Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-04-29 / 22. szám

19 Fzen alkalommal fel kell említenem, miként az állami ménesekben nevelt mének most már mind többé kevésbbéi a keleti fajlálioz tartozь mert az a kevés nvugati vér. mely a Noniosokban (miután az ő-apjuk egy angol telivér apától és egy a nyugoti fajtához tartozó normandi kanczából származott) — folyik : valamint a Fogarasiakban. melyek eredete ; arabs mének és részint a nyugoti fajhoz tar- : lozó andalusi (spanyol) és részint az ugyanazon fajtához tartozott nápolyi (olasz) kanezákbol keletkezett — a több generácziúkon használt angol és arabs vér által, ma már a keleti fajtának valfajtáját képezik, melyek ! miután az angol telivér és az arabs használtatik nálunk mint corrector (javító és vérfelfrissitő) idővel még inkább egészen a keleti fajhoz fognak tartozni. Nyugoti fajta méneket eddig az állam egyedül estik a kisbéri gazdaságnál tenyészt, melynek egvedei Zala és Vasvármegye oly vidékein alkalmaztatnak, a hol a nyugoti fajtához, tartozó muraközi és pinczgaui válfajok találhatók. Az állami méntelepekben létező keleti fajták közül ott látjuk az arabs méneket, melyek a bábolnai ménesből kerülnek ki. Ezen faj föelönye az, miként tetszetős és formás ki'ilseje mellett, edzett, kitartó, nem kényes és hogy aránylag kevesebbel is beéri, mint az angol fajta. Mindezen jó tulajdonságuknál fogva, leginkább ajánlható az arabs ló a kevésbbé módos gaztiáknak, a kik nem képesek a csikókat igen jól tartani és gondozni, valamint oly vidékeken. a hol a talaj szegényebb és igy a takarmány nem igen tápdus. A falusi lótenyésztők manapság nagyon elhanyagolják és mellőzik ezen kitünö fajt, mert kisebb a többinél: pedig épen ez felel meg léginkább a kis és közép gazdák czéljának és ezek ulán [»énzelhet aránylag legtöbbet, — miután az arabs mének után nevelhetne katonai pótlovat (remondát). К ülőmben ha figyelembe vesszük az egyes vidékek lóanyagiát, leginkább a hol a magyar, szerb és oláh lakik, be keli ismernünk, hogy még több mint f része az ottani lóanyagnak megkívánja az arabst, mint correktort. Továbbá ott találjuk a Mezőhegyesen nevelt Gidránokat, mely az anglo-arabs fajnak is neveztetik, de a mely család fiatalabb egyedei ma már csaknem jogosan a sárga angol félvérekhez sorolhatók. Tájékozás végett fel kell említenem, hogy az angol is az arabs lóból származóit és igy ez is szinte a keleti fajhoz tartozik. Az angol ló csak azért nagyobb és erösebb, mert más éghajlat alatt neveltetett, jobban tartatott, mindig kipróbálva és a jó jobbal párosítva lelt. Az angol ló tehát egy mű-termék, holott az arabs ló még félig meddig meg van eredeti valódiságában, habár ezek is az utóbbi időben — a jobbtartás folytán — nagyobbak lesznek, de viszont tetszetős külsejükben és aczélosságukban vesztenek. A Gidránokat mint átmenetet lehet használni az arabsról az angol félvérre, tehát ott alkalmazandó a falusi lótenyésztésben, a hol az arabs mének a talajt már előkészítették, vagy a lovak már egy kissé nagyobb és erösebbek. Szinte ott van az angol félvér és pedig a nagyobb, mely a mezöhegyesi és a nemesebb, mely a kisbéri állami ménesből kerül ki. Miután az angol ló mü-termék, magától értetődik, hogv ivadékait is jobban kell tartani és ápolni. Az angol félvérmének tehát a falusi lótenyésztésben ott alkalmaztassanak, a hol a lóanvag már előrehaladottabb, mint р. o. Fehér, Tolna. Komárom. Veszprém, Sopron, Bács-Bodrogh, Győr. Baranya, Csongrád, Békés, Somogv stb. megyékben, valamint oly egyes helyeken, a hol a gazdák már több gondot fordítanak a lótenyésztésre, valamint ott, a hol már megtartják az állami mének utón származó jó anytika tu zakat. * * .-I falusi lótenyésztésben nagy jövőt lehet jósolni a mezöhegyesi állami ménesben nevelt nagy é< kis Noniusoknak. melyek kellő nagyságuk eleg szivós természetük, erösebb csontozatuk és előnyös vérmérsékletüknél fogva csaknem minden szolgalatra alkalmasak és igy nemcsak a gazdasagban. de egyúttal mint áruczikk bármely czélra is kitűnően értékesíthetők. Hozzá még esen faj kitünö átörökítő tehetséggel bir, miért is egyenlő létanyag gyorsabb előállítására nagyon is alkalmas. Eddig ezen előnyös válfajtanál előfordult, hogy egyes példányok otromba és nagyobb fejei visszatetszést szültek, mely azonban a fiatalabb egyedeknél, az anyák óvatos kiválasztása és ismételt angol telivér keresztezése által, csaknem végkép kiküszöböltetett. Eme válfaj kisebb példányai csaknem az ország minden vidékein előnyösen alkalmazhatók, de a nagyobbak csak ott, a hol erre alkalmas nagyobb kanczaanyag van. A nagy Noniusok részére legalkalmasabb a talaj azon egyes vidékeken, a hol a németek laknak, kik annak idején a betelepítés alkalmával, nagyobb lovakat hoztak magukkal és a melyek a hosszú időn át a különféle befolyások által, ámbár már elveszítették nyugoti fajjelegüket, de azért még ma is csontosabbak és nagyobbak. A nagy Noniusok tehát legjobban alkalmazhatók Torontál, Bács-Bodrogh, Temes, Mosony, valamint Sopron, Győr, Pozsony és PestPilis-Solt Kiskun vármegyék egyes vidékein, továbbá ott, a hol a nép vagyonos, a föld tápdus, mint pl. Csanád, Békés stb. megyékben, és végre oly egyes helyeken, a hol erre alkalmas lóanyag található és a gazdák több gondot fordítanak a lótenyésztésre és jobban tartják lovaikat. Szóval nem lehet meghatározni az egyes válfajok tüzetes helyrajzi alkalmazását, mert még a legszegényebb vármegyében is lehetnek egyes községek, melyeknek tápdus talajú földjük és a lótenyésztésre nagyobb hajlamuk van, miért is a környezettől eltéröleg tenyésztenek. Szinte nehéz egyes községeken és vidékeken csak egy válfajtát alkalmazni, mert mig szegény és gazdag, gondos és gondatlan, a lótenyésztést kedvelő és kevésbbé kedvelő stb. tenyésztők és gazdák lesznek : nehéz minden egyes községben és vidékeken, egyforma lóanyagot előállítani. * * * De viszont kötelessége az államnak és a gazdasági egyesületek lótenyész bizottmányi osztályainak oda hatni, miként a nyugoti és keleti fajok tenyésztése határoltassék, nehogy a tenyészanyag hibás keresztezése által formájukból kivetkőzve, továhbtenyésztésre ériéktelen anyagot képezzen, miáltal az ország lótenyésztése, nemzetgazdasági szempontból nagy veszélynek nézne szembe. Végre fel kell említenem, miként a fogarasi faj (lippiczai) leginkább az ország északi, keleti és délkeleti Kárpátokban alkalmazandó, a hol az apró hegyi lovak vannak. Az angol telivér writ pedig a falusi lótenyésztésben csak ott használandó, a hol erösebb és formátlanabb lovak vannak és igy egy kis vér-felfrissités, aczélosság és tetszetős külsőre szükség van. ^magánosoktól vásárolt mének szintén ugyanot t nyerjenek alkalmazást, a hol a hasonfaju állami mének. * * * Emez általános tájékozás után, melyből minden tenyésztő a neki alkalmas tenyészmént kiválaszthatja, valamint magának az elérni óhajtandó czélt kijelölheti : nem mulaszthatom el a kisbirtokos osztályt ismételten arra különösen figyelmeztetni, miként ne akarjon 150 cm. magas kanczájából egy 108—175 cm. magas lovat nevelni, hanem válaszszon hozzá egy 160—165 cm. magas mént és igyekezzék fokról fokra haladni. lia pedig nem jut az állami ménhez és kénytelen magánménhez fordulni, ugy kérdezze meg. miként van-e engedélye a fedeztetésre és nézze jól meg. hogy nincs-e hibája, met и esetleg a csikóra is átszúrmazhalik. A párosításnál mindig törekedjék oda. hogy a kancza gyenge oldalai, a kiválasztott mén által kijavítva legyenek, t. i. hogy ha р. o. a kancza hosszú és derékban rosszul zárt, — ugy válaszszon egy oly mént, a melynek rövid és jó dereka van ; — vagy lia p. о. a kancza magas és vékonylábu. — ugy keressen egy olyt mént, a melynek zömök testalkata és jó erős végtagjai vannak. Egyszóval igyekezzék oda, miként a kancza testalkati hibái a mének előnyös testrészeivel pótolva legyenek. N. F. (Folylatása következik.) Díjlovaglás és tavaszi lóvásár. Az Országos magyar gazdasági egyesület lóvásár-rendező bizottsága szombaton gróf Andrássy Sándor elnöklete alatt a Köztelekben gyűlést tartott. Jelen voltak az elnökön kivül báró Kotz Venczel tábornok. Zoltán Elek tábornok. Kovács-Sebestyén Endre, Dadányi Lajos huszárkapitány, Forster Géza és Paikert Alajos. A bizottság mindenelött megállapította a díjlovaglás biráló bizottságát. Elnöke gróf Esterházy Miklós ; tagjai gróf Andrássy Sándor, gróf Andrássy Tivadar, Dadányi Lajos huszárkapitány. Halassy Pál ezredes, báró Kotz Venczel tábornok, gróf Nádasdy Ferencz, Pitroff Tivadar ezredes, gróf Szápáry Iván, Zoltán Elek tábornok. A díjlovaglás rendező bizottsága pedig következőleg alakult meg. Elnök : zalabéri Horváth János altábornagy, tagok gróf Andrássy Sándor, Dadányi Lajos és Hoffmann Lipót huszárkapitányok és Kovács Sebestyén Endre. A díjlovaglás máj. lí-én pénteken d. u. 2 órakor veszi kezdetét. Délután 6 órakor ünnepélyes kiosztása ugy a vásár, mint a díjlovaglás dijainak. Altalános megelégedéssel fogadta a bizottság gróf Andrássy Sándor elnök kijelentését, hogy a kiosztásra kerülendő tiszteletdijak előállítására sikerült neki már az első évben 5 hazai művészt megnyerni és azok kivitele, a mennyire már most nyerhetett meggyőződést, diszére fog válni a hazai szobrászatnak, illetve ötvösművészetünknek. Tiszteletdijakat adományoztak eddig: az állam, József föberczeg ö fensége, hg Lobkovitz Rudolf, a honvédelmi miniszter, gróf Esterházy Miklós, a Magyar Lovaregylet, az Urlovasok szövetkezete, a Tattersall-egyesület és a Tattersall részvénytársaság. Az állami lovak árverése 11-én reggel 9 órakor veszi kezdetét, a magánosoké 12-én szombaton, amaz esetben, ha erre 30 lovat jelentenek be. Lóvásárok Magyarországon. Székesfehérváron a f. hó 22-én és 23-ánt artatott lóvásároknak nagyon szép idö kedvezett. Körülbelül 4000-re rúgott a fölhajtott lovak száma, nagyobb részben Somogy- és Fehérmegyékböl. Nagy carossierekben, söt könnyű nagy lovakban nem volt nagy választás, ugy hogy alig lehetett pár oly nagy egyenlő lovat kiválasztani, mely külföldre szállításra érdemes lett volna. Ellenben könnyű jucker, (158—165 cm.) nagy mennyiségben volt található, ugy hogy a berlini S. és F. Berg luxus-lókereskedési czég 7 pár nagyon elegáns s pompásan behajtott és legjobb kondiczióban levő juckert szállított ki, párját 700—1500 frton véve. Ezenkívül bécsi és prágai kereskedőknek s magánosoknak kb. 300 lovat adtak el. Sokan voltak vevők Budapestről is s a vásárt ugy a vevőkre mint az eladókra nézve nagyon kedvezőnek lehet mondani. K. D. Kramer Dávid (Budapest, Pannónia-kávéház) a berlini Berg S. F. nagy lókereskedő czég részére luxus-lovakat vásárol be. Budapestre a mult héten 872 drb lovat hajtottak föl ; elkelt 322 drb a következő árakon : hátas 16,120 - 325 frton, nehéz igás ló 120—240 frton, ponny 70-80 frton, parasztló 40—120 frton. A debreczeni Szt-György-vásárra 9500 db. különféle ló hajtatott föl s 1240 darab kelt el. A MAGYAR TATTERSALL-EGYLET. ME** A magyar Tattersall-egylet dijjaira csupán egyleti tagok lovai pályázhatnak, egyleti tag által hajtva. — Évi járulék 25 frt o. é. Öt évi kötelezettséggel. — Ajánlatok az egyleti titkárságba (Budapest, IX. Lónyay-utcza 7. sz.) Baranyay István úrhoz intézendök. A belépni szándékozó két egyleti tag által ajánlandó. (Legközelebbi gyűlés valószinüleg máj. 4-én este lesz). * * *