Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-04-12 / 17. szám

17. szám Budapest, 1894. április 12. XXXVIII évfolyam Megjelenik a budapesti lóversenyek alatt minden versenynap előestéjén, a bécsi versenyek ideje alatt minden héten kétszer (szerdán és szombaton este), a többi Időben hetenkint egyszer (szombaton ) EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet. A vidéki verseny-egyletek, Az Urlovas szövetség. A Magyar Tattersall-egylet s az összes megyei lótenyész-bizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 12 frt, £ évre ápril—október végéig (a vers. időszak) 1Э frt. £ évre január—junius 7 frt, és julius—deczember szintén 7 frt. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-Lap» kiadóhivatalához (Nemzeti Casino II. emelet) czimezendök. Telivértenyésztésünk és versenyügyünk mai állása. (Vége). A mi pedig intéző köreinknek — a lótenyésztési osztály néhai s jelenlegi vezetőjének, a Lovaregyletnek, Kilenczes bizottmánynak, Urlovasok szövetkezetének stb. — valamint magántenyésztöinknek és verseny istállótulajdonosainknak működését illeti : azzal az adott viszonyok közt mi is nemcsak hogy meg lehetünk elégedve, de azoknak méltán a legnagyobb elismeréssel tartozunk. Hisz nem oly kis dolog az, egy Buccaneer, Verneuil és Doncaster helyébe — a melyek aránylag igen rövid időn belül multak ki — méltó utódokat szerezni, ha mégannyi pénz is állana rendelkezésre ! Mert hasonló már legelső rangúaknak bizonyult apalovakat, Angliában semmi áron sem lehetett megszerezni. Sőt a még ki nem próbált legelsörangu versenymultu ménekért is — pl. Meddlerért, Marcionért stb. — mesés árakat kértek s csak 150,000 frton felül álltak szóba. A minek ugyan én a magam részéről csak örülni tudok, mert inkább összegyüjteném a pénzt és alkalomadtán adnék 300,000 frtot egy már legelsörangu apalónak bizonyult ménért, mint csak 100,000 frtot is, egy még ki nem próbált, bármily legelsörangu versenymultu külföldi ménért ; még akkor is, ha egyszersmind teljesen kifogástalan alkata és kitünö leszármazása is van. Ki biztosithat ugyanis arról, hogy ebből a kitünö versenymultu ménbölkitünöapalóislesz? Ha tehát már e rizikónak kiteszszük magunkat s ki nem próbált mént veszünk : akkor sokkal olcsóbb pénzért a mi legjobb versenymultu s egyszersmind ugy alkatra mint leszármazásra is kitünö méneinket vegyük meg. De — mondhatná valaki — a melyik ló nálunk legelsörangu versenylóként szerepelt, Angliában talán számot sem tenne ! Megengedem, hogy néha ugy volna, különösen ha lovunkat az itteni training után vinnök versenyre. Mert az utazásból s a táplálék, talaj és klimatikus változásból kifolyó hátrányokon kivül, a mi klimánk nem oly előnyös a trainirozáshoz, mint az angol s trainereink sem oly kitűnők, mint az Angliában levők. De egyenlő körülmények között a nálunk legelsörangu szerepet játszó ló Angliában is bizonyára szép szerepet játszanék s a mi fö, méltán ép oly reményeket köthetünk hozzá mint apalóhoz, mint egy legelsörangu versenymultu, Angliából importált ménhez. Mindenesetre pedig inkább adok rizikóra itteni tenyésztőnek egy Fenékért 30,000 vagy egy Primás II-ért 60,000 frtot, mint egy idegennek egy Meddlerért 150,000 frtot, vagy egy Marcionért még ennél is sokkal nagyobb összeget 1 Aztán ki tudja, hogy az utóbbi időben és pedig nem oly mesés árakon, ugy az állam mint magántenyésztök által importált számos mén között — Galaor, Dunure, Morgan, Phil, ; Harvester, Bocage, Theodore, Jack O'Lantern. Baidur, Panzerschiff stb. — nincs-e egypár legelsörangu mén? Hisz Buccaneer is olcsó volt és nem dicsekedhetett kitünö versenypályával. Az 1861. évi legelsörangu angol Derby-nyerö Kettledrum pedig — a 2 p. 43 mp. legrövidebb idö alatt rajta kivül még csak Blair Athol, Merry Hampton és Ayrshire futották meg az angol Derbyt — a bécsi Derby-nyerö Drum Major és Amaranthuson, s az itteni St. Leger-nyerö Harry Halion kivül évek hosszú során át kitünö kanczáktól aránylag igen kevés jó ivadékot nemzett és emiitett 3 ivadéka is csak a közepes Derby- és St. Leger-nyerök közé tartozott, pedig abban az időben még egyáltalán igen kevés s még kevesebb jó apalovunk lévén, könnyebb volt a jó apalónak I Derby- vagy St. Leger-nyeröt nemzeni. Ugyancsak Kisbér is távolról sem vált be oly apalónak, mint a minőt kitünö pályafutása után { töle vártunk. De meg, ne feledjük, hogy Cambuscan, Buc- • neer, Verneuil és Doncaster után maradtak 1 oly mén-ivadékok, a melyek egy része máris elég szép eredményt mutatott — mint Pásztor, Waisenknabe, Bálvány, Kisbér öcscse, Fenék, Kegyúr stb. — másik részétől viszont kitünö leszármazásukon kivül gyönyörű s kifogástalan alkatuk és szép versenymultuk után csakis a legjobbat remélhetjük s bennök kimúlt nemzőik méltó utódait várhatjuk. A mi pedig azt a tényt illeti, hogy Cambuscannek majdnem kizárólag csak kitünö famcsa-ivadékai maradtak — mint Kincsem, lllona, Merény, Gyöngyvirág, Cambrian, Isolani stb. — ménivadékot pedig Pásztoron és Milonon kivül alig hagyott olyant, a melyiktől valamit várhatnánk — Frangepán és Czimer ugyanis legalább a telivértenyésztésben nem váltak be — azon az országos tenyésztést igazán szivén hordó s a versenyeket őszintén csak eszköznek, nem pedig czélnak tartó minden tenyésztő nem igen busulhat, mert csont- és különösen szemhibáját legalább nem örökölhette át még tágabb körben. Hisz magas fél vértenyésztésünk még ma sem tudta Cambuscan átkos örökségének következményeit egészen kiheverni! A csikók nagyobbrészt természetesen inkább a constans telivér apára, mint a bármennyire is hibátlan, de kevésbbé constans nem telivér anyára ütöttek. Azután itt van még öreg Gunnersburynk, a melytől az eddig nemzett kitünö méneken kivül — Biró, Urambátyám, Filou, Gourmand stb. — még mindig remélhetünk méltó utódokat. Ne feledjük továbbá azt se, hogy az importált és a már jóknak bizonyult belföldi tenyésztésű régibb méneinken kivül — mint Gunnersbury, Beauminet, Insulaire, Pásztor, Kisbéröcscse, Waisenknabe, Bálvány stb. — az utóbbi időben néhány belföldi tenyésztésű mén aránylag igen gyenge kanczáktól eredő s még csak egypár évjáratával máris kitünö ivadékokat mutatott föl. Igy pl. Fenék (Dornröschen, Perle d'or, Délibáb, Solitaire, Highlander, Fenegyerek stb. apja) máris elsőrendű ménnek mondható s ha kellő számú és minőségű kanczát kap, remélhetőleg legelsörendii apalóvá növi ki magát. A mi pedig Abonnentet illeti, ivadékait bizonyos félelemmel párosult kíváncsisággal vártuk, mert nemcsak ö maga volt a pályán ép oly megbizhatlan és temperes, mint a milyen rendkivül tehetséges, hanem apja Przedswit szintén eme tulajdonai által volt hires s illetve hírhedt. S ime Abonnentnek első két évjárata azt mutatja, hogy mig egyrészt ivadékai között csak oly kivételes a difficilis és megbizhatlan ló, mint bármely más megbízható temperü apaló ivadékai között : másrészt jó tulajdonságait feltűnő módon átörökíti. Csikói ritka szép és korrekt alkat, korai fejlettség, hűség és — tekintve az eddig rendelkezésére bocsátott kanczák csekély számát és nagyrészt közepes, sőt gyenge qualitását — rendkívüli tehetség által tűnnek ki. Hiszen máris oly lovakat nemzett mint Algebra, Alegresse, Absalon, Mammon, Eris, Louis d'or, Coppelia, Alice stb. Átörökitö képességére jellemző az a tény is, hogy ivadékai rendszerint még szinét is öröklik, majdnem kivétel nélkül mind sárgák. Ivadékai korai fejlettségének pedig — a mi a versenyistállótulajdonosok előtt igen előnyös tulajdonság — legszembeötlőbb példája Mammon. Én legalább sohasem láttam kétévest, a melynek nemcsak hatalmas erős csontjai egymáshoz, de a nagy mértékben és aránylagosan kifejlődött izomzat is viszont a csontokhoz oly arányosan kifejlődve lettek volna. Ugy hogy Abonnentben, ha elég és jó minőségű kanczát fog kapni — a mi pedig eddigi szép eredményei után el nem maradhat — erös meggyőződésem szerint, hogy superlativusssal éljek, legeslegelsőrendü apalovat fogunk birni és pedig — reméljük 1 — ugy mint jelenleg, itt Magyarországon, könnyen hozzáférhető helyen s jó kezekben. Ezenkivül van még egy egész csomó oly ménünk, a melyeknek ivadékai csak ez évben fognak nálunk pályára lépni, vagy még csak ez évben kezdték meg — egyáltalán vagy legalább nálunk — apalói működésűket (mint pl. a már emiitett Galaor, Dunure, Morgan, Phil, Harvester, Bocage, Theodore, Jack О' Lantern, Baldur és Panzerschiffen kivül Talpra Magyar, Villám, Gaga, War-Horn, Primás II. stb.) Mindezek daczára önként érthetöleg igen kívánatos volna, ha egy — habár talán már nem is fiatal — de már legelső rendűnek bizonyult s oly leszármazásu apalovat tudnánk importálni, a melyiknek vére nálunk még egyáltalán nincs, vagy csak elvétve akad. S mivel ily mén megszerzéséhes manapság az alkalmon kivül még igen nagy összeg is