Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-02-04 / 6. szám

nO VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1894. február 4. évesünk kötelezve van. Van Dyck és Hero «löbbi tulajdonosuk elhalálozása folytán nagyversenyeinkben nem indulhatnak ugyan, de a többi első rendű csillagok közül csupán Lustkandl és Ninette hiányzik a Trial Stakesre nevezett lovak közül. Minthogy szigorú telünk ezúttal nincs s remélhető, hogy nem is lesz, a Trial Stakes napjáig (april 29-ig) a lovak igen sok munkát csinálhatnak, s ez esetben nagy mezőnyre s érdekes versenyre lehet kilátásunk. À Nemzeti-Hazafi-dijban jeleseink közül már nagyon sokan fognak hiányozni, úgymint Lustkandl. Algebra, Perl'dor, Barinkay és mások, — az Alagi-dijból ismét Adonis, Perl'dor és Ninette hiányoznak, mig a Derbvben jobb hároméveseink majdnem kivétel nélkül találkozhatnak. Három legjelesebb ménünk, u. in. Adonis, Lustkandl és Mágus csak a bécsi Derbyben találkozhatnak egymással, minthogy Adonis az Alagi-dijban. Lustkandl pedig a Trial Stakesben és Nemzetiben nem bir kötelezettséggel. Lustkandlra nézve nem lehetetlen, hogy a Derbyig nem is fog pályára hozatni. Ez utóbbi esetben, s ha a Derbyt nem nyerné meg, czélszerü volna a lovat a Szent Istvándijra frissen tartani, melyet azután 46 kiloval — ha csak némileg jó kondiczióban van — alig veszthetne el. A St.-Leger még nagyon messze fekszik, — ebben a jelesebb lovak közül csupán Alégresse és Ninette nincsenek nevezve. A két kancza-dijban, Panama és Hero kivételével, valamennyi első osztályú kanczánk indulhat. A német kanczák közül, az osztrák kanczadijban Hegemonie bir kötelezettséggel, de e lótól félnünk nem igen lehet, mert csupán a közép klasszisba tartozik, s ily körülmények között nem is valószínű, hogy annak idején Bécsbe jöjjön. Az osztrák Derbyben is nagyon valószínű, hogy nem fogunk német lovakkal találkozni, ha csak Ausmärker, mely a németek legjobbját képviseli az osztrák Derbyre nevezettek között, nem látogatna Bécsbe. Ausmärker a német háromévesek jobbjai közé tartozik, a bécsi Criteriumban részt is vett s jó negyedik lett. Mivel azonban eddigelé több német háromévest lehet megnevezni, melyek Ausmârkernél jobbak, e Kisbér-ivadéktól félnünk nem igen lehet és nézetünk szerint sokkal inkább tarthatunk attól, hogy a St. Legert nem fogjuk megvédelmezhetni, mert ebben Ausmärkeren kivül Aribert, Sperber és Milchmann is nevezve vannak. Helyén valónak tartjuk ezúttal, hogy a legjobb német háromévesekről is megemlékezzünk. Németországban még mult évi augusztus havában Sperbert (Kisbér—Vitarba) tartották a jelenlegi Derby-évjárat legjobb képviselőjének. E mén a Hamburgi Criteriumot és a Hahn-Memorialt nyerte meg ; később baja esett, s a season második felében már nem jött pályára. Később azután Hannibal (a Renard-Rennen és a Leipziger Stiftungs-Preis nyertese, s második a Baden-badeni Zukufst-Preisben) és Nakló a Ratibor-Rennen nyertese léptek előtérbe, melyekhez, bécsi szép győzelme után Milchmann sorakozott. A mennyire a távolból megítélni tudjuk, mi Hannibalt, Naklot, Sperbert és Milchmannt tartjuk a legjobb német hároméveseknek, ezek közül azonban legmagasabbra taksáljuk Milchmann képességét, mert ennek a Henckel Memorialban a mi legjobb kétéveseink fölött sikerült győzelmet aratnia. Milchmann e győzelme előttünk többet nyom a latban, mint az a körülmény, hogy Hannibal és Naklo ugyan e Milchmannt előbb legyőzték. -Nézetünk szerint Milchmann előbbi vereségei alkalmával még megközelítőleg sem volt s nem is lehetett ama kondiczióban, melyben a Henckel Memóriáit nyerte, s azonfelül nem is valószínű, hogy a németek egy egész csapat jobb háromévessel bírjanak, mint a mi legjobb hároméveseink. Egyébiránt a graditzi istálló is Milchmannt tartja háromévesei közül a legjobbnak, még pedig jóval jobbnak mint Aribertet, — mely szintén egyike a jobb német hároméveseknek. Ez oknái fogva a német tenyésztés leghivatottabb védőjét a mi lovaink ellen, mi Milchmannban véljük felfedezni, mely aligha fog Hannibal mögölt állani, s ezzel szemben a berlini Unionban és német Derbyben. de a budapesti St. Legerben is nehéz álláspontunk lesz. Jeleseink közül az Unionban csupán Van Dyck és Adonis vannak nevezve. Előbbi orrvérzése miatt csak kétes támasz, Adonis azonban méltóbb képviselője lesz Berlinben a monarchiának. Az Unionban Hannibal nem bir ugyan kötelezettséggel, de Milchmann, Naklo és Sperberrel szemben nehéz lesz elbánni. A német Derbyre sem Mágus sem Lustkandl sem Kapitän nem lett nevezve. A legjobbak tehát, melyeket mi állithatunk ott a sorompók közé, Adonis és Van Dycken kivül, Kozma. Perl d'or és Gyöngyvér. A dolgok ilyen állása mellett, ha Németországban sikereket aratnánk a fent emiitett két versenyben, bizonyára egy kis szerencséről is lehetne beszélni ; bár viszont nem mulaszthatjuk el újból hangsúlyozni, hogy nem hiszszük. mikép ezúttal Németország egy egész csapatát birná ama hároméveseknek, melyek fölénynyel bírnának a mieink felett. Milchmann és Hannibal közül a szerencsésebb talán jobb lesz annál, a mi nálunk legjobb, de még ennek eldöntése is a jövő titkát képezi. Csökkenti-e az erős kihasználás versenyeken a későbbi tenyész-kancza átöröklési képességét? A mult év tavaszán történt, hogy Randolph Churchil lordnak L'Abbesse de Jouarre nevü kanczájáért, mely néhány év előtt az angol «Oaks»-ot nyerte meg. 6000 £-ot Ígértek, de a nemes lord az ajánlatot visszautasította. Több sportlap akkor ama nézetben volt, hogy kár volt a 6000 frtot visszautasítani, mert az illető állat nem megbízható tenyészkancza. Nézzük csak kissé L'Abbesse de Jouarre élettörténetét. Kétéves korában nyolczszor jelent meg a versenypályán, s eme 8 kísérlete alkalmával három versenyt nyert. Hároméves korában 5 kísérlet közül egy Ízben győzött, megnyerve a kanczák nagy diját az Oaks-ot. Négyéves korában kilencz izben lépett versenypályára s két kisebb jelentőségű versenytől eltekintve, megnyerte a Manchester Cup-öt és a Portland Plate-t. A derék kancza még ötéves korában is két izben tett kísérletet s gyözelmeskedett a Hardwicke Stakes-ben, a kővetkező évben pedig, 1892-ben, lett fedezve első izben. L'Abbesse de Jouarre tehát egész életében 24 versenyben vett részt s ezekből kilenczet nyert meg, s bátran mondhatjuk róla, hogy a versenypályán a jó kanczák közé tartozott. Hogy mi lesz belőle a ménesben, azt egyelőre nem lehet tudni, mert hiszen nincs még olyan ivadéka, mely versenyekben részt vehetett volna, és mégis azt híresztelik felöle, hogy nem megbízható tenyészkancza 1 Honnan e bizalmatlanság ? A tenyésztők körében gyakran találkozunk ama nézettel, hogy az a kancza, mely több éven keresztül működött a versenypályán, a ménesben csak csekély értékkel bir, s talán ez a nézet jutott kifejezésre ama nyilatkozatban, hogy L'Abbesse de Jouarre nem megbízható tenyészkancza. No hát ez a dolog nem ugy áll! Egy jeles mén vagy kanczának individuális potencziáját sem gyakori versenyzés, sem erős training nem képes megsemmisíteni. A gyakori versenyzés és a hosszas erős training legfölebb azt okozhatják, hogy az illető állat képességei a ménesben 1—2 évig nem tudnak érvényre jutni, azaz mindaddig, mig a versenyzéssel járó izgalmakat és a training fáradalmait ki nem heverte. Hogy ez megtörténhessék, a kellő gondozásra van szüksége az állatnak és kanczáknál az is figyelembe veendő, hogy ne egy ugyanazzal a ménnel párosittassék több éven keresztül, mert talán az illető mén nem a neki megfelelő és a kellő tulajdonok hiányában a kancza jeles tulajdonságai nem tudnak érvényre jutni. Nem egy ménesnek, különösen privát kézben levő ménesnek, szinte átka az, hogy saját fedező ménje van, a mely azután válogatás nélkül, derüre-borura fedezi a ménes kancza állományát, anélkül, hogy akár a mén, akár a kanczák kellően érvényesülni tudnának. Sok mén és sok kancza birt a versenypályán dicső múlttal, anélkül hogy a tenyésztés czéljaiból használható lett volna. És miért ? Mert az emiitett körülmények között került a ménesbe s itt származása, képessége, testalkata és tempere tekintetbe vétele nélkül lett kihasználva .... és semmit sem produkált, mig más körülmények között nagy dolgokra lett volna hivatva. * * * Individualis potenczia és versenyzési képesség .... ez két különböző tulajdonság s ennél fogva nem egyszer láthatjuk, hogy oly lovak, melyek a versenypályán első szerepet játszottak, tenyésztési czélokból semmit sem érnek, viszont lovak, melyek a versenyzés szempontjából teljesen értéktelenek voltak, a tenyésztésnek nagy hasznára váltak. A versenyzési képesség a szervezet épségének kifejezése, a mely nélkül a gyepen babérokat nem lehet aratni. Kivételesen néha megesik, hogy egy verseny-képesség szempontjából jó mén vagy kancza oly családból származik, a mely nem fashionable, de ezek rendesen el is tűnnek a Stud-Book-ból. Ha valamely kancza jó családból származik és versenyzési képessége is van, ugy valószínű, hogy a tenyésztésre oly fontos individuális potenczia is megvan benne, s ezt sem training, sem gyakori vagy megerőltető versenyek benne elnyomni nem képesek. Az ilyen kanczák gyöngyei a méneseknek, s ha mégis ivadékaik által érvényesülni nem tudnak, ugy nem ök, hanem a tenyésztő, a tulajdonos az oka ennek, a ki nem tudja kanczáját a megfelelő ménnel összehozni, s gyakran görcsösen kapaszkodik ama gondolathoz, hogy kanczájával ettől vagy amattól a méntől akar valami kitűnőt tenyészteni, s bár évről évre látja kísérletének sikertelenségét, újból és ismét a régi ménhez vezeti, hogy ujabb balsikert érjen el, s ha a szegény kancza, versenycarriérje alatt talán a rendesnél több versenyben vett részt, akkor ez a körülmény a több éven át folytatott versenyzés, az erös training lesz okolva, ez tette a kanczát a tenyésztésre értéktelenné, s nem a tulajdonos rögeszméje ! Megjegyezzük azt, hogy olyan kanczát, a mely verseny babérj ait csak a tavaszszal nyerte, mig később érvényre jutni nem tudott, még nem tarthatjuk elsőrendű kanczának, nyerte volna bár a kancza-dijat, vagy a Nemzeti-Hazafi-dijat vagy más ilyen tavaszi nagy dijat. Az One Thosand Guineas vagy az angol Oaks nyerője, még nem a legjobb kanczája évjáratánaki Tavaszszal a kanczák némi ingerek befolyása alatt állnak s igen sok esetben láthatjuk, hogy a tavaszi forma mennyire különbözik a sokkal reálisabb öszi formától ! De térjünk vissza előbbi tárgyunkra, t. i. arra, hogy hosszú versenycarriére nem teszi