Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-05-06 / 24. szám

£C6 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1894. má I Preisra. Kikiáltási ára 500 frt. Megvette Harkányi Andor 550 12. Pej mén. ap Y Buccaneer v. Pancake a. Agnes Primrose, ap Rosebery a. Agnes la Kiére. Friponniertöl. (Agnes Primrose több versenyt nyert Németországban;. Kikiáltási ára 550 frt. Megv. gr. Andrássy G. és T. o50 A 11 eladott csikóért befolyt összesen 22800 frt : átlag ár tehát 2072 frt. Az Eleonoraudvarban kb. 18 telivér kancza áll: ezek átlag legfelebb 3000 frtjával számítva 60.000 frt tökét képviselnek, ennek évi kamatja 5«/. - — = 3000 « A 18 kancza fedezése átlag 200 frt = 3600 « A kanczák és csikók 1 évi tartása átlag 400 frt X 18 = 7200 « Az épületek és paddock tökéjének ( kb. 40000 frt) évi kamatja kb.... 2000 « Összes kiadás: 15800 frt Levonva ezt a bejött összegből (22800 frt) mutatkozik nyereség kb 7000 írt. E számok nem tartanak igényt egész pontosságra, de valószínűségre s igy a befektetett töke (kb. 100,000 frt) a kamatokon felül még 7<>/o-ot hozna. Mutatja ez mily nyereséges mostanában a telivér ló tenyésztése. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. A földmivelésügyi m. kir. minister részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint f. évi junius hó l-én, déli 1 órakor, a kisbéri m. kir. állami ménesben a következő egyéves angol lelivér csikók fognak azonnali készpénzfizetés mellett nyilvános árverés utján eladatni : 1. Pej kancza. ap. Sweetbread, any. Rom. Sarabandtól. 2. Pej mén ap. Pásztor, any. Gaydene. Albert Victortól. 3. Pej mén ap. Pásztor, any. Romp, Beauclerctöl. 4. Sárga kancza.-ap. Kisbéröcscse. any. Pallas. Wisdomtól. ö. Pej kancza, ap. Pásztor, any. Cataclysm. Lord Lyontól. 6. Pej mén ap. Galaor, any. Peflar. Adventurertöl. 7. Sárga mén, ap. Pásztor any. Scythian Princess. Thormanbytöl 8. Pej mén, ap. Sweetbread, any. L'Eclair, Hermittől. 9. Pej kancza. ap. Galaor. any. Snapshot. General Peeltöl. 10. Pej kancza. ap. Galaor, any. Miss Maria, Scottish Chieftöl. 11. Pej mén. ap. Sweetbread any. Csallán. Doncastertöl. 12. Sárga mén. apja Gunnersbury. anyja Zelica. Syriontól. 13. Sárga mén, ap. Gunnersbury, any. Spinning Jenny, Scottish Chieftöl. 14. Sárga mén. ap. Gunnersbury. any. Nova. Favoniustól. 15. Pej kancza. ap. Petrarch, any. Princess Mathilde, Beauclerctöl. 16. Sárga mén. ap. Satiety any. Altona. Cambuscantől. 17. Sárga kancza, ap. Galaor, any. Edith. Muncastertől. 18. Pej kancza, ap. Galaor. any. Capella, Cathedraltól. A kisbéri m. kir. állami ménesben nevelt egyéves telivércsikók árverésének czélja, a telivérnek a birodalomban való terjesztése lévén, a kisbéri csikók ; vételére csak oly magyar vagy osztrák honpolgárok bocsáttatnak, kik állandóan az osztrák-magyar birodalomban laknak, s magukat kötelezik arra, hogy a megvett lovakat soha külföldinek vagy külföldre sem el- sem bérbe nein adják. Minden egyes csikónak kikiáltási ára becsértéke alapján bizottságilag határoztatik meg, és ezen áron alul egy csikó sem fog eladatni. Azon t. cz. vevők, kik nem a helyszínén kívánnák a vételárt lefizetni, kötelezőt állítanak ki, melynek beváltása legkésőbb f. évi szeptember hó elsejéig okvetlenül eszközlendö. A megvett csikók ingyentartás mellett még nyolcz napig a ménesben maradhatnak, ezen idö alatt azonban minden eshetőség a vevőt terheli. Budapest. 1894 április hó. 1—4 Földmivelésügyi m. kir. minister. ARTHUR HORNER & CO. Bécs I

, Lobkowitz-Platz 1. Elfogad előleges fogadásokat ugy az angol, mint a német és ausztriai Derbyre. Fogadási körleveleket. (Qdds-Listen) kívánatra bárkiknek is küld. Körültekintés és javaslatok a népies lótenyésztés és felnevelés érdekében (Folytatás). III. Kár. hogy a falóéi tenyésztő eladja állana mén után származott fiatal kanca át. ha hibátlan is s nem veszi figyelembe, hogy a eenerátiókon hibák nélkül nevelt állami anyag után jobb ivadékot varhat mint ismeretlen multu kane/ak után: a csikók felnevelése pedig egyforma költséggel jár, de a hibás csikó — fele áron kel el. IV. A vemhes kanezákra es szopos csíkokra nem fordít eleg gondot a nep, hogyan és miképencselekedjék. Jászolok elrekesztése vemhes kancza és csikaja részére stb. III. Hogy az állami ménektől származó jó fiatal kanczákat áruba bocsátják, a helyett, hogy m agnak megtartanák. Eme bajnak oka nagyobb részt abban rejlik, bogy a magyar ember mihelyest egy kis pénzre tett szert, azonnal földet vásárol, a helyett, hogy instructióját javítaná és belterjesebb gazdálkodást folytatna, a mi neki sok esetben több hasznot hozna. Ez pedig nagy hátrány az országos lótenyésztésre nézve, mert ennek folytán alig észlelhető a kisbirtokos osztálynál a haladás, — de egyúttal megfontolatlanság a módosabb tenyésztőktől is, mert figyelmen kivül hagyják ama körülményt, hogy a jó vagy rosz anyáktól eredt csikók felnevelése egy pénzbe kerül, értékükben azonban bámulatosan nagy a különbség és igy tehát sokkal jövedelmezőbb a tenyésztés jó anyakanczák után. Az igaz, miként nálunk a föld még ma is sokkal olcsóbb, mint a szomszédos nyugoti országokban és igy nincs arányban a pénz értékével, — de azért már vannak az országnak egyes oly vidékei a hol, ha az itteni viszonyokat és körülményekel figyelembe veszszük, a föld már szintén elég drága és igy a belterjesebb gazdálkodáshoz hozzá lehelne kezdeni. Különben nem megvetendő töke a jó anyakancza sem, mert van elég példa rá, hogy egyes gazdák egy pár jó kancza állal tisztességes vagyonra tettek szert és nagyon is megtalálták számadásukat. * * * IV. Hogy a vemhes kanczák nem részesülnek a kellő bánásmódban és lwgy a.: szopós csikókra nem fordittatilc a, kiránt gond. A vemhes kanczák (ámbár országszerte nagyobbrészt jól lesznek tartva) de nem részesülnek mindig a kellő kíméletben, miért is évenkint aránylag nagyon sok vetél el. Legtöbb elvetélés fordul elé az aratás után, a behordás valamint az öszi szántás és vetés alkalmával. Szinte nagyon sokszor megesik, hogy némelyek a leellés előtt túlságosan kimélik és alig jártatják az anyakanczát, minek folytán a csikó az anyja hasában túlságosan kifejlődik és ennélfogva sok nehéz szülés keletkezik, a melyeknél a csikó tönkre megy. Ha a csikó megszülelett, nem mindig fordittatik a kellő gond reá, miért is ilyenkor sok elpusztul. Alig hogy a szegény állat világra jött, már egy pár napra reá anyja, mellett a legrosszabb uton vagy a mélyen szántott földben kell haladnia, miáltal sokszor egészen kimerül, átizzad és ha szeles idö van, könnyen tüdögyuladási kap. Megesik továbbá az is, hogy az anyának első tejét kifejik, hogy a csikó hasmenést ne kapjon. Sok nem fordit elég gondot arra, hogy a csikó szopni tanuljon, miért néha az is megesik, hogy egyesek éhségből elpusztulnak. Az istállóban sincs a csikónak valami jó helye, mert az anyjával nincs mindig elkülönítve és igy a többi lovak könnyen megrúgják vagy összetiporják és szintén az sem ritka eset, hogy a kötöfékszárba keveredik és lia nincs mindjárt kéznél a segély, tönkre is megy. A tenyésztő tehát, ha a leellés ideje közeledik, csináljon kocsioldal deszka vagy egyéb holmikból az istálló egyik részén egy elegendő tágas rekeszt, almozza azt bőven be és tégy? vemhes kanezáját. Ha a kanczát helyszűke miatt meg kötni, ugy alkalmazzon a kötöfékszáira e körülbelöl 30—40 ctmr hosszú, jól megfai gott és mint a mellékelt c. ábra mutatja, . ЗО-ао -clw két végén átlukasztott keményfát olyformán, hogy a szár azon keresztül huzassék és igy solia hurkot ne képezhessen, a mely által a fiatal csikó megsérthetné vagy fel fakaszthatná magát. Ha a csikó megszületett, akkor az anyját vele együtt egypár óráig nyugodni keli hagyni, de azután mindent el kell követni, hogy a a csikó mielőbb megtanuljon szopni, mely alkalommal, lia a kancza csiklandós, a pipát is kell az orrára alkalmazni. Л mely csikó az első nap meg nem tanul szopni, annak ki kell fejni az első anyatejét és vele megitatni. Az első tejet kiönteni nem szabad, mert ez a csikónak egészségi szempontból okvetlenül szükséges. — Különben pedig nem szabad addig nyugodni és mindent el kell követni, hogy a csikó mielőbb megtanuljon szopni. Ha a csikó 2—3 napos, ugy az anyjával déllájt mikor meleg van, vigyázva ki kell vezetni az udvarra és egy párszor óvatosan körüljártatni, melyet megelőzőleg arra ügyeljen a gazda, hogy eke, vasfogas stb. ; az udvarban ne heverjen, a mibe a csikó esetleg megsérthetné magát. Emez jártatást naponta meg kell hosszabbitatni, hogy a csikó a menéshez mielőbb hozzá szokjék és 8—10 nap múlva — rövid utakra — már követhesse az anyját. Arra is kell vigyázni, hogy a csikó akkor mindjárt ne szopjék, midőn anyja átizzadva visszajő a munkáról. Abban az arányban a mint a csikó fejlődik, jobban kell tartani az anyját, hogy legyen neki mindig elegendő teje. Oly kauezák esikainak, melyeknek nincs elegendő tejük, meghigitott és egy kis czukorral vegyitett tehéntejet és tyúktojást kell adni, valamint oda hatni, hogy mielőbb megegyék az abrakot. Ha a csikó hozzá szokott a zab és szénához, ugy, 5 hónapos korában el lehet választani. (Folytatása következik.) Ménes-árverés. Gazdasági üzem megváltoztatása folytán a Kohner Zsigmond és Károly urak tulajdonát képező angol félvér ménes ajszászbereki ménesudvarban f. évi május 19-én nyilvános szóbeli árverésen eladatik. Eladásra kerül : 31 darab anyakancza (részint hasas részint csikóval.) 3 « 4 éves csikó. 7 « 3 « « 16 « 2 « « 22 « 1 « « 9 « \ « « Az árverés a jelzett napon déli 12 órakor veszi kezdetét. Szászberek állomáson (UjszászJász-Apáthi vonalon) fogatokról gondoskodva lesz. Részletes programmal és minden egyéb felvilágosítással kívánatra bérmentve szolgál az uradalmi számtartói hivatal Szászberek, posta-távirda és vasútállomás. .