Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894
1894-07-28 / 43. szám
1894. ju n ius 359. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 311 sőt készpénzben is tetemes évi segélyt igé- ; nyel : akkor nem nélkülözheti azt a jövedelem-felesleget, melyet egyedül csak Kisbér és pedig csak a telivértenyésztés által mutat fel ; kiváltképpen pedig, midőn a telvértenyésztés emelésére néha szükséges 70,000—80,000 frtos apalovak megszerzésére magántenyésztök nem vállalkoznak. Oly kiterjedt igényeknek apalovakban — minőket a magán tenyésztők több százramenö telivér kancza-anyaguk részére kívánnak (10—12 elsőrangú apaló használhatását !) csak oly kiterjedt állami ménesi-ntézet mint Kisbér felelhet meg, mely százezreket- fektet ebbe ; azt is tudhatná a Magyarország.. névtelen irója, (s tudja is) hogy mindamellett még magánosok is tartanak igen számos — saját nevelésű — de többnyire csak másod sőt harmadrangú méneket,... s ilyformán a kisbéri drága apalovak (daczára hogy, mint a szerző is elismeri, mindig a nyertes lovak élén állnak) még is nincsenek anyira igénybe véve (sokszor pár évig sem divatosak, mint el volt hanyagolva az első években Gunnersbury és Ruperra is) miszerint jó tulajdonságaikat mint apalovak kimutathatnák. . . . Quid nunc 1... Ekkor a kisbéri ménes telivér-kancáinak kell helyt állani a kísérletre ; s ugy-e hogy ily experimentumra még is csak igen kétséges és drága is lenne félvér-kanczákat hasznaim s az eredményt ezek esi,kaitól várni ? — Azt is tudhatná a tiszt, iró, hogy ily experimentumra nem elégséges 5—6 kanczát tartani, melyek közül talán családi leszármazás, vagy alkatra és temperatumra nézve éppen egyik sem volna ajánlható — ily még ki nem ismert mén kipróbálására! Ha már az állam megteszi azt, hogy a teli vér-tenyésztők előnyére 10—12 első rangú apalovat tart : azt hiszszük a magán érdek eltűrhet annyit (satöbbi adófizető érdekében polgári kötelesség megkívánni) miszerint az állami vagyon kezelői igyekezzenek a beléjük fektetett nagy tőkék kamatait és törlesztését ki is venni ; már pedig ezt alig érnék el, ha mint a Magyarország t. czikkirója kivánja : azt csupán félvér csikók nevelése által akarnák tenni. Hisz ugy-e hogy bármily jók is azok a kisbéri félvér-csikók, mégis átlag csak 700—800 frtot hoznak (mint 4£ évesek! azaz | 4£ évi tarlás, nevelés és belovaglás után)! inig a telivér csikók egy évi gondozás után átlag (az utolsó 10 évet véve) — 2800 frttal fizettetnek. A különbség tehát a félvér és telivér-csikó közt 2000 frt. Vegyük már most, hogy az utóbbi 10 év alatt Kisbérről eladtak 150 csikót (évi átlagul 15 egyévest véve) — ez 2800X15 = 420,000 frt ; ha azonban jövőben félvér kanczákra akarná pazarolni a drága csödöröket, ugy 10 évi 150 félvér csikó 800 írtjával hozna 120,000 frtot. Tessék a magán-tenyésztőknek elsőrangú apa-méneket vásárolni, mint tet lék többen {gr. Forgáchék, gr. Károlyi Gyula stb.)és éppen tette Luczenbacher ur is, és lia választásuk jól beüt : bizonyára senki sem tartja vissza a tenyésztőket — hogy legjobb kanczáikat hozzájuk küldjék és ne Kisbérre ; — ha csakaztán elfogadtatnak... Mint tetszik látni — az érdekek igen sokfélék, és nem lehet mindenkinek Ízlésére tenni. — A kik most eladásra nevelnek telivér-csikókat: azoknak talán ugy tetszik, hogy ha Kisbéren nem nevelnének eladásra : az övéik többet hoznának ; de nem gondolják meg, (mint már reá mutattunk) hogy azt a 10—12 telivér apalovat Kisbér nem tarthatná fenn : (a többi közt az ő használatukra is) — ha a régi systemát — az ajánlottal cserélné fel.. Legalább nekünk ugy tetszik... Minket nem sugalmazott senki — e válasz megírására ; tettük ezt részre hajlatlanul, csak a közügy érdekében, és hogy a nem szak-közönségnek a valódi tény állást kimutassak. * * * Végül még csak egv kis észrevételt akarunk tenni a czikkiró —kissé (hogy is mondjuk csak) zavart eszmefogalmára, midőn orsz. lótenyésztésünk intéző férfiairúl — magán nézetét tolmácsolja s azt mondja: «Alakítsák át a kisbéri ménest stb. — de ehhez (folytatja) természetesen szükséges volna, hogy olyan férfiút állítsanak az ügyek élére, ki ért ezekhez a dolgokkoz, mert bármennyire becsüljük is Schmidt József min. tanácsosnak, a lótenyésztési ügyek vezetőjének kiváló képességeit, még is Kozma Ferencz elhalálozása óta sajnosan nélkülözzük e téren az igazi szakeröt». Nem tudjuk, ismeri-e a czikkiró személyesen az orsz. lóteny. ügyek vezetőjét, vagy : helyesebben mondva : bir-e ö azokkal az ismeretekkel, miszerint ítéletet mondhasson (ha csak magának is), vájjon nevezett min. tanácsos helyesen vezeti a reá bízott föladatot; de nem sok bizalommal vagyunk ebbeli képessége iránt, s talán maga is hajlandó lesz elhinni ezt: ha felemiitjük neki, hogy éppen az általa is pietással emlegetett Kozma F. volt az, ki halála előtt már több évvel — e bekövetkezhető esetre az orsz. lótenyésztési ügyek vezetésére legkivánatosbnak — tartotta azok jelenlegi intézőjének megnyerését ; s ugy tudjuk eddig, hogy a megb. választását ' az orsz. lótenyésztők nagyobb része helyesnek találja. Különben ez állás (az orsz. lóteny. intézése) oly fárasztó és annyiféle [ismeretet (nemcsak lovakban, de emberekben is) igényel, hogy — vajmi nehéz arra megfelelő embért találni. Éppen ily meggondolatlan könyelmüséggel beszél a szerző az orsz. lótenyésztés (különösen az európai telivér-anyag) ismeretében oly igen jártas Luczenbacher Miklós úrról is, s itt ismét azt árulja el az iró — mintha még sem ismerné ö a körülményeket és embereket oly alaposan — mint a mily önhittséggel itél. Azt mondja ugyanis czikkének befejezéseül : «Ha a mostani állapotok és ama régebbi irány még tovább is tart, lassankint még a kisbéri apalovak is lefognak szorulni az első helyekről, hisz az idén már is bajos lesz az első helyet kiküzdeniök.*) Ennek oka az, mert Gunnersburyt kivéve, nincs már kipróI balt elsőrangú mén ; a kormány tehát jónak látta helyetteséről gondoskodni és megbízta ifj. Luczenbacher urat, kinek szerencsétlen kezéről már meggyőződhetett volna, (?) hogy vásároljon Angliában alkalmas tenyész-mént. Luczenbacher ur eleget tett a felszólításnak, kiment Angliába, megvette az éppen egy évtizeddel ezelőtt híressé vált Tristant, mely ma 16éves. Ezzel akarják regenerálni a kisbéri ménest és a magyar lótenyésztést. A sugalmazott sajtó örömmel hirdeti az országnak a nagy eseményt, hogy Luczenbacher urnák sikerült 23ezer forintot kidobni (hm, hm!) egy 16éves telivérért. De nem lehet ez másképp az olyan országban, a hol a honvédelmi miniszter intézi a földmiv. ügyeket (hm ! hm ! Nagyon szélső-bal szagú ez). Nos hát tiszt, czikkiró ur — ez a dolog is másként áll ... A kormány nagyon örült volna, s valamennyi telivér-tenyésztö — ha Tristant, bár 16éves, de erőteljes, egészséges, az ö (recte : Kisbér) részére lehetett volna megvásárolni, mert már 3éve keres (a telivér-lóteny. irányadó 9-es bizottmánynyal egyetértöleg) egy elsőrangú apalovat, melynek kiválasztására hg Esterházy Lajos kéretett fel, ki (mint az árverés előtt jelezte) megadott volna 4000 £-ot (= 48,000 frt) is e ménért ; azonban, midőn látta, hogy egy magyarországi magántenyésztö *) Ez czélzás akar lenni, hogy a Derby-nyerö apja (Ercildoune) azaz : nem kisbéri apaló — lehet az ; csak elfelejti tán mérlegelni a névtelen iró : hogy az idén maga a Derby-dij 100.000 korona, a — véletlen játéka volt talán, s ha Lustkandl s Kozma el nem buknak — kérdés, melyik apaló állna a nyertesek élén? — saját czélja ira komolyan árverez reá : visszalépett. Hisz úgyis — Pettenden felállítva — tenyésztőink egy része talán küldhet hozzá egy-egy kanczát. — Ugyanez a Luczenbacher M. ur hozott már több izben kanczákat is — mind Kisbérnek, mind utóbb magántenyésztöknek is szívességből — s mint mi tudjuk — választása akkor sem ütött roszszul ki. Nem tudjuk ki sugalmazta az emiitett czikket, de sajnálatosnak tarljuk, hogy a nagy közönséget — mint sokszor a politikai téren — ugy itt is félre vezetni akarják. S. J. F. Lótenyésztési jutalomdijosztás lesz Szeghalmon augusztus hó 5-én délelőtt 9 órakor a földmivelésügyi minisztérium által a békésmegyei lótenyésztés emelése érdekében. Állami dijak lesznek kitűzve : 1 Szopós csikóval bemutatott anyakanczára. 2. Két és hároméves kancza csikókra. 3. Két és hároméves méncsikókra. A jutalomdijakra pályázhat minden békésmegyei kistenyésztö, ha községelöljárói bizonyitványnyal igazolja azt, hog) a szopóscsikóval bemutatott anyakancza már a csikó világra jötte előtt sajátja volt, vagy pedig, hogy a kiállított kancza vagy méncsikó egy, az ellés idejekor birtokában volt anyától származik s általa neveltetett. A pályázatból csak az angol telivér lovak vannak kizárva. A nagybirtokosok által bemutatandó és dijazásra méltó tenyészkanczák vagy 2—3 éves kancza- és méncsikók arany-, ezüst- vagy bronz-diszoklevéllel lesznek kitüntetve. A pénzdijakkal kitüntetett tenyészanyag is részesülhet díszoklevélben ; ugyszinle a kis-tenyésztök ama lovai és csikói, melyek pénzdijban nem részesíthetők, arany-, ezüst- vagy bronz-diszoklevéllel tüntethetők ki. A bemutatott lovak megbirálása, valamint az odaitélt dijak kiosztása is egy, e végre alakult vegyes szakbizottság által azonnal, a helyszinén fog eszközöltetni. Hogy a bíráló-bizottság kellő időben megtudhassa valamennyi pályázó ottlétét, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggeli 9 óráig Szeghalmon a helyhatóságnál jelentkezni, hol további u'asitást nyer. * * * Állami ménlótelepet helyeztek el Szatmáron julius hó 1-jétöl kezdve. A kényelmes uj berendezésben 100 ember és 160 ló nyert elhelyezést. * * + Lódijazás Szikszón. Az abauj-tornai gazdasági egyesület szeptember 9-én lódijazást rendez Szikszón. Ezúttal a dijak a következők : a) 4 éves kanczák számára az első dij 60 korona aranyban, a második 50, a harmadik 40, a negyedik 30 korona aranyban, b) 3 éves kanczacsikók számára az első dij 50 korona aranyban, második 40, harmadik 30 korona aranyban. Abauj-Torna vármegye kisebb tenyésztői pályázhatnak, de községi elöljárói bizonyitványnyal tartoznak bizonyítani azt, hogy a kiállított négy-és bároméves kanczák oly anyától származnak, melyek az ellés idejekor már birtokában voltak. Az angol telivér lovak ki vannak zárva a pályázatból. A tenyésztők díszoklevelet nyernek, cselédjeik pedig, kik legalább két év óta gondozták a kiállított állatot, 10 korona jutalomban részesülnek. Lóvásárok Magyarországon. Pakson a jul. hó 16-án tartott lóvásárra 5O0 drb lovat hajtottak fel, melyek következő árakon keltek : remonda-ló 180—250 frton. könnyű igás ló 80-200 frton. nehezebb igás ló 100—250 frton, hintós ló 250—400 frton, paraszt ló 20—80 frton, vágóra 5—6 frton. Ungvárttjul. 23-án az országos lóvásáron nem igen élénk kereslet mutatkozott. A fölhajtott lovak kővetkező árakon keltek: könnyebb igás ló 80—110 frton, nehezebb igáslovak 140—170 frton, parasztlovak 40 —60 frton, hintós lovak 200—225 frton. vízi SPORT. Úszóverseny. A «Magyar uszó-egyesület», ma, julius 28-án tartja meg idei nyári uszó-versenyét : a Szt. Lukács-fürdö uri uszodájában. — A nevezésekből következtetve rendkívül érdekes versenyre van kilátás. a mennyiben legkiválóbb úszóink lettek 11 sportegylet részéről a versenyre nevezve. Igy a régiek közül : Tomcsák Gusztáv, Gáál Dániel, a híres vásárhelyi uszó, indulnak majd. ..egnagyobb érdeklődéssel azonban ReDchl Ferencz, Bieglbauer Árpád, Tomcsák Gusztáv és Stobbe Ferencz mérkőzése elé tekintünk ; mert ezek aug. 5-én a bécsi nemzetközi verseny bajnoki küzdelmeiben mérik össze erejüket, idegen országok hires versenyzőivel.
