb a szintén az ál­lamtól bérelt Abugress mén Kisbérről. Most már ismét telivér mének alkalmaztatnak a ménesben. A ménesben jelenleg összesen 38 db az 1-, 2- és 3évesek állománya. Az istállók egyszerűek, de jó levegőjüek. A csikók éves korukig naponkint 7 1. zabot kapnak. A ménesbirtok előnye a jó száraz levegőjű hegyes vidék. Belovaglás és behajtás otthon történik. A 3évesek egy része a bilaki csikótelepnek adatik el, 350 frt átlagos árban — a mezőről. A terren.un hegyes-völgyes, száraz természetű agyagtalaj, az Aranyos folyóvíz mellett. Széna az Ara­nyos mentén levő kaszálókról kerül. Magyarország, Ausztria és Német­ország országos lótenyésztésről. A lakosság folytonos szaporodásával még a par excellence földmivelö államok is rátér­nek lassankint arra, hogy a termelt takar­mány és szemes gabona jóval nagyobb érté­ket képvisel akkor, ha azt a gazda állataival eteti föl s nem adja mindjárt a terményke­reskedők kezeire. A jó mezőgazdasági s politika mindenütt nagy súlyt helyez az állattenyész­tésre s különösen az utolsó évtizedek nagy­mérvű fegyverkezése és óriási hadi befekte­téseinek nyomása alatt a lótenyésztésre. S nem is hiába ! — mert statisztikailag kimutatott tény, hogy egyenlő termelési vi­szonyok mellett a mindnyájunkat tápláló anyaföld sokkal dúsabb kamatot ad, hogyha a termelési fölösleget állattenyésztéssel kap­csolatban értékesítjük s ez a jövedelem, egy kis szerencse mellett, még sokszorozódik, ha a legnemesebb és legérdekesebb állat, a ló tenyésztése és megfelelő értékesítésére helye­zünk kiváló gondot. Azelőtt a kis gazda, a ki egy-két csöppnyi kanczával nyomorgott, a mellett hogy állatait még hasas korukban is nehéz munkára volt kénytelen íogni, annak az esélynek is ki volt téve, hogy kanczáihoz a kézügybe esö leg­közelebbi mént használta, s nem lévén na­gyobb választék, sem az illető mén használ­hatóságára semmi garantia, megtörtént, hógy egyik-másik uradalom hibás vagy félvak ménje egy-egy járás vagy egész vármegye lóanya­gát is 10—15 év alatt egészen tönkretette, s nem egy helyen az apák bűneiért még ma is szenvednek az unokák. Az sem volt kisebb baj régebben, hogy az államok lóanyagát még megközelítőleg sem ismerte a status ; valamely statistikáról vagy számszerű viszonyokról akkor még beszélni sem lehetett. Egy-egy ménhez hozzá vezettek annyi kanczát, a mennyi épen csak jelentke­zett, s a mellett, hogy a mének ennek foly­tán tenyész-bénákká váltak, a gazdaközön­séget sújtotta az a nagyobb kár, hogy hova­tovább satnyább ivadékokat kapott s kanczái nem egyszer meddők maradtak, vagy a késői hasasság mellett, az erösebb tavaszi mezei munka alatt elvetéltek. Ma már hasonlithatalanul sokkal jobbak a viszonyok ; az államok — a militarizmus nyo­mása alatt is — versengve sietnek országos lótenyésztésüket emelni, inkább és inkább fejleszteni, s csak büszkeséggel tölthet el min­ket az a tudat, hogy Magyarország aszomszédos államok közt lótenyésztés dolgában a legelső helyen áll, s s feleslegével — mint az erös fa, mikor uj sarjakat bocsát ki magából — ] ellátja szomszédait, Romániát, a balkán álla­mokat s azok ló anyagát is a magyarországi importtal folyton jobbítja, nemesiti. Kis tenyésztőre nézve anyagilag lehetetlen egy értékes apaló beszerzése, — ez az elv vitte rá az államokat, hogy felsőbb helyről adják meg az utmutatást és a segitséget a szerényebb viszonyok közt élö kis gazdáknak, ez az elv parancsolta az államoknak, hogy állami méneseket állítsanak fel, hogy a ló­versenyeket segélyezzék, hogy kiváló telivér apalovakat vásároljanak, s mindezek resulta­tumaként, hogy az ország minden részében könnyen hozáférbetöleg alacsony használati vagy bérdijakkal állami fedäzö méneket állít­sanak fel. Ez intézkedések momentán pénzáldozatok­kal járnak ugyan, de messzemenő és üdvös hatásuk a jövöre nézve kiszámíthatatlan. Magyarország 2801, Ausztria 2063, Német­ország pedig 2527 állami fedezömént állított fel a folyó évre. Már az elsö pillanatra is föltűnik számbeli fölényünk s lia az osztrák­magyar monarchia anyagát együttvéve állit juk szembe Németország állami apaló anyagá­val, 4864-et a 2527-tel, az eredmény tudata még fölemelöbb lesz, mert az állami fedező­mének számából következtetve az ország ló­anyagának mennyiségére s a lakosság ama vagyonára, a melyet lovakban bir és gyara­pit, azt találjuk, hogy a 49 millió lakossal bi ró Németországban csak 2527 állami apaló te ljesit szolgálatot, szemben az osztrák-magyar birodalom 42 millió lakosságával s illetőleg a rendelkezésükre álló 4864 állami apaménnel. Az e számokban megnyilatkozó jelenség megnvugható lehet ugy a hadügyi vezetőségre, mint a tenyésztőkre nézve, az előbbiekre azért, mert ha szövetségesünk Németország nem is rendelkezik elég lóanyaggal, azt tőlünk bármikor pótolhatja, a tenyésztő pedig látja a számokból, hogy külföldön még mindig szük­ség van jó magyar lóra, s kétszeresen fog igyekezni, bogy fölényünket a szintén baladó szomszéd államokkal szemben továbbra is megtartsuk. Magyarország évi lókivitele 22-23 millió frt értéket képvisel ; a belföldön pedig a legelső fogyasztó a katonaság szintén jókora össze­gért vásárol évenkint lovakat. E két fogyasz­tási iránynak megfelelően kell különösen to­vább folytatni országos lótenyésztésünket ; neveljünk kitartó nehéz és könnyű lovakat a huszárság s illetőleg a tüzérség és vonalcsapa­tok számára és neveljünk egészen könnyű kocsi­lovakat, a melyek külföldön olyannyira ka­pósak, s ne engedjük, hogy a magyar lovak révén bécsi lókereskedök szerezzenek milliókat, hanem okos utánjárással s nemzetközi lóvá­sárok utján keressünk közvetlen érintkezést a fogyasztókkal ; az igy elérendő jobb árak ujabb sarkantyúi lesznek a tenyésztőknek. Mai fölényünk a szomszéd államokkal szem­ben elvitázhatatlan ; ez azonban ne tegyen minket elbizakodottakká, s gondoljunk mindig arra, hogy pélbául Németország a telivérte­nyésztés tekintetében közeledik már hozzánk, s a telivértenyésztés fejlettsége a félvértenyész­téssel kapcsolatban járván, gondosan vigyáz­zunk, hogy eddig elfoglalt posicziónkat jö­vöre is megőrizhessük. R. R. D. 1894. deczember 2. Állami lovak árverése (Vége). (C Számfeletti fiatal kanczák a bábolnai ménesből. frton. 59. 4|é Zarif 111. pej, 154 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Ebenspanger Lipót, Nagy­Kanizsa 60. 4$é Hadjia sz, 155 cm. Kikiáltási ár 300 forint. Megvette Haas György Mostau Csehország 61. Цё O-Bnjaii pej. 155 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Palásthy Béla, Budapest 62. 4Jé Zarif III. sga. 156 cm. Kikiáltási ár ár 300 frt. Megv. a m. k. Ludovika aka­démia Budapest 63. Цё Zarif III. pej, 156 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv gr. Csáky György, Koncsán 64. 4Jé Gazlan Sh igya sz, 156 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Boronkay István, Vajk 65. 4Jé Gazlan Shagga pej, 168 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Hoffmann Lipót száz. 66. íjé Zarif III. sga, 158 cm. Kikiáltási ár 300 frt, Megv. Waller és Salm, Köln 67. 4Jé Gazlan Shagga f. 157 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Cordier István fhdn. 68. 4Jé Jussuf sz, 161 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. gi. Festetics Andor 69. 4Jé Zarif III. pej, 158 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Bay Géza, R.-Almás 70. 4$é Zarif III. sz. 160 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Cordier István fhdn. 71. 4Jé Gazlan Shagga pej, 161 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Nádosy István. Helesfa 72. 4$é Jussuf pej. 161 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Radó Gyula. Kemenes-Szönyén 73. 4Jé Jussuf sz. 162 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. dr Laufenauer Károly. Bpest 74. Цё Zarif 111. sz. 162 cm. Kikiáltási ár 300 fit. Megvette Egan Ede, Iloszewo, Poroszország 75. 4Jé El Delemi pej. 162 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Ebenspanger Lipót, Nagy­Kanizsa 76. 4Jé El Delemi sga, 161 cm. Kikiáltási ár 300 írt. Megv. gr. Festetics Andor 77. 4)é Zarif III. pej 160 cm. Nem kelt el. 78. 4$é Zarif III. sga, 158 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Koos József, Torna-Zsarnó 79. 4Jé El Delemi pej, 178 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Rimler Lajos, Lébény­Szt.-Miklós 80. 4)é Zarif III. deres. 149 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. gr. Csáky György, Koncsán i 81. Цё Zarif II fek, 157 cm. Ki.iáltási ár 300 frt. Megv. Rimler Lajos, Lébény-Szt. Miklós 82. 4$é Gazlan Shagga sz, 157 cm. Kikiáltási ár 400 frt. Megv. Haas György. Mostau, Csehország 83. 4J0 O-Bajan pej, 157 crn. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Bay Géza. R.-Almás 84. 4Jé Gazlan Shagga pej. 155 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megvette Ebenspanger Lipót, N.-Kanizsa 85 4Jé Gazlan Shagga sz. 155 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Foglár Lajos 86. 4Jé Zarif III pej, 155 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. gr. Zselénszky, Újfalu. Temesmegye 310 700 360 340 350 770 380 340 510 820 350 320 350 310 460 400 350 750 490 330 450 5 0 1150 380 310 360 320 Összeg 12512 frt., átlag 466 33. D) Számfeletti fiatal kanczák és heréltek a foga­rasi ménesből. frton. 87. 5é Favorg VIII. pej. 156 cm. Kikiáltási ára 300 frt. Megvette br. Sennyey Béla, Beled, Zemplénmegye 320 88. 5é Pluto Fantasea sz. 147 cm. Kikiáltási ára 300 frt. Megv. Ivánka László, Felsö­Szemeréd 310 89. 4é Conversano Mima pej, 155 cm. Kikiáltási ára 300 frt. Megv. Siskovich Tamás, B.-Almás ' 360 90. 4é Conversano Mima pej, 158 cm. Kikiál­tási ára 300 frt. Megvette gr. Dessewffy Miklós, Vencsellö 380 91. 4é Favorg VII sz. 155 cm, L. 105. számot. 92. 4é Favorg X. pej, 157 cm. Kikiáltási ára 300 frt. Megv. Putnoky Mór 310 93. 4é Favorg X. pej, 151 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Nem kelt el. 94. 4é Earorg X. pej, 154 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. gr. Pálffy Ödön, Bpest 310 95. 4é Favorg X. pej. 149 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Nem kelt el, 96. 4é Maestoso V. sz, 156 cm. L. 105. számot. 97. 4é Maestoso V. sz, 150 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Ivánka László, F.-Szemeréd 330 98. 4é Maestoso Г. sz, 150 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv.' Foglár Lajos 310 99. 4é Maestoso V. sz, 147 cm. Kikiáltási ár 300 frt. Megv. Bartal Béla, Fadd 3»

Next

/
Thumbnails
Contents