Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-11-19 / 73. szám

654 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. l*!-3. november 19. HIVATALOS.^ Versenyhatárnapok 1894-ben. Máju>. Budajiest . - 6. 8, 10. 13. 14. 17. 19, 20. Jllliliü. Tátra-Lonmicz ... — - 2

ЭAugusztus Tdtra-IjOmniez --- 2Budapest 12, 15, 16 19. 20, 23. 26. 28. 30. Szeptember. Tata ... Budapest В idapest ... TELIVEREK ES VERSENYEK. 30. Október. 2, 4. 7. 9. 11, 13 és 14. Versenyhatárnapok : Bécs, ápril 15, 17, 19. 22, 21, 26. 29 és május 1, 3. Bécs, május 22, 24, 27. 29, 31 és junius 3, 5, 7, 10. Bécs, szeptember 8, 9. 11, 13. 16, 18, 20, 23. Bécs, október 16. 18, 21, 23, 25, 28. Apaméneink és telivértenyésztésünk. Az 1891-iki versenyév befejeztével kimutattuk volt azon arányt, melyben a monarchia versenyterein nyerhető versenydijak összegében, egyrészt a külföldi apaménektöl származó ivadékok, másrészt pedig a belföldi fedezöménektöl eredő utódok participáltak. E kimutatásunk két évet foglalt magában és pedig az 1890-iki és az 1891-iki versenyévet. E helyütt tehát e két versenyévre vonatkozó adatainkat ismételten feljegyezzük s minthogy azóta két versenyév telt el, azokat eme két utóbbi versenyév adataival is ki fogjuk egészíteni. Az 1890-iki versenyév e tekintetben a következő eredményeket tünteti fel : Külföldi apák ivadékaira esett 470.000 frt Belföldi apák ivadékaira 510,000 frt Kétes leszármazásit ivadékokra 47,000 frt összesen 1.027,000 frt Az 1891-iki versenyévben: Külföldi apák ivadékai nyertek 570,000 frtot Belföldi apák ivadékai nyertek 542,000 frtot Kétes leszármazásu ivadékok 43,000 frtot összesen 1.155,000 frtot Az 1892-iki versenyévben : Külföldi apák ivadékaira esik 555,000 frt Belföldi apák ivadékaira 600,000 frt Kétes leszármazásu ivadékokra 6000 frt összesen 1.16 L000 frt Végül az 1893-iki versenyévben: Külföldi apák ivadékaira esik 660,000 frt Belföldi apák ivadékaira esik 620,000 frt Kétes leszármazásu ivadékokra 6000 frt összesen 1.286ДЮ0 frt E négy év adatait összefoglalva, azt találjuk, hogy a legutolsó négy év alatt a külföldi apák ivadékai összesen 2 millió 255,000 frtot, a belfödi apák ivadékai pedig 2 millió 272.000 frtot nyertek versenydijakban. Ezek szerint tehát konstatálható, hogy a belföldi apák ivadékai az utóbbi évek alatt legalább is annyit nyertek, mint a mennyit a külföldi apák ivadékai szereztek. Figyelembe kell azonban venni, hogy pályáinkon a belföldi apák ivadékai jóval nagyobb számban szerepeltek, s azért a külföldi apák ivadékaira egyenkint mégis nagyobb nyeremény-átlag esik, mint amazokra. A folyó évben például a külföldi fedező mének javára irható 660,000 frtban 200-nál kevesehh ló osztozott, mig a belföldi mének utódaira eső 620,000 frtban több mint 230 nyertes ivadék participál. Ha meggondoljuk, hogy az idei Derbyböl és St. Legerböl - mint rendesen — kül földi apáktól származó ivadékok kerültek ki mint nyertesek ; be kell vallani, hogy belföldi apaméneink a külföldi vagy külföldről importált apaménekkel a konkurreneziat még sem vehetik fel. Ez oknál fogva tehát alig lehet hinni, hogy az idö. midőn már nem leszünk kénytelenek e tekintetben a külföldre támaszkodni, közel volna. Ha telivértenyésztésünket qualitative is emelni akarjuk, akkor igen is, még hosszú idö fekszik előttünk, mely alatt a külföld apaméneit igénybe kell vennünk. S ki állítaná azt, hogy telivértenyésztésünk nem szorul a qualitativ emelkedésre. Csupán Milchmannra, az idei Henckel-Memorial győztesére akarunk rámutatni, mely kétéveseink élitéjének mutatta meg fölényét, s ezzel ujabban a németországi tenyésztés egyenrangúságát mutatta meg. A német tenyésztés valóban nagy haladásokat tesz. A már régebben kiváló eredménynyel működő Chaînant mint apaló eléggé ismeretes. Az utóbbi évek folyamán St. Gatien, Charibert, Carmaux, Gouverneur és Kisbér kerültek német tulajdonba s ezek között bizonyára több mén van, mely határozottan első osztályú apalónak nevezhető. Mind ezekhez hozzájárul ama körülmény, hogy Németország az utóbbi időben igen sok jó osztálya tenyészkanczát is importált s igy a várt eredmény semmi esetre sem fog elmaradni. A németek csakugyan alapos reménynyel tekintenek a jövö elé s egyik kiváló sport lap a «Sporn» erre nézve következőleg ir: «Magyarország Kisbérnek és Kincsemnek hazája, két oly lónak, mely bármely országban a legjobbat képviselné. Ha tehát AusztriaMagyarországgal komolyan konkurrálhatunk, teljesen meg lehetünk elégedve. A ki ezelőtt egy évtizeddel ezt állította volna, hogy ez Németországban egyáltalában valaha lehetséges legyen, azt kinevették volna s képzelődőnek tartották volna ; és most mégis közel vagyunk e czélnál, ha csak minden jel nem csal. Igy tehát rendkívüli megelégedettséggel nézhetünk tenyésztésünk fenmaradása és felvirágozása elé stb.» A németek az utóbbi évek alatt csakugyan mindent elkövettek arra nézve, hogy tenyésztésünk niveauját elérjék s hogy azt tul is szárnyalják. Bizonyára nem tartozunk a pessimisták közé s nem látjuk egünket mindjárt feketének; de be kell ismernünk, hogy veszély fenyeget s ugy látszik, már a közel jövö dokumentálni fogja a német teuyésztés egyenjogúságát, ha ugyan egyúttal nem fogja megmutatni fölényét tenyésztésünk felett. S még ez utóbbi is lehetséges, különösen akkor, ha kezeinket összetéve, tétlenül fogjuk szemlélni Németország rendkívüli tevékenységét. Németországnak Chamant majdnem ugyanaz, a mi nekünk Buccaneer volt s mig Chamant most is apamén szolgálatot teljesít, addig Buccaneer már régen a túlvilágra költözött. Charibert, St. Gatien, Gouverneur, Carmaux stb. német földön- vannak, a német tenyésztésre háramló hasznuk csak a legközelebbi évek alatt fog testet ölteni s ennek ellenében vájjon mire támaszkodhatunk majd mi ? Talán Galaor-ra? De mi a Galaor neve egy Charibert és St. Gatien neve ellenében, melyek már kipróbált s elsőrendű apaméneknek tekintendők, mig ellenben Galaornak még be kell bizonyítania, hogy mit használhat telivértenyésztésünknek. Dunure és Gaga értékét szintén a jövö van hivatva eldönteni s itt is csupán reményekről lehet beszélni. Még legerősebb támaszunk talán a már 18-dik évét taposó Gunnersbury volna, de Gunnersburynek mint apalónak értéke mindig nagy ingadozásnak volt kitéve s mig egyik évben sok kancza lett hozzá bejelentve, addig voltak évek, midőn alig akadt teendője s azért a legközelebbi években is kevesebb ivadéka fogja képviselni, mint az ember hinné, vagy kívánatos volna. Régi óhaja mindenkinek, hogy egy valóban elsőrendű apamén hozassék be az országba, de ugy látszik, ez csak óhaj fog maradni a jövőben is. Korántsem kicsinyeljük az azzal járó akadályokat s a nagy költséget, de végre is feltűnik, hogy a kormány által a múltban emez irányban mégis több tétetett, mint tétetik most. Feltétlenül elismerjük azt is, hogy az utóbbi évek alatt néhány valóban kiváló képességű lovunk, mint Gaga, Espoir, Primás IL, Gourmand és Duncan szerepeltek pályáinkon s ezek közül a többség jó reproductornak fog bizonyulni, söt talán egyik-másik előre nem látott nagy haszonnal fog járni a telivértenyésztésre ; mindazonáltal ama nézetünknek adunk kifejezést, hogy ezek egyike vagy másika csak esetleg viheti előbbre tenyésztésünket s azért ezek inkább telivértenyésztésünk támogatására lehetnek hivatva, mig annak magasabb niveaura váló emelését csupán egy első osztályú apamén behozatala biztosithatná. Az utóbbi versenyév — igaz - több belföldi apaménre igen kedvező volt, s Zsupán, Abonnent, Kegyúr és főleg Fenék azt igazolták, hogy telivértenyésztésünkben számítani lehet reájuk, s tőlük még sok jó ivadékot várhatunk. Az irányukban nyilvánulható remény azonban egy első rendű apaló behozatalát még nem pótolhatja. S midőn ismételve hangoztatjuk, hogy telivértenyésztésünk emelése érdekében legalább egy első osztályú apaló behozatala elkerülhetetlen szükséggé vált; a figyelmét még Fenékre is felakarjuk hívni, s azt kérdezzük, vájjon nem volna-e czélszerübb, ha e fedező mén Mezőhegyesről Kisbérre helyeztetnék át? Fenék ivadékai között két valóban első elassisu lovat találunk, daczára annak, hogy az idén pályára hozott utódainak száma nem sokkal haladta felül a tizet. Dornröschen és Perl d'or első osztályú versenylovaknak mondhatók, s ezek mellett Délibáb, Solitaire, Highlander, Volosca stb, többé-kevésbbé hasznos lovaknak bizonyultak. Mezőhegyesen Fenék a telivértenyésztésre jó részben el fog veszni, mig Kisbéren képességéhez mért kihasználást találhatna s ez utóbbi helyen bizonyára több szolgálatot tenne tenyésztésünknek, mint Mezőhegyesen, ahol leginkább félvért és Nonius-kanczákat fedez. Versenyjelentés. Kolozsvári versenyek 189-5. November 5-én. I. Vigaszverseny. 600 korona. Sikverseny. Távolság 1200 meter. 13 aláirás.) Zalay Arthur hdn 5é p h Pajzán ap Priuce Paris 74 k. Tulajdonos 1 Br. Bornemissza Elemér 5é sz h Charming 77 kilo Gr. Span'ochi 2 Fél hoszszal nyerve. II. Másodosztályú államdij. Akadályverseny. 1400 frank. Távolság cirka 5000 meter. (7 aláirás.) Szabó Béla hdn. ôé p к Felhő II. ap Prince Paris 82 k. Tulajdonos 1 Gr. Spanocchi Leó 4é p m Gassenbub 71} к. Tulajdonos 2 Gr. Bethlen Károly 4é f h Tekergő 73 k. Tulajd. 3 Br. Bornemissza Elemér id f h Bánat 78 k. Zalay hdn. 0 Három hoszszal nyerve, négy hoszszal hátrább a harmadik. III. Erdélyi Gazdasági-Egylet dija. Sikverseny. 250 frank. Távolság 2000 meter. (4 aláirás.) Gr. Spannocchi Leó 4é sga к Mérges Exact— Bakator Tulajdonos 1 s f