Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-03-25 / 13. szám

121 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. dig ismét elhozta már többször látott, feltűnő szinü 3 négyes fogatát. A vasárnapi vásárt néző nagy közönség előtt méltó feltűnést keltett Lipthay Guido ur fekete és fehér szinü orosz traberjei nagyon sebes menésükkel ; azt hiszszük. ugyanazok, mik e lapok hasábjain 3000 frt­ért eladásra hirdetve lettek. — Az emiitetteken ki­vül ugy tenyésztők (a györmegyeiek közül Mocsáry, Szalacsy. Bezerédj, Jerffy Ferencz urak) tulajdonában mint pedig a győri (Vadas, Gold, Berger) és vidéki lókereskedök kezén igen számos szépen összeállított fogat volt látható, az utóbbiakból kitűnt Keller és Bruder budapesti czég két szürkéje. B. D. Egy másik tudósítónk következőleg ir : A győri országos-lóvásár márcz. 17—19-ig tarta­tott. Nagyon élénk volt. Körülbelöl 5000 db ló haj­tatott fel. Ezek közül jobb fajta kb. 1500 db. Nemesebb ló (jucker és hintós) kb 2000 db. Sok vevő volt, és pedig Bécsből, Berlinből, Münchenből, sokan Cseh­országból és még Varsóból is, direct vevők és keres­kedők vegyest. A varsói (egy magánzó) csak nemesebb ménes-kanczákat vett; az előbbiek nemesebb jucker és hintós lovakat, és különösen hátas paripákat ke­restek ; ez utóbbiból nem is volt elég anyag. Min­dent jól fizettek, tenyésztőink meg lehettek elégedve. Sok vevő kénytelen volt a nélkül elutazni, hogy nemes lovakban keresletét kielégíthette volna. Rze­nowból, Galicziából. 3 lengyel zsidó is volt. kik lovas­sági remontákat kerestek, de csak 8 dbot tudtak venni. A budapesti lóvásárra a mult héten, (márczius 19-én) összesen 4610 darabot hajtottak föl, s ezek közül elkelt 969 drb a következő árakon : hátas ló 130—350 frton. jukker 120—600 frton, hintós ló 180—400 frton. nehezebb igás ló 120-320 forinton, parasztló 70—100 frton ; selejtesebb lovak 10—40 frton darabonkint. A rimaszombati országos lóvásárra f. hó 16-án 664 drb lovat hajtottak föl, melyek következő árakon keltek : könnyebb igásló 150—180 frton, nehezebb igásló 180—250 forinton, hintósló 300—450 forintou. remonda ló 240—320 frton, parasztló 45—150 frton. Kas ;án a márcz. 7-én tartott lóvásárra 860 darab lovat hajtottak fel. A könnyebb igáslovak 120—180 frton keltek, a nehezebb igáslovak 150—220 frton, hintós lovak 220—280 frton. parasztlovak 35—120 frton. remondák 180—250 frton darabonkint. Csáktornyán a f. évi 16-én tartott országos ló­vásár alkalmával 950 drb lovat hajtottak föl, melyek közül 550 drbot adtak el, az alábbi árakon : könnyebb igás ló 240-290 frton. nehezebb igás ló 280 -320 frton, parasztló 80—150 frton. Mint minden váczi vásáron, ugy most is a fel­hajtod lovak állapota silány. Tiszta szép állatok alig akadtak s ezek sem a közeli vidékről, hanem Fehér­megyéböl lettek felhajtva. Hintós ló párja 320—400 frt. Vácz vidékéről .-Hatvanból hajtottak fel, ha nem is hibátlan,de szép fejlödésü lovakat. Ezek ára 150—220 frt közt váltakozott. A felhajtás nagy részét silány, rokkant lovak képezték, melyek 20—80 frton keltek el. A MAGYAR TÄTTERSALL-EGYLET. Tisztelettel felkéretnek a «Magyar Tatter­sall-egylet» t. tagjai, a kik a mult évi lagdij (50 írt. és 15 frt.) versenytélelekkel hátrá­rálékban vannak (mint erről már levélben értesítettek is) ; valamint az újra alakult egyletbe beiratko­zottak (tagdíjaikat 1894-től kezdve 25 frt) mielébb az egylet pénztárába (Budapest, Nem­zeti Casino, Sárkány J F. úrhoz) befizetni szíveskedjenek. * * Egyúttal figyelmeztetnek a t. lagok, hogy a májusi 3 nagy versenyhajtás programmja e lapok f. évi 5. számában olvasható. A legtartósabb, legczélszerübb és legolcsóbb burkolat tagadhatatlanul az ASZFALT, de csakis a természetes asphalt. Az európai tekintélyek által legjobbnak elismert természetes aszfalt a helvét, Val de Travers-i, Neucha'el Cantonból és ezen bányák kizáró­lagos engedményese a : THE NEUCHATEL ASPHALTE COMPANY LIMITED LONDONBAN. Magyarországi fiók : Budapesten, l, Ferencz József-tér 6. szám. ÜGETÖVERSENY, TENYÉSZTÉS. Márczius 31-én a tavaszi bécsi ügetö-ver­senvekre nevezési zárlat és tét-befizetés a következő versenyekre lesz : 3évesek handi­capjére (3000 korona), nevezés ; 3évesek tenyészversenyére (500O korona) második tétbefizetés; Osztrák ügetö-Derbyre (6000 frt) az utolsó tétbefizetés. * * Harry Giddings, a nálunk is jól ismert tenyésztő, idomár és hajtó, amerikai lapok szerint, a nyár folytán nagyszámú ügetölovat hoz át Európába. * * * A roueni ügető­Derbyben az utolsó bánat­jelentés után még 109 ló jogosult az indulásra. * * * Az ausztria-magyarországi ügetőversenyegye­sületek szövetkezete, mult vasárnap (márczius 18-án) feloszlott. • * * A bécsi ügetőversenyegylet húsvéti meeting­jére a nevezések meglehetősen ütöttek ki, különösen a bécsi istállók szép számmal van­nak képviselve. A versenyek érdekességét növelni fogja az a körülmény is, hogy sok jó osztályú orosz ló fog azokban résztvenni. AGARÁSZAT ÉS KOPASZAI. Országos agárverseny Czinkoíán. 1894 november 7-én és a reá követhezö napokon. Kezdete reggeli 9 órakor Czinkotán a mátyásföldi nagyvendéglőnél. (Versenyfeltételekel lásd mult számunkban.) A czinkotai országos agárverseny ver­senyszabályai. a) Általános szabályok. 1. A versenyen résztvevők tartoznak a biró és igazgatóság rendelkezéseit követni. 2. A verseny tartama alatt előforduló ama kétes esetekben, melyekre nézve e versenyszabályokban intézkedés nem tétetett, az igazgatóság dönt. 3. Uj sorhúzás történik minden összevetésnél. 4. Egy agár a verseny tartama alatt lehetőleg csak egyszer fusson kisorsolt erövesztövel. Ez alól kivé­telt képez az az eset, midőn az agár kisorsolt párjá­nak visszavonatása folytán jut erövesztöhöz. 5. A benevezett agarak a kisorsolás rendjében a titkár által az egyes futamokra előhivatnak, s ha az előhívott agár a kitűzött helyen és időben nem jelent­kezik, ugy az 10 pereznyi várakozás után a biró által leejthető. 6. Az agarak a biró rendelete szerint egyes vagy kettős pórázon vezettetnek a biró által megbízott egyén vagy egyének által és csakis a biró rendele­tére bocsáthatók el. Ha egy agár a fentemiitett módokon nem volna vezethető, 5 pereznyi kisérlet után a biró által leejthető. 7. Nyul után, futás közben a biró előlovagolni nem szabad. 8. Ha a biró előre nem látott akadály miatt a futásnak csak egy részét láthatta, addig itél, a mig a futást látta. 9. Minden nyul felett, mely rendes hajtásba volt véve. Ítélet hozandó. 10. Mindenki köteles a biró Ítéletében megnyu­godni. 11. Ha a pointek egyenlősége miatt a biró a futást eldönthetlennek itéli, új futást rendelhet el. 12. Uj lutás elrendelése esetében a tulajdonosok­nak jogában áll egy félórai pihenőt kérni, ugyanezzel a joggal élhetnek a tulajdonosok, ha az agarak egy óráig vezettettek pórázon, a nélkül hogy nyulat hajtottak volna. 13. Egy napon 3 nyúlnál többre nem tartozik a tulajdonos agarát futtatni. 14. Minden agár tulajdonosa köteles a versenyre benevezett, de már leejtett agarát a biró felszólítására erövesztönek átengedni, ha ilyen nem volna, a tulaj­donos tartozik gondoskodni erövesztöröl, ha azt tenni elmulasztotta, agara pár nélkül végzi az erövesztö futást. 15. Az 5. és 6-ik pont értelmében nemkülönben a kertelés miatt leejtett agarak semmi dijra sem tart­hatnak igényt. 16. Eme szabályok vagy a verseny rendje ellen el­követett kihágások az igazgatóság által a versenyalap javára pénzbirsággal, esetleg a versenyből való ki­zárással büntethetők. (Cselédeik által elkövetett ki­hágásokért gazdáik felelősek.) b) ítéleti szabályok. 1. Első vágás vagy érés 2. 2. Vágás vagy érés 1. 3. Zsinórban elmenetel vágás vagy éréssel 2. 4. Fogás 1. 5. Ha valamely hajtáson érés, vágás vagy fogás nem történt, ugy a biró a kifejtett sebesség alapján itél. 6. Ha a nyul positióba menekül és onnét megint kijön, az Ítélet a hajtás ama része szerint mondatik ki, mely a positióba érés előtt folyt le. 7. Feltétlenül leejtendő minden kertelő agár. 8. A biró Ítéletét az igazgatóság előtt hangosan nyilvánítja, kiemelvén, hogy az A. vagy B. agár ma­radt fenn, további indokolással élni nem tartozik. Budapest. 1894 február hó. Az igazgatóság. vízi SPORT. Oxford-cambridgei csónakverseny. Márczius 18-án került újra a mérkőzés sorra a kék egyetem ifjúsága közt az evezösport terén. Az 51-ik évforduló nem nyújtott oly érdekes látványt, mint rendesen, mert az oxfordi csónakosok nagy fö­lényben voltak a cambridgeiek fölött, kik hiányos training mellett nem boldogulhattak a jól összeválo­gatott oxfordi csapat ellen. Az idö borús volt, ez azonban nem tartotta vissza a közönséget, mely rendkivül nagy számban lepte el a folyam partjait, söt a folyó is hemzsegett a sok vizimütöl, mely telve volt néző közönséggel. Az udvar részéről a yorki herczeg volt jelen a bírói gőzösön. A verseny lefolyása következő volt : 9 óra 13 p, adott a starter egy pisztolylövéssel jelt az indulásra. A cambridgeiek indultak el előbb s egy evezőcsapás­elönyben voltak ellenfeleik fölött, mielőtt azok meg­indultak. Lewis a cambridgei strokeman gyors 41-ÏS csapásokkal kezdett dolgozni, mig az oxfordiak nyu­godt. hosszú 39-eseket húztak. A cambridgeiek igy fél hosszal vezettek, de nemsokáig, mert 2 pereznyi evezés után az Alexander loat-housenál már beérte őket Oxford, egy darabig együtt halad innen a két evező, később majd egyik, majd a másik van egy kevéssel a másik előtt. A Craven Steepsnél, — me­lyet 2 p. 33 mp. alatt értek el — mindkét csónak evezősei 36-os csapásokat húztak, azonban az ox­fordiak erös, hosszú csapásaikkal lassankint előnyt szereztek maguknak, ugy. hogy előnyük folyton nö­vekedett, a mföldes pontnál | hossz előnyben voltak. Rt a világoskékek spurtolni kezdtek és sikerült el­leneiket \ hoszszal megközelíteniük, ez volt azonban első és utolsó erőlködésük, mert az oxfordiak szép öszhangzatos evezésükkel újra lerázták magukról őket. A Hammersmith-hid alatt az oxfordiak 8 perez 16 mp. alatt 3 hossz előnynyel eveztek át s innentöl fogva csak 32-es csapásokkal haladtak, mig a cambrid­geiek 35-öket húztak, de evezésük nem volt egyenletes, látszott, fáradtak s az egyenetlen evezés kimerítette őket ; az oxfordiak mind jobban távolodtak, a cambridgeiek pedig minél jobban erőlködtek, annál inkább összevisz­sza eveztek. A Barnes-hidnál Oxford előnye 6 csónak­hossz volt s már csak 30-as evezőcsapásokkal haladt tova, itt már látszott, hogy a versenyt el nem veszt­hetik s csak arról van szó. mennyivel gyarapodnak a cambridgeiek. A mortlakei hajó-állomást 21 perez 39 mp. alatt érték el. s a véget jelző pisztolylövésre a camlidjeiek — kik Ц hosszal maradtak el — megszűntek evezni s evezés nélkül vonultak a czélon át. Az oxfordiak a verseny után nem voltak fárad­tak. mig ellenben ellenfeleik közül többen ki voltak merülve. Az 51 versenyből Oxford 28-at, Cambridge 22-öt nyert meg, egy esetben holt verseny volt. Verseny után a crewk lakomára gyűltek. Az egyes csapat következő evezősökből állott : Oxford. H В Cotton (Magdalen) low 9 st 13 f 2 M С Pilkington » 12 st 4 f 3 W В Stewart (Bresenose) 13 st 5 f 4 J A Morison (New) 12 st 5 f 5 E G Tew (Magdalen) 13 st 7 f 6 T H E Stretch (New) 12 st 4 f 7 W E Crum » 12 st С M Pitman » stroke 12 st L Postman (University) сох 8 st 7 f Cambridge. A H Finch (Tlird Trinity) low 11 st 2 N W Paine » » H st 1 f 3 Sir С Rors » » I 1 st 8 f 4 M H Bland » » H st 5 f 5 L A E Ollivant (First Tinity) 13 st 5^ f 6 С T Fogg Elliot (Third Trinity) 11 st 8 f 7 R О Kennison » » H st 12 f G Jewis » » stroke 11 st 13 f С Begg (Trinity Hall) cox 8 st * * A cannesi yachtversenyeken. márczius 14-én a walesi herczeg újra győzedelmeskedett ; yachtja a Britannia megnyerte a Prix de la Ville de Cannest « Walkyrien és Oretta ellen. A győztes yacht a 30 franczia tengeri mföldnyi utat 6 óra 57 mpercz alatt tette meg, a második pedig 6 óra 40 p. 1 mp. alatt. * *

Next

/
Thumbnails
Contents