Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-10-11 / 63. szám

532 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1894. október 11. kon Kis Iblva könnyen nyeri a versenyt. — Igen, mert Kis Iblvá't igen későn hozta finisbe lovasa, s ezzel nem csak Smithet ámította el. bogv a kancza már verve van, hanem maga is majdnem elvesztette a versenyt. Dornröschenröl határozottan nem lehet állí­tani. hogy reelen kapott ki. jóllehet sokan ezen a véleményen voltak, s már a verseny előtt lehetett hallani, hogy nem olyan nagyon biztos a kancza győzelme. Igaz ugyan, hogy kondiczióján semmi kifogásolni valót sem le­hetett felfedezni, de galoppja, az a hatalmas, sok földet takaró galopp, mintha bágyadt lett volna. A toilettebe öltöztetésnél valaki azt a meg­jegyzést tette az aranysárga kissé deresbe játszó Dornröschenre : «a kancza őszülni kezd már ; ugy látszik kifárasztotta a campagne». Igen, a hosszú campagne mentségére hoz­ható fel Dornröschennek. A kora tavasztól fogva talpon van már a ló s a legkülönbö­zőbb távokon, topweightek alatt, a legkülön­bözőbb helyeken végezte futásait egymásután. Nem volt elég Budapest és Bécs nagy küz­delmei, elvitték a monarchia északi sarkába, Krakkóba, onnan pedig le a déli sarkába, Sa­rajevóba. Igy nem is csuda, hogy a kancza nem futhatott már ugy, mint dicsősége nagy napjain ; hisz a ló csak a ló, és nem gőzgép. * * * Ezeket előre bocsátva, áttérhetünk az ötödik versenynap teljes leírására. A Lovaregyleti dij napjának nem kedveztek az égiek ; szeles, kellemetlen, esőre hajló délután fogadta a versenyteret felkereső nem éppen nagy számú közönséget, mely azonban a nagy tribünön tömegesen volt jelen. A versenyek alatt a birói páholy háta mögött volt kiállítva az a remek tiszteletdij, melyet a Lovaregyleti dij hőse fog majd haza­vinni tulajdonosának. Gyönyörű, körülbelöl 75 centiméter magas aranyozott váza ez, nő­alakokkal s allegorikus képletekkel. A mü angol munka s a Lovaregylet elnökének, ki azt Angliában vásárolta, nemes ízlésére vall. A második futam lefutása után a nyergelöbe sétált le a közönség, hogy szemügyre vegye a crackeket. A paddockban öltöztették toilet­tebe az «óriás» Viradot, melyen dehogy lát- ] szőtt volna meg a negyvennyolcz órával az­előtt való futása. Hatalmas állat, tán soha sem volt oly jó conditióban, mint most, galoppjánál csak ugy rengett a föld alatta. Mindenesetre dicséret illeti meg szakavatott trainerjét, hogy ezt a nehezen készíthető koloszt ily szépen hozhatta ki ma délután. Kis Iblyát a nyergelő közepén nyergelték fel; nem akarunk túlozni, de majdnem elfért Dornröschen meg Virad alatt. Valóságos kis macska, de teljesen fit and well, «macska» ; galoppja is kifogástalan volt, de a verseny alatt, mig Dornröschennek csak egyszer, addig neki kétszer kellett galoppozni. Dornröschennel a pálya végén végezte az utolsókat; a szép kanczát illetőleg már fentebb nyilatkoztunk. Ugy a ringben, mint a gépeknél, megin­dult^ ezalatt a játék : a ringben Dornröschen 2—2£, söt 3 reával is szívesen talált pár­tolóra, s a gépek is szünet nélkül az ö szá­mát csattogtatták. Kisebb összegek feküdtek Viradon, mig Kis lblya hi vei csak elvétve je­lenkeztek. Az első kisérletre elbocsátotta mr Waugh a triót. A mint előre várható volt, Virad vál­lalkozott a vezető szerepére s nem éppen erös iramban egy hossz elönynyel mutatta az utat a 2400 méteres startig Dornröschen előtt, melyet ugyancsak egy hoszszal Kis lblya kö­vetett. A birói páholyt elhagyva, a vezető megnyúlt, forcirozta a pacet s 3—4 hosz­szal volt Dornröschen előtt. Az ut további részéről egész a távoszlopig semmi mondani valónk sincs, az arány a lovak között meg­maradt. a pace is olyan volt, mint eleinte, gyors ugyan, de mégsem olyan, a mely Dorn­röschennek ínyére való lett volna. A táv­oszlopnál kezdődött az igazi verseny; Virad verve volt, de a Doncaster-mén Adams fel­hívásának készséggel engedelmeskedett s egy darabig még megtartotta positióját ; 150 méterrel a czél előtt azonban elég volt már neki mára. «Dornröschen nyer», hallatszott innen is, onnan is, s tényleg Dornröschen elég frissen galoppozott a frontban ; ugyané pillanatban azonban, senkitől észre nem véve, kívülről előretört macskaszökéseivel Kis lblya s a következő pillanatban már Dornröschen nyakánál termett; hiába való volt most már Smith minden mesteri tudománya, Kis lblya speedje mellett Dornröschen nein tudott helyt állani, nem tudta a kanczát a czélnál meg­előzni; Smith, közvetlen a czél előtt, a vég­sőig összeszedte lovát s minden erejével lova­golva, holtversenyben értek a czélhoz, mig a ki nem lovagolt Virad harmadik lett. Óriási szenzácziót keltett a verseny végki­menetele ; senki sem akarta elhinni, hogy Dornröschent megverjék, fokozta ezt a szen­zácziót az a körülmény, hogy a totalisateur Dornröschen híveinek 5 forintra 3 forintot fizetett vissza. * * * «Újra futják a versenyt» hangzott a közön­ség sorából, «újra, mert nem lehet osztosz­kodni a tiszteletdíjon». És nem futották a versenyt és szépenmegosztoztak a tulajdonosok, ugy ahogy, a tiszteletdíjon. A Lovaregylet ugyanis sorshúzást rendelt el, melynél gróf Festetich Tassilónak ked­vezett Fortuna istenasszony ö szeszélyessége, s ö nyerte el a remek tiszteletdijat, egy fel­tétel alatt, hogy értékét, 2400 koronát, báró Springer Gusztávnak kell átadnia. # * * A Lovaregyleti dijnak eddigi győzteseit a következő táblázatban állítjuk az olvasó elé, azzal a megjegyzéssel, hogy az alapítás évé­ben, mint Kiállítási dij szerepelt : év ló tulajdonos jockey 1885 Buzgó gr. Sztáray J. Busby­1886 Metallist gr. Sztáray J. Scar 1887 Metallist gr. Sztáray J. Busby 1888 Biró Cap. Violet Coates 1889 István gr. Choloniewsky Busby 1890 Garlic gr. Zichy Béla Rawlinson 1891 Achilles II. br. Üchtritz Zs. W. Smith 1892 Primás II. Blaskovich E. Smart 1893 Primás II. Blaskovich E. Adams 1894 iDjrnröscben gr. Festetich T. W. Smith 1894 /Kis lblya br. Springer G. Hyams * * * A versenynap egyébb érdekességei közé tartozott Grisette győzelme a Zuglói dijban, de korántsem azért, mert Banya, Pearless stb. fölött diadalmaskodott Smith-tel a nyergében, nem, hanem azért, mert a totalisateur a he­tes mezőnyben о frtra 6 forintot fizetett ! Ilyent is ritkán élvezhet a sport férfia ! Érdekes volt a kétévesek Államdija is, de nem azért, mert három ló állott ki az 5000 koronával dotált dijért, nem, hanem mert a Capt. George Blondineja minden ostorcsapás nélkül, csaknem feltartva, aratta diadalát Mu­tineer, Levente, tehát kétségkívül igen jó lo­vak ellen. Blondine e futásával bebizonyította hogy legjobb kétéves kanczánk, de — csak rövid távon, mert futásával és egész actiójá­val sokkal inkább a flyert sejteti az ember­rel, mint a stayert. Egy azonban bizonyos, hogy Tokio messze fölötte áll Blondinenak. Érdekes volt az utolsó futam is, de nem azért, mert Huxtable végre valahára -nyert egy versenyt, hanem mert, Serezaner 60 kilo nagy súlya alatt végre valahára letette mai­denségét a lengyel Wiosna előtt, melyről csudadolgokat lehetett hallani; érdekes volt továbbá azért is, mert finishe felette ding­donggá vált, fej fej mellett vágtatott át a há­rom első ló a czélvonalon át. Más különösebb érdekesség nem volt az ötödik napon. * * * Az egyes piecek lefolyását az alábbiakban tüntetjük fel. A megnyitó számot képező s 1300 méter távra terjedő Claiming Hanclicapre kilencz lovat küldöttek ki s a ring előnyös súlyánál fogva Herr Bürgermeisterben bizott leginkább s mellette Fadian és Rózsika voltak nagyobb kereslet tárgyai, mig az outsider-helyet Cu­lotte foglalta el. És igazuk is volt a fogadóknak. Leesvén a zászló, Fadian ragadta magához az elsősé­get s jó iramban mutatta az utat Herr Bür­germeister, Culotte, Bratlbrater előtt, mig az utolsó helyeken Rózsika és Baby helyezkedtek el. Nem sokkal később Ariadne szinei tűntek fel a vezető mögött, s a két ló kalauzolása mellett fordult be a társaság az egyenesre. — Ariadne csakhamar eltűnt az élről s Cu­lotte majd Bratlbrater tettek hiába való kí­sérleteket. A távoszlopnál három ló között feküdt már csak a verseny ; Fadian, Herr Bür­germeister, és Rózsika között. Az utolsó mé­tereken az Apponyi mén, lovasa nógatására, elvonult Fadian mellett s fél hoszszal nyerte ellene versenyét, mig Rózsika másfél hoszszal harmadik lett Ariadne, Baby stb. előtt. Herr Bürger meistert, a második ló tulajdo­nosa, capt. Mill claimolta. A Zuglói-dij hetes mezőnyt hozott startjához, s toronymagasan kimagasló kedvencz Gri­sette lett Banya és Juczi előtt, mig az out­siderek outsiderjévé a félvér Buxi vált. Egy hibás indulás után Smok vezetése alatt kélt útra a társaság. A lengyel mén igen jó I iramban 2—3 hossz elönynyel vezette Banyát. Diogenest stb., mig'a hátvédet Buxi és Grisette okkupálták. A viztoronynálJBuxi elörerugtatott, de ez volt a halála, mert nem sokkal később eltűnt a szereplés szinteréröl. A távoszlopig változás sem történt a mezőnyben, itt Smok­verve volt, hasonlóan a társaság legtöbb tagja is. Banya látszott nyerőnek, midőn 150 mé­terrel a czél előtt Smith megeresztette Grisette kantárszárát s jóllehet felhívásra, mégis el­hagyta Banyát, nyakhoszszal utasítva ezt a má­sodik helyre ; harmadik, az utolsó pillanatban előretört Pearless lett, Smok előtt. A Gátverseny mezőnye négy lóból alakult, s a közönség bizalma Velocipedeben pon­tosult, a többi hármat egyenlően fogadták. Déiczeg ugrott el a vezetéssel s azt mind­végig megtartva, könnyen ötnegyed hoszszal verte le Velocipedet, melyet nyomott nagy súlya s mely nagyon izgatottan ment a ver­senybe. Már a start előtt szakadt az izadtság róla s midőn visszatért a mázsálóhoz, csuron viz volt. Elsa harmadik lett Alag előtt, mely még legkevésbbé sem tud ugrani; csodálni lehet, hogy végig tudta vinni lovasa a gá­takon. A kétévesesek Államdija trióvá törpült, melyben Blondine lett a közönség kiválasz­tottja Mutineer előtt, mig Leventét elhanya­golták. Start után Lévente vezetett Mutineer előtt, mig kivül Blondine galoppozott. A szögletnél Leventét felváltotta Mutineer, a távnál pedig ez utóbbit Blondine, mely aztán lovasának minden közreműködése nélkül, nyakhoszszal ütötte el Mutineert az első dijtól, mig Levente három hoszszal harmadik és utolsó lett. Az El adóversenyben négy konkurrenst kül­döttek ki gazdacsere végett s közülök Metella örvendett a legnagyobb pártolásnak Masse- net előtt, mig Hékdst elhanyagolták. Induláskor Metella kapván leghamarább lábra, kis elönynyel hozta a társaságot a be­futóra, Massenettel az oldalán. Ez utóbbi a távnál verve volt, s a barrier mellett Hékás,

Next

/
Thumbnails
Contents